< Böngészés > Főoldal / Közélet, Kultúra, Tudomány/gazdaság / Blog article: Kiemelt cikk

| Mobile | RSS

Kiemelt cikk

Apáczai Csere János (Gy. Szabó Béla fametszete, 1946)

Apáczai Csere János
(Gy. Szabó Béla fametszete, 1946)

Fő műve, a Magyar encyclopaedia (1655) címlapja

Fő műve, a Magyar encyclopaedia (1655) címlapja

Apáczai Csere János, 1656-tól többnyireApáczai Cseri János (Apáca1625. [június 10.?] – Kolozsvár1659december 31.)erdélyi magyar pedagógusfilozófus,kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyipuritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánusismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.

Barcaság kálvinista szülötte, szegény sorsú szabados szülők gyermeke volt. Felsőbb tanulmányait Kolozsvárott ésGyulafehérvárott, majd 1648-tól öt éven áthollandiai egyetemeken folytatta (FranekerLeidenUtrecht). 1651 áprilisában a harderwijki egyetemenavatták teológiai doktorrá. 1653-as hazatérését követően a gyulafehérvári kollégium osztálytanára lett, de haladó pedagógiai eszméivel konzervatív feletteseit és II. Rákóczi György fejedelmet is magára haragította, így 1655 végén abba kellett hagynia a tanítást. 1656 nyarától a kolozsvári református iskola igazgatójaként folytathatta az oktatást. Iskolateremtő szellemisége 1657-től új anyaintézményében kibontakozhatott, törekvése támogatókra, tudása követőkre talált. Egy erdélyi tudományegyetem megalapítására vonatkozó tervezetét 1658 végén nyújtotta be Barcsay Ákos fejedelemnek, de az Oszmán Birodalommal kialakult konfliktus árnyékában az oktatásügy kérdése háttérbe szorult. Apáczai 1659 végén, harmincnégy esztendős korábantüdőbajban meghalt. Holland felesége, Aletta van der Maet nem sokkal élte túl férjét, a frigyükből született két gyermek sem érte meg a felnőttkort.

Pedagógiai eszméi – természettudományos és anyanyelvi oktatás, tudományegyetem szervezése – alapján méltán tarható a magyar neveléstudomány apostolának. További érdeme a karteziánus filozófiaismeretelméleti és természettudományos alapjainak meggyökereztetése magyar földön. Bár részben dogmatikus teológiai gondolkodása és bizonytalansága a matematika területén nem engedte, hogy az új tanok biztos kezű mestere legyen, de a korszerű tudományosság előfutáraként ő írt először magyarul többek között a heliocentrikus világképről, avérkeringésről és a mágneses elhajlásról.

Wikipédia tagja

Leave a Reply 181 megnézve, 3 alkalommal mai nap |