< Böngészés > Főoldal / epbudapest@europarl.europa.eu, EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek / Blog article: Bejött, amit az EU akart – de mit akartak a britek?(((What the EU wanted – but what did the British want?

| Mobile | RSS

Bejött, amit az EU akart – de mit akartak a britek?(((What the EU wanted – but what did the British want?

Az EU vezetői örömmel nyugtázták a brit konzervatívok választási győzelmét, ami tiszta helyzetet teremt a brexitben, és már az új brit-EU kereskedelmi tárgyalásokra figyelnek, amit 2020 végéig kell lebonyolítani. Bár a parlamenti többség a brexitereké, csak a szavazók 47 százaléka támogatta a szigetország angolos távozását az EU-ból.

szerző:Komócsin Sándor, Fotó: Pixabay

Megkönnyebbüléssel fogadták az EU állam- és kormányfőinek csúcsértekezletén tartózkodó uniós vezetők a brit Konzervatív Párt választási győzelmét – írja a Financial Times. Megkapták azt a tiszta helyzetet, amit akartak, ugyanis – ahogy Boris Johnson miniszterelnök joggal megállapította – a toryk erős felhatalmazást kaptak a brexit végrehajtására. Bár továbbra is sajnálják a szigetország távozását az unióból, örülnek, hogy vége annak az időszaknak, amikor a Theresa May, Johnson elődje nem tudta elfogadtatni a londoni parlamentben a kormánya és az EU között megköttetett brexitmegállapodásokat.

Trump erős kereskedelmi megállapodással kecsegtette Boris Johnsont

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én léphet ki az Európai Unióból, amit az év végéig egy átmeneti periódus követ, amelyben alapvetően változatlan marad a felek viszonya. Miután ez lejár, egy új kereskedelmi megállapodásnak kellene életbe lépnie. Johnson választási kampányában azt ígérte, hogy akkor is véget vetnek az átmeneti időszaknak, ha ezt nem sikerül megkötni. Ez azt jelentené, hogy 2021. január 1-jén a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályai lépnének érvénybe a felek között, ami komoly gazdasági kárt okozna mindkét oldalon.

Kezdhetnek tárgyalni

Az uniós vezetők mostantól arra a tárgyalásra koncentrálnak, amely az új kereskedelmi egyezség a részleteit hivatott kidolgozni. Hans Dahlgren svéd Európa-ügyi miniszter szerint Johnson jelentős parlamenti többsége jó, mert könnyebb egy erős vezetővel tárgyalni, akinek nem kell saját parlamentjével (hátországával) viaskodnia. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a megerősödött brit partner milyen célokat tűz maga elé a kereskedelmi tárgyalásokon?

Johnson korábban jelezte, hogy olyan szabadkereskedelmi egyezséget akar, amely leépíti a vámokat az EU és a független Egyesült Királyság között, miközben nem várja el a brit vállalatoktól az EU-s áruszabványok követését és kiiktatja ezek uniós ellenőrzését. Ha az EU ebbe belemenne, az versenyhátrányt okozna az uniós vállalatoknak, hiszen ezeknek tartaniuk kellene magukat az unió munkaügyi, környezetvédelmi előírásaihoz és az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályaihoz, miközben brit versenytársaiknak nem kellene ezt tenniük.

Ezért az EU azt szeretné, ha az Egyesült Királyság munkaügyi, környezetvédelmi és állami támogatási szabályozása nem térne el jelentősen az EU-étól. A decemberi csúcsértekezlet záródokumentuma általánosságban úgy fogalmazza ezt meg, hogy a felek megállapodásának a jogok és kötelességek egyensúlyára kell alapulnia.

Mit hozott a választás

Az Egyesült Királyság december 12-ei előrehozott választásán Boris Johnson konzervatív miniszterelnök döntő többséget szerzett a parlamentben annak köszönhetően, hogy azok a brexitpárti többségű választókerületek, amelyekben eddig munkáspárti többség volt, átpártoltak a torykhoz. Más szóval második brexit népszavazásként viszonyultak a parlamenti választáshoz – derül ki a BBC összegzéséből. Eközben Skóciában a Skót Nemzeti Párt (SNP) tarolt: 45 százalékos szavazati aránnyal (országos szinten 4 százalék) az 59 ottani mandátumból 48-at szerzett meg. Az SNP azzal kampányolt, hogy Skóciának az EU-ban kell maradnia, és ennek érdekében ki kell lépnie az Egyesült Királyságból.

A toryk 44 százalékos szavazati aránya ugyan csak egy százalékponttal több, mint 2017-ben, ám utoljára 1979-ben, Margaret Thatcher ért el ilyen jó eredményt. Ezzel 78 fős parlamenti többséget szereztek. A Munkáspárt 33 százalékos szavazati aránnyal kicsit több mint 200 mandátumot gereblyézett össze, ami 1983 óta a legrosszabb eredményük. A Liberális Demokraták 11-12 parlamenti helyre számíthattak (11,5 százalék) a végső osztozkodásnál. Kínos fejlemény, hogy Jo Swinson pártelnök 149 szavazat különbséggel elvesztette egyéni mandátumát az SNP jelöltjével szemben.

Menni vagy maradni?

A szavazásra jogosultak 67 százaléka vett részt a választáson, amit két százalékponttal elmaradt a 2017-es részvételtől. A választók főként a munkáspárti választókörzetekben maradtak távol a szavazástól. Ennél a részvételi aránynál az emberek 47 százaléka támogatta a Konzervatív Pártot és a Brexit Pártot, azaz a brexitet. A Munkáspárt, a Liberális Demokraták, az SNP, a Zöld Párt és a Sinn Fein együtt 50 százalék felett vannak. Ez vélhetően azt jelenti, hogy tovább fog folytatódni a vita arról, hogy az Egyesült Királyságnak (vagy ami marad abból) az Európai Unió tagállamának kellene-e lennie vagy sem, csak immáron egy az unión kívüli országban.

fecsego.eu/napi gazdaság.hu

What the EU wanted – but what did the British want?

December 13, 2019 | Posts | epbudapest@europarl.europa.eu, EU Press Room, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Chatter news

EU leaders have welcomed the British Conservative election victory, which is creating a clear situation in Brexit, and are already looking at the new British-EU trade talks to be completed by the end of 2020. Although the majority of parliamentarians are Brexiters, only 47 percent of voters supported the Englishman’s departure from the EU.

author: Sándor Komócsin, Photo: Pixabay

EU leaders at the EU Summit of Heads of State and Government were relieved to receive the victory of the British Conservative Party, the Financial Times writes. They got the clean situation they wanted because, as Prime Minister Boris Johnson rightly stated, the torks were strongly empowered to execute Brexit. While they continue to regret the island’s departure from the Union, they welcome the end of the period when Theresa May, Johnson’s predecessor, failed to accept the Brexit agreements between the government and the EU in the London Parliament.
Trump promised Boris Johnson a strong trade deal

The United Kingdom may withdraw from the European Union on 31 January 2020, followed by a transitional period until the end of the year, in which the relationship between the parties will remain essentially unchanged. Once that expires, a new trade agreement should come into force. In his election campaign, Johnson promised to end the transition period even if it failed to do so. This would mean that on January 1, 2021, the World Trade Organization’s customs rules would come into force between the parties, causing serious economic damage on both sides.

They can start negotiating

EU leaders are now focusing on negotiating the details of a new trade deal. Hans Dahlgren, the Swedish Minister for European Affairs, said Johnson’s large parliamentary majority is good because it is easier to negotiate with a strong leader who does not have to struggle with his own parliament (hinterland). At the same time, the big question is, what are the goals of the strengthened British partner in trade negotiations?

Johnson has previously indicated he wants a free trade agreement that cuts tariffs between the EU and an independent UK, while not requiring British companies to comply with EU commodity standards and bypassing EU controls. If the EU were to get there, it would put EU companies at a competitive disadvantage, as they would have to abide by EU labor, environmental and state aid rules, while their British competitors would not.

Therefore, the EU wants UK labor, environmental and state aid regulation to be not significantly different from the EU. In general, the December Summit concludes that the agreement between the parties must be based on a balance of rights and obligations.

What the choice brought

In the UK’s December 12 early election, Conservative Prime Minister Boris Johnson won a major majority in the House, thanks to the Brexit-majority constituencies in which Labor has so far been party-leaning. In other words, the second Brexit refer to the parliamentary election as a referendum, according to the BBC’s summary. Meanwhile, in Scotland, the Scottish National Party (SNP) has been holding the ballot: it has won 45 of the 59 seats there, with 45% of the vote (nationally 4%). The SNP campaigned for Scotland to remain in the EU and to leave the UK in order to do so.

While the Torah’s 44 percent turnout was only one percentage point higher than in 2017, the last time in 1979 was Margaret Thatcher. This resulted in a majority of 78 in the parliament. The Labor Party has raked in just over 200 mandates with a 33 percent turnout, their worst since 1983. The Liberal Democrats could count on 11-12 parliamentary seats (11.5 percent) in the final split. It is an embarrassing development that Jo Swinson, the party chairman, has lost 149 individual votes to his SNP candidate by 149 votes.

To go or stay?

67% of eligible voters voted, two percentage points lower than in 2017. Voters were largely absent from the polls in Labor constituencies. At this turnout, 47 percent of the people supported the Conservative Party and the Brexit Party, or Brexit. The Labor Party, the Liberal Democrats, the SNP, the Green Party and Sinn Fein are all over 50 percent. This presumably means that the debate on whether the United Kingdom (or what remains of it) should be a Member State of the European Union will continue,only now in a country outside the Union.

Leave a Reply 62 megnézve, 1 alkalommal mai nap |