< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek / Blog article: Közvagyonból magánvagyon – A Transparency kutatása szerint Magyarországot foglyul ejtette a korrupció

| Mobile | RSS

Közvagyonból magánvagyon – A Transparency kutatása szerint Magyarországot foglyul ejtette a korrupció

A Transparency International Magyarország (TI) 2019-es felmérése szerint hazánkban számos utcai korrupciós formánál, mindenekelőtt a rendőrségi vesztegetésnél érzékelhető a csökkenés. Visszaestek a számla nélküli kifizetések is. A fehéredés mindenekelőtt az online pénztárgépeknek köszönhető, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy megnőtt a kereskedelemből származó adóbevétel.

A két esetről nyilvánvalóan azért számolt be a sajtó, mert közismert emberekről van szó. Ugyanakkor a Transparency International Magyarország kimutatásai szerint az ilyen, úgynevezett kis korrupciós vesztegetési kísérletek lassú ütemben bár, de csökkennek. A hatósági engedélyekhez kapcsolódó megvesztegetéses esetek száma is mérséklődött, köszönhetően az ügyintézeseket átláthatóbbá tevő kormányablakok rendszerének. Az más kérdés, hogy Budapesten, a Nyugati pályaudvaron munkaerőhiányra hivatkozva megszüntették a nagy forgalmú, mégis csekély várakozási idejű korszerű szolgáltatóirodát. A TI tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a települések egy részében továbbra is feudális viszonyok uralkodnak, a formális struktúrákat felülírják az informálisak, a közberuházások velejéig korruptak.

– SZERZŐ: MIKLÓSI ZSIGMOND

A Transparency International Magyarország (TI) 2019-es felmérése szerint hazánkban számos utcai korrupciós formánál, mindenekelőtt a rendőrségi vesztegetésnél érzékelhető a csökkenés. Visszaestek a számla nélküli kifizetések is. A fehéredés mindenekelőtt az online pénztárgépeknek köszönhető, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy megnőtt a kereskedelemből származó adóbevétel.

Az elmúlt napok hírrengetegében viszonylag csekély érdeklődést váltott ki két közismert celeb befolyással való üzérkedési, illetve vesztegetési ügye. Az egyikben a Kossuth-díjas színészt azzal vádolta meg az ügyészség, hogy egy adócsalással vádolt vállalkozótól – több társával együtt – 70 millió forintnál többet vett fel azért, hogy egy közvetítőn keresztül érje el, vonják vissza az ellene kiadott elfogatóparancsot. A három évig zajló per a művész számára megnyugtató módon zárult: a bíróság jogerősen kimondta az ártatlanságát. Kevésbé örülhet az az énekes, akit egy majdnem hat évig tartó eljárás után egymillió forint megfizetésére kötelezett a bíróság, mert bizonyítottnak látta, 2014-ben nyolcvanezer forint készpénzt adott valakinek azért, hogy a repülőtéren szolgálatot teljesítő pénzügyőrt vesztegesse meg, nehogy ellenőrizze a Törökországból hamis márkajelzésű ruházati termékekkel érkező felesége poggyászait.

Olyan helyi piramisok alakultak ki, véli Nagy Gabriella, a TI közpénzügyiprogram-vezetője, amelyek az országos piramis leképeződései. Egyes települések kicsiben a jogállamiság, a demokrácia és a piacgazdaság normáival ellentétesen működnek, ugyanúgy, ahogyan az nagyban a kormányfő holdudvaráránál tapasztalható. Nem az érdemek, az átláthatóság vagy az elszámolhatóság dominál, hanem az, hogy ki kinek az embere.

A közbeszerzési pályázatok nyerteseinél rendkivül erős a koncentráció – említette meg Nagy Gabriella. Amíg Németországban átlagosan nyolc-kilenc ajánlat érkezik be egy-egy projektre, addig nálunk az esetek 42 százalékában egyetlenegy. Az uniós értékhatár feletti pályázatoknál egyértelműen megfigyelhető a romló tendencia. Évekig 36 százalékos volt ez az arány, de a legfrissebb – 2018-as adatok – már 39 százalékot mutatnak; 2019-ben pedig várhatóan eléri a 42 százalékot is. A közbeszerzési pályázatok csaknem felében nincs verseny, ezzel szemben a Közbeszerzési Hatóság statisztikai adatai szerint ez az arány mindössze 24 százalékos.

Az ilyen jelentős eltérés már az Európai Bizottságnak is feltűnt, ezért a tavalyi országjelentésükben hangot is adtak kételyeiknek. A Közbeszerzési Hatóság azonban állítja, hogy ők nem számolnak hibásan. Nagy Gabriella ezzel szemben inkább az Európai Bizottság 42 százalékos adatának hisz. A helyzet nyugtalanító – mondja a TI programvezetője –, mert a káros gyakorlat immár évek óta fellelhető Magyarországon.

Az is általános tapasztalat, hogy a kormánykörökön kívül eső cégek részt sem vesznek a pályázatokon, ugyanis eleve reménytelennek látják a nyerési esélyeiket. Márpedig az uniós előírásoknak megfelelő pályázat megírása komoly felkészültséget, jelentős összegeket és időt igényel.

A távolmaradás azzal a nemkívánatos következménnyel is jár, hogy így a cégek többsége később sem tud olyan közbeszerzéseken indulni, ahol a kiírók referenciát is kérnek az ajánlatokhoz. Nagy Gabriella úgy látja, ez a bevált módja annak, hogy egyetlen, előre kiszemelt nyertesre írják ki a pályázatokat, egyúttal a valóban innovatív cégeket kiszoríthassák ebből a versenyből. Vagyis a legjobb, a legolcsóbb ajánlat befutásának csökken a valószínűsége, ami alapvetően rontja a gazdaság versenyképességét.

Az sem ritkaság, hogy a kivételezettnek számító Mészáros Lőrinc gigavállalkozó cégei nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyeket az ajánlattevő elvár. Nagy Gabriella szerint azonban ez sem akadály, mert az a gyakorlat, hogy ilyenkor konzorciumot alkotnak náluk hozzáértőbb cégekkel, amelyek a munkát elvégzik, de az egész projekt végig a felcsúti nagyvállalkozó nevén fut, az ő bevételeit is növeli. Az is figyelemre méltó, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető cégek nyertes pályázatainak 95 százaléka uniós pénzből valósul meg, vagyis a felcsúti üzletember a közösség pénzén gazdagodik.

Mangalicatelepet avattak Alcsútdobozon

Fotó: Koszticsák Szilárd

A Transparency International vizsgálatai fényt derítettek például a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak hátterére is. Ebben az üzletben szintén Mészáros Lőrinc lett a nyertes, miközben a finanszírozásban oroszlánrész jut a kínai hitelnek, és a kivitelezésben is megjelenik egy kínai állami vállalat. Ezzel, ahogy a szakértő nevezte, trójai falóként tud az ázsiai óriáshatalom megjelenni az Európai Unió piacain, a kivitelezésben érdekelt cégük pedig uniós referenciát szerezhet. Amíg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretén belül az Európai Uniónak Kanadával vagy Japánnal megállapodása van, a Kínai Népköztársasággal nem sikerült ilyet kötni.

A Transparency korábban vizsgálta a túlárazás gyakoriságát is. Ez a magyarországi uniós projektek 90 százalékában valószínűleg előfordul, az itthoni árak a valóságosnál akár 20-25 százalékkal is magasabbak lehetnek. Előfordultak kirívó példák is: a 260 ezer euróért vett orvosi eszközt 1,7 millió euróért adták tovább a hazai felhasználónak.

Elősegíti a korrupciót az a gyakorlat, hogy nálunk a benyújtott számlák ellenőrzését csak másodlagosnak tekintik, emlékeztet Nagy Gabriella. Erre már az unióban is felfigyeltek. A kormányzati kimutatások szerint a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban papíron már elköltötték a pénzek 110 százalékát, de az uniós ellenőrök a benyújtott számláknak egyelőre mindössze 34 százalékát fogadták el.

Joggal merül fel a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy Magyarország, amelyben a kormányzat támogatásával az uniós pénzeken nyugvó korrupció virágzik, a nemzetközi kimutatások szerint még mindig csak a korrupcióval közepesen érintettek közé tartozik. A válasz egyszerű: a hatalomközpontosítás és az ezzel járó korrupció korántsem egyedi jelenség a világban, Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában országok tucatjai tartoznak ebbe a körbe. Ami Magyarországot egyedivé teszi, az az, hogy az Európai Unió tagállama. Az európai közösségen belül nincs még egy ország, ahol az államnak, a kormánynak s végső soron egyetlen embernek ekkora hatalom összpontosulna a kezében, mint nálunk. A fékeket és ellensúlyokat – néhány tisztességes bíróságot kivéve – szinte teljesen kiiktatták, a végrehajtó hatalomhoz közeli oligarchák fontos pozíciókat foglaltak el a gazdaságban. Egyes kormánytagok pedig miniszterként is megőrizték gazdasági hátországukat, ahová megerősödve térhetnek vissza.

A „foglyul ejtett államnak” a magyarországitól eltérő variációját testesíti meg Csehország, ahol egy korábban már jelentős vagyonra szert tett oligarcha lett a miniszterelnök. Andrej Babiš bevásárolta magát ebbe a pozícióba, az uniós pénzeket közvetlenül folyatja át a saját vállalkozásaiba, még szemérmetlenebbül teszi ezt, mint Orbán Viktor, aki vélhetően csak áttételeken keresztül érdekelt ebben.

A magyar lakosság egyébként a rendszerszintű korrupciót átlagon felülinek érzi, de ezen nem háborodik fel, inkább irigyen nézi: „amíg én éjt nappalá téve gürcölök, addig a tűz közelében lévők milliárdokat kereshetnek munka nélkül is, és ezt büntetlenül tehetik”.

Éppen a múlt héten derült ki, amint azt a Portfólió megtudta, hogy a magyar kormány egymilliárd eurós pénzügyi átalánybüntetést vállalt az uniós közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalanságok miatt, de ezenfelül még egyedi ügyekben is számítani lehet további büntetésekre. Ennek fényében érdekes megvilágításba kerül az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója és a legfőbb ügyész minapi találkozójának közleménye: „A szervezetek jó munkakapcsolatát mutatja például, hogy a magyar ügyészség az OLAF minden ajánlására vagy elrendelte a nyomozást, vagy ha az már folyamatban volt az ügyben, akkor annak keretében értékelték az OLAF észrevételeit is”.

Kell némi optimizmus ahhoz, hogy ezt a kijelentést komolyan vegyük.

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 78 megnézve, 1 alkalommal mai nap |