< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, Közélet / Blog article: Hitelbe hajszolt főváros: kész a büdzsé tervezete

| Mobile | RSS

Hitelbe hajszolt főváros: kész a büdzsé tervezete

Szalai AnnaPublikálás dátuma2020.02.14. 06:00


Fotó: MARKOSZOV SZERGEJ

Az új városvezetés részvételi költségvetést készített, és 2023-ig lehívná a 99 milliárdos hitelkeret megmaradt részét

A korábbiaktól eltérően a fővárosi képviselők ma éppen akkor kapják kézhez a 2020-as költségvetés-tervezetét, amikor az érdeklődő budapestiek számára is elérhetővé válik az önkormányzat honlapján. Az is eltér az előző évektől, hogy a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt a költségvetési bizottság mellett a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalja a tervezetet. – Az új városvezetés részvételi költségvetést készített, vagyis a fővárosiak is beleszólhatnak a kiadások egy részének elosztásába – mondta lapunknak Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, a büdzséért felelős terület vezetője. Kitért arra is: olyan szűkre szabták Budapest mozgásterét, hogy a főváros 2023-ig lehívná a 99 milliárdos az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkeretének megmaradt részét, 59 milliárdot. Csak összehasonlításul: a Tarlós-korszakban 2015 és 2019 között 113 milliárd hitelt vett fel a város saját szabad források híják beruházásokra, például a 3-as metró. 2020-ban Működési kiadásokra 260,4 milliárd forintot terveztek be, a beruházásokra, felújításokra 148,1 milliárd forintot, a meglévő hitelek tőketörlesztésére pedig 6,1 milliárd forintot. A költségvetés kiadási fő összege így 415 milliárd forint, ami csaknem 30 milliárd forinttal több, mint a 2019-ben volt. A város működtetése csaknem 18 milliárddal kerül többe ebben az évben. Mivel az önkormányzati törvény miatt hiány nem tervezhető, így a bevételi fő összeg a kötelező tartalékkal együtt 415 milliárd forint.A tavalyi költségvetésben a bevételi oldal biztosítására szerepelt egy 52 milliárd forintos kereskedelmi banki hitel. Hitelt azonban csak kormányzati jóváhagyással vehet fel önkormányzat. A főváros azonban nem kapott erre engedélyt, igaz nem is kért – idézte fel Kiss Ambrus, és a történteket azzal magyarázta: –  A beruházások csúszása, a közbeszerzési eljárások elhúzódása, a támogatási szerződések késlekedése miatt végül nem volt szükség erre. Ha jogilag nem is, politikai értelemben mindenképpen fedezet nélküli kötelezettségvállalásról beszélhetünk, hiszen úgy ígértek beruházásokat a budapestieknek, hogy arra nem volt pénz és a városvezetés korántsem lehetett biztos benne, hogy a kormánytól megkapja a hozzájárulást. A tarlósi költségvetés végig ebben a szellemben készült: beírunk valamit, azután majd lesz valami. Ezzel szemben Kiss Ambrus állította, Karácsony Gergely kabinetje nem ígérget fedezet nélkül és kereskedelmi hitelt sem vesz fel. A források szűkössége miatt azonban igen aprócska a mozgástér. Olyannyira, hogy Kiss Ambrus úgy fogalmazott: az a baj, hogy most abból kell kiindulni, mennyi pénz jut a fővárosra és nem abból, hogy mire lenne szükség. A szükséglet elvű költségvetéshez évente 85-86 milliárd forinttal többre lenne szükség megvalósult fejlesztések kapcsán. 2014 és 2018 között ez az összeg évi átlagban 31 milliárd forint volt. Ennek jelentős része hitelből. Saját bevételek nélkül a városvezetés nem tehet mást, minthogy „kihangosítja” az erről szóló vitát. A főváros ugyanakkor nem tud és nem is akar beszállni abba a versenybe, hogy ki tud több pénzt önteni betonba és vasba, mi az emberekre, a szolgáltatások minőségének javítására összpontosítunk – összegezte az új városvezetés költségvetési filozófiáját Kiss Ambrus. A fővárosnak egy hitelfelvételi lehetősége van: az EIB 99 milliárd forintos keretösszege, amelyet a kormány már korábban jóváhagyott. Ebből az előző városvezetés közel 40 milliárdot hívott le. A Karácsony-kabinet 2023 végéig teljes egészében lehívná a megmaradt összeget. 2020-ban 28,3 milliárd forintot terveztek be. A kölcsönből megvalósuló projekteket 2023 végéig le kell zárni. Jövőre a Lánchíd mellett például útépítésre, akadálymentesítésre, a Budapest Galéria költöztetésére, a Városháza Madách tér felőli homlokzatának, illetve szociális intézmények és idősotthonok a felújítására jut belőle. A biodómra egyetlen fillért sem terveztek be saját forrásból, de 8,9 milliárdot elkülönítettek a főváros és a kormány közös projektjeinek önrészére. A főváros jelenlegi hitelállománya 113 milliárd forint. Kereskedelmi hitelt egyáltalán nem vesznek fel, mivel nem akarják a kormány döntésének kiszolgáltatni Budapestet. A 2023-ig terjedő időszak legfontosabb projektje az M3-as metróvonal korszerűsítésének befejezése lesz az aluljáró szintek felújításával és akadálymentesítésével, amely korábbi becslések alapján mintegy 17 milliárdba kerül. A másik nagy beruházás a Lánchíd felújítása, amelyre 23,4 milliárdot terveztek be, ez nem több, mint a korábbi összeg, de szükség esetén a tartalékból is átcsoportosítható ide némi pénz. A költségvetésbe nem tervezték be a kormány buszvásárlásra ígért 3,2 milliárdos támogatását, mivel erről egyelőre nincs szerződés.

Az általános főpolgármester-helyettes úgy vélte, súlyos csapás lenne a főváros költségvetésére az iparűzési adó mértékének belengetett csökkentése, az értékcsökkenés és a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú leírása, illetve az év végi adófeltöltési kötelezettség eltörlése. Konzervatív becslés szerint ennek a megszorításnak az egyszeri hatása mintegy 40 milliárdos, majd évente 18-20 milliárdos veszteség. Csakhogy viszonyításul: ez az összes BKV dolgozó 6,5 havi bére. A források szűkössége miatt látványos nagy beruházások helyett az esélyteremtő város képét kezdik el kialakítani. Idén bevezetik az évi egyszeri 20 ezer forintos rezsitámogatást, amelyet a leghátrányosabb helyzetű 20 ezer család kap meg. A támogatást a Hálózat Alapítványon keresztül fizetik ki oly módon, hogy jóváírják a rezsiben. Külön juttatást adnának a közfoglalkoztatottaknak. Ennek összegét és formáját még nem találták ki, de bizonyosan nem jelent majd nagy kiadást, hiszen alig százan vannak Budapesten. Január elsejétől ingyen BKV-bérletet kapnak a regisztrált munkanélküliek, álláskeresőket segítő iroda nyílik a Városházán és igyekeznek ledolgozni valamicskét az intézményekben dolgozók elmúlt években felhalmozódott bérhátrányán. A fővárosért évek óta dolgozó munkavállalók, köztisztviselők és közalkalmazottak részére 2020-ban bevezetik a „Budapest pótlékot”, mely elismeri a város érdekében, a város lakóiért végzett munkát és kompenzálja az alacsony keresetűek jövedelmét.

A budapestiek is döntenek

Ez a költségvetés a részvételiségről is szól – emelte ki a főpolgármester-helyettes. Egyrészt megteremtették a szervezeti feltételeit a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács megalakításával, amelynek első munkaértekezlete nem véletlenül a költségvetést vitatja meg. Elindul a részvételi költségvetés-tervezés, a budapestiek évente 1 milliárd forintról dönthetik el, hogy milyen beruházásokra, felújításokra költse a város. SZ. A. A.

fecsego.eu/Népszava online

Leave a Reply 56 megnézve, 1 alkalommal mai nap |