| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

l – 2020. február 14.

Kapcsolat fotója

Üzenet főrész

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/355/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.I.517/2018/14. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (tisztességtelen bírósági eljárás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó a Kúriának benyújtott felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy az első- és másodfokon eljáró bíróságok magatartása a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogába ütközött, valamint az eljárás során sérült a védelemhez való joga. Az indítványozó a felülvizsgálati kérelemben tételesen megjelölte az állított eljárási szabálysértéseket, azok helytállóságát azonban a Kúria a támadott határozatában csak részben cáfolta, továbbá úgy foglalt állást, hogy a megjelölt eljárási szabályszegések még esetleges fennállásuk esetén is legfeljebb relatív eljárási szabálysértést valósítanak meg, melyek nem tartoznak a törvényben megjelölt és felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. Így a felülvizsgálati indítványt a Kúria törvényben kizártnak minősítette. Az indítványozó meggyőződése szerint ugyanakkor a részletezett eljárási szabálysértések együttesen (de legtöbbjük külön-külön is) a tisztességes eljáráshoz való joga megsértését eredményezték. Az indítványozó példaként említette, hogy a felülvizsgálati eljárás idején nem álltak rendelkezésre az eljárás iratai tanulmányozható módon, és a vádiratot számára nem kézbesítették. Ezen hiányosság és mulasztás következtében az indítványozó nem gyakorolhatta megfelelően a védelemhez való alapvető jogát. Szintén a védelemhez való jog, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére vezetett az indítványozó szerint, hogy az egyik tárgyaláson olyan védő járt el, akinek a meghatalmazását előzetesen visszavonta. Kifogásolta továbbá az indítványozó azt is, hogy a másodfokú tárgyaláson annak ellenére nem vehetett részt, hogy arra irányuló szándékát jelezte. Figyelemmel ezekre, továbbá az indítványozó egyéb kifogásait is megvizsgálva, az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozóval szemben folytatott büntetőeljárásban nem kérdőjeleződött meg a pártatlanság értelmében az ügyben eljáró bíróval szemben támasztható elvárások érvényesülése. Nem lehetett megállapítani ugyanis sem azt, hogy a Kúria a megítélendő ügy tekintetében előítéletekkel rendelkezett volna, sem pedig azt, hogy az ügyben szereplő egyik fél, jelen esetben az indítványozó javára, avagy hátrányára elfogult döntést hozott. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése, a cselekmény minősítése és a szankció kiszabása olyan törvényességi kérdések, amelyekről történő döntés az eljáró bíróságok hatáskörébe tartozik, így az Alkotmánybíróság nem mérlegelhette felül a bíróságok eljárását egy konkrét bizonyíték felhasználásával összefüggésben. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta azt is, hogy önmagukban a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére, mert így az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítvány vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy a Kúria a támadott végzéssel sem az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát, sem a védelemhez való jogát nem sértette meg, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2516/2015.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 26.B.1751/2014/4. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Beüf.10.467/2015/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (pótmagánvád elutasítása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a pótmagánvád elutasítása tárgyában hozott bírósági döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó önkormányzat az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben hűtlen kezelés bűntette miatt feljelentést tett, majd a nyomozás megszüntetését követően pótmagánvádat terjesztett elő. A vádindítványt a törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy azt nem jogosult terjesztette elő, mivel a helyi önkormányzatok közhatalmat gyakorolnak, így nem jogosultak pótmagánvád előterjesztésére. Ez az indítványozó álláspontja szerint sérti a törvény előtti egyenlőséget, valamint az indítványozó érvelése szerint az önkormányzati vagyon nem állami vagyon, két jól elhatárolható vagyontömegről van szó.  Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta egyrészről, hogy az önkormányzat a közfeladataira tekintettel rendelkezik tulajdonnal, másrészről pedig hogy a büntetőeljárás célja alapvetően nem a tulajdonhoz való jog védelme, hanem az állami büntetőigény érvényesítése. A büntetőeljárásról szóló törvény kifejezetten kizárja, hogy az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv pótmagánvádlóként fellépjen, az alanyi oldalon pedig maga az Alaptörvény zárja ki, hogy a legfőbb ügyészen és az ügyészségen kívül más állami szervek vádlóként léphessenek fel, függetlenül a bűncselekmény, illetve az őket ért sérelem jellegétől. Összességében tehát nem azért nincs helye pótmagánvádnak az önkormányzat részéről a sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén, mert az önkormányzati vagyon azonos lenne a Magyar Állam vagyonával, hanem azért, mert az önkormányzat jogállása szerint az állam része, ugyanabból az állami közhatalomból részesül, mint a központi állami szervezetek, ezért büntetőigénye az egységes állami büntető igény részeként csak az ügyészség által érvényesíthető. A pótmagánváddal összefüggésben az egyes sértettek, így egyfelől a természetes személyek, és egyes jogi személyek, másfelől a közhatalmat gyakorló szervek közötti különbségtétel miatt nem merülhet fel az Alaptörvény sérelme, mivel a különbségtétel éppen az Alaptörvényen alapul. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügyben eljáró bíróságok nem sértették meg az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított törvény előtti egyenlőségéhez való jogát, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/654/2019.)
Az ügy tárgya: A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 331. § (1) bekezdés és 333/A §-a elleni alkotmányjogi panasz (EP választás, levélben szavazás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a választási eljárásról szóló törvény egy rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozó az Európai Parlament magyarországi képviselőinek megválasztásakor külföldön tartózkodott, ezért szerette volna szavazatát levélben leadni, ám mivel magyarországi lakcímét nem szüntette meg, így erre nem volt lehetősége. A választási eljárásról szóló törvény támadott rendelkezése szerint a levélben szavazók névjegyzékébe csak azok a személyek vehetők fel, akik magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek. Az indítványozó álláspontja szerint ezek a rendelkezések hátrányosan érintik azon választópolgárokat, akik úgy élnek külföldön, hogy magyarországi lakcímüket nem szüntették meg, továbbá a rendelkezések a diszkrimináció tilalmába ütköznek, mivel az aktív választójog szempontjából összehasonlítható helyzetben lévő választópolgárokat eltérően kezelnek. Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodók nem képeznek homogén csoportot. Az egyik csoportba ugyanis azon választópolgárok sorolhatók, akik valamely Európai Uniós tagállam állampolgárai, és ezzel egyidejűleg Magyarországon rendelkeznek lakóhellyel, a másik csoportba pedig azon választópolgárok tartoznak, akik magyar állampolgárok, de sem Magyarországon, sem más európai uniós tagállamban nem rendelkeznek lakóhellyel. A két csoportnak tehát teljesen más a fő csoportképző tényezője: az első esetben a magyarországi lakóhely, a második esetben pedig a magyar állampolgárság. Mivel a választójogosultaknak két csoportja határozható meg az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvény szerint, amelynek a kiindulási alapja is más, így a jogalkotónak is lehetősége volt a két csoport számára eltérő eljárási szabályt kialakítani a szavazás módja tekintetében. Emellett az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, hogy a törvényalkotó megváltoztathatja a korábbi mérlegelésen alapuló döntését, és amennyiben ennek technikai és biztonsági feltételeit adottnak látja és indokoltnak ítéli, bevezethet olyan törvényi szabályozást, amely a szavazás napján külföldön tartózkodó valamennyi választópolgár számára az állandó lakóhelytől függetlenül biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét. Mindezek figyelembevételével az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény támadott rendelkezései nem alaptörvény-ellenesek, ugyanis nem homogén csoporton belül tesznek különbséget, hanem a választójogosultak két különböző feltételek alapján létrejövő csoportja között alkalmaznak eltérő szabályozást, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.
LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/290/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.22.090/2017/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (vadkár)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1226/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 2.Bpkf.581/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartás körülményei miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1353/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.38.115/2018/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (önkormányzati ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/54/2016.)
Az ügy tárgya: A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 86. § (3) bekezdés b) pontja, a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról szóló 6/2014. (IV.30.) OBH utasítás, valamint a Szolnoki Törvényszék 4.Mpkf.20.929/2015/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (bíró szolgálati jogviszonyával kapcsolatos perek hatásköri szabályai, OBH perbeli képviselete)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/725/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.II.1077/2018/8. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (közúti baleset)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/352/2019.)
Az ügy tárgya: A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 72. § (2) bekezdése és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 146. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (egyesítés büntetőügyben)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1766/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.21.042/2018/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés, szerencsejáték törvény)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1770/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.21.019/2018/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés, szerencsejáték törvény)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1009/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.V.35.139/2018/11. számú ítélete és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény melléklete 1.1 pont 5. mondata elleni alkotmányjogi panasz (helyi iparűzési adó)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/589/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.38.050/2017/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kisajátítás)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1386/2019.)
Az ügy tárgya: A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.27.535/2018/47. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártalanítás; kisajátítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1070/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kf.VI.37.650/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1199/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.897/2018/9/II. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1346/2019.)
Az ügy tárgya: A Nyíregyházi Törvényszék 1.Pf.20.263/2019/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kölcsönszerződésből eredő tartozás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1172/2019.)
Az ügy tárgya: A Győri Törvényszék 1.Pf.20.609/2018/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szerződés érvénytelensége)

KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK NAPIRENDJE

• Az Alkotmánybíróság február 18-i teljes ülése

• Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának február 18-i ülése

• Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának február 18-i ülése

• Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának február 18-i ülése

A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.

EGYÉB AKTUALITÁSOK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSEIVEL KAPCSOLATBAN

• Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 3. száma (2020. február 10.)


Az Alkotmánybírósági Hírlevél az Alkotmánybíróság Hivatalának elektronikus tájékoztató kiadványa, mely a legutóbbi döntésekre, az újonnan indult ügyekre és a következő testületi ülések napirendjére vonatkozó aktuális hírekről ad értesítést. A hírlevelet az Alkotmánybíróság főtitkára szerkeszti. Észrevételeit, javaslatait a hirlevel@mkab.hu címre küldheti. Szintén ezen a címen vagy az alább feltüntetett linkre kattintva iratkozhat le a hírlevélről. 
A hírlevélben szereplő linkek egy része a döntések tájékoztató jellegű, nem hivatalos közzétételét tartalmazó oldalra mutat, mely a hivatalos közzétételt követően később nem érhető el. 
Az Alkotmánybíróság valamennyi korábbi döntése, az indítványok szövege és az ügyek további adatai, valamint egyéb információk az Alkotmánybíróság honlapján találhatóak. 

 alkotmanybirosag.hu
facebook.com/alkotmanybirosag
Leiratkozás a hírlevélről

Adatkezelési tájékoztató

Leave a Reply 72 megnézve, 1 alkalommal mai nap |