< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár, Fecsegő hírek, főszerkesztő blogja, Közélet / Blog article: Vágyteljesítő álhírek – A politikának erős törzsi mítoszokra van szüksége

| Mobile | RSS

Vágyteljesítő álhírek – A politikának erős törzsi mítoszokra van szüksége

168 óra

2020. február 17.

– SZERZŐ: SEBES GYÖRGY

Az álhírek a vágyainkra, a reményeinkre játszanak rá – mondja Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezetője. Szerinte a populista politika és a nyers anyagi érdek felülről gerjeszti a dezinformációt. Ám lehet védekezni is a folyamatos manipuláció ellen.

Ön szakértője az álhíreknek, a dezinformációknak és az összeesküvés-elméleteknek, könyvet is írt a témáról. Így biztosan meg tudja mondani: mindannyian meg vagyunk vezetve?

Szeretjük magunkat abba az illúzióba ringatni, hogy az álhírekre vagy a dezinformációkra mindig mások fogékonyak, „ők” hisznek benne: a másik politikai oldal, a képzetlenek, a paranoidok. Pedig ennek a veszélynek mindenki ki van téve. A kutatások azt mutatják, hogy elfogultságaink révén mindannyian manipulálhatók vagyunk. Senkit sem véd meg sem a magas iskolai végzettsége, sem a jó iskolai héttere, de még az intelligenciája sem. Eközben az álhíriparban egyre több a befektető: politikai, gazdasági vállalkozók és külpolitikai szereplők, akik abban érdekeltek, hogy minél több álhír és dezinformáció vegyen bennünket körbe.

A váratlan és nagy hatású események bizonyosan gerjesztik az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket is

Fotó: Marton Meresz

Az emberek magyarázatokat keresnek és nagyon kreatívan képesek magyarázatokat is találni. Legújabban a koronavírus kapcsán terjed rengeteg álhír, összeesküvés-elmélet. Ennek oka pedig egyrészt az, hogy nagyon kevesen értik pontosan, mi és miért történik, hiszen az átlagemberek tudása kellően felszínes ebben a témában, ráadásul a félelmek magasra csapnak. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás a legjobb példa erre. Történt egy tragédia, de az esemény valódi mozgatórugói csak nehezen kerültek a felszínre. Így közben az összeesküvés-elméletek gyártói kitöltötték az időt, és teóriákat gyártottak. És persze ezt a folyamatot sokan meglovagolják – például belpolitikai szereplők, Oroszország dezinformációs gépezete. Fogadjuk tehát el, hogy a váratlan eseményekre nincs mindig azonnal magyarázat, kell hozzá egy kis idő.

A magyar társadalom mennyire befolyásolható?

A kutatásaink azt mutatják, hogy a magyar társadalomban jelentős igény van az összeesküvés-elméletekre, és van egy nagyon termékeny érzelmi táptalaja az álhírekben való hitnek. Ezt a politika jól ki tudja használni. A 2018 végén végzett kutatásunkból kiderült, a magyarok több mint fele hitt abban, hogy Soros György valamilyen titkos tervet megvalósítva szállít menekülteket Európába. Ez a tézis ugyan elég gyenge lábakon állt, de a teória a Fidesz választótáborán messze túlnyúlva fejtette ki hatását. A magyar lakosság relatív többsége hitte azt is, hogy az arab vezetőknek titkos tervük van Európa iszlamizálására. Mindez jelezte, hogy a magyar társadalomban van egy nagyfokú bizalmatlanság, amire ezek a narratívák nagyon jól ráépíthetők. De az ellenzéki szavazók is előszeretettel fogadtak el közkeletű álhíreket – például vezető fideszes politikusok grazi gyógykezeléséről.

Az utóbbi napokban is felélénkült a migránsválsággal összefüggő propaganda. Többször hallhattuk, hogy migránsok igyekeztek behatolni Magyarországra. Ez lehet igaz, de akár álhír is?

Őszintén szólva pontosan nem tudom, hogy mi történik a határnál, és kevesen tudják. Az biztos, hogy a migránsválság dinamikája a hazai hírekben mintha szoros korrelációt mutatna a kormánypárt népszerűségének a hullámzásával. Mindig akkor hallunk többet ezekről, amikor a Fidesz népszerűsége nincs annyira magasan. Viszont ha komolyan vesszük, hogy van hír és álhír, valóság és vele szemben álló narratíva, akkor néha az is megtörténhet, hogy valamire nem tudjuk azonnal a választ.

Azt elképzelhetőnek tartja, hogy a migránsokat azzal vezetik félre valakik, hogy át tudnak menni Magyarországon, és aztán Nyugaton tárt karokkal fogadják őket? Tehát tudatosan vonultatják őket a határ közelébe?

Az biztos, hogy a menekültválság sem spontán folyamat, hanem egy sokszereplős dráma, érdekek ütköznek a kibocsátó és a befogadó oldalon is. Itt egyszerre manipulálják a közvéleményt és magukat a menekülteket. Mindenesetre elég fontos információ, amely a sajtóban jelent meg nemrég, hogy álhírek hatására tódult oda sok menedékkérő a magyar–szerb határra. Valakik azt az információt terjesztették, hogy a magyar–szerb határt meg fogják nyitni.

Jól értem, hogy tulajdonképpen nem is létezik védekezés a manipuláció és a propaganda ellen? Nincs mit tenni?

A mai kor jellemzője, hogy a populista politika és a nyers anyagi érdek felülről gerjeszti a dezinformációt. Államilag finanszírozott dezinformációs gépezetek működnek diktatórikus rendszerekben, mint például Oroszországban vagy éppen Kínában, esetleg Törökországban. De megfigyelhető ez féldemokráciákban vagy hibrid rezsimekben, mint amilyen például India vagy Magyarország. Megjelenik ugyanakkor a legfejlettebb demokráciákban is, például az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában. A politikusok rájöttek, ma már nem úgy kell választást nyerni, hogy megszerzik a középen lévő szavazókat. Olyan mélyek az árkok, hogy elég a megosztottságot erősíteni, a saját tábort picit növelni vagy éppen letörni az ellenoldal aktivitását, s ez lehet győztes politika. Tehát erős törzsi mítoszokra van szükség. Amikor a politika gerjeszti az álhíreket, akkor az emberek egyetlen dolgot tehetnek: kritikusan kell viseltetniük a politikai üzenetekkel szemben, még a saját oldal üzeneteivel szemben is. A politika ugyanis törzsi játszmáihoz eszközül használja az álhírt és az állampolgárok hülyítését. Itt tehát már nem a jól tájékozott polgárok demokráciájáról van szó, hanem az indulatok szításán alapuló tömegmanipulációról. Ennek az állampolgárok úgy tudnak ellenállni, ha úrrá lesznek saját politikai elfogultságaikon, adott esetben indulataikon is.

Fotó: Marton Meresz

Ebben a játékban – ha ugyan egyáltalán annak nevezhetjük – nagy szerepet kap egymás lejáratása is. Ilyen esetben az egyszerű választó miképpen tudja kiszűrni az igazságot?

Kétségtelen, hogy Magyarországon olyan centralizált médiarendszer jött létre, amely álhírekre és összeesküvés-elméleti narratívákra épül. Ezt láthattuk a menekültválság kapcsán, a Soros György elleni összehangolt támadások idején vagy a személyes lejártókampányokban. Van persze ennek is határa, mert az önkormányzati választást megelőzően ez nem annyira működött. De azt is érdemes észrevenni, hogy megjelent az erősödő törzsi logika az ellenzéki oldalon is. Az ő olvasatukban a függetlennek nevezett sajtó elmondja az igazságot, és vele szemben áll a kormánypropaganda. De az mégiscsak furcsa, hogy szerintük Magyarországon csak szörnyű dolgok történnek. Ez ugyan nem álhír még önmagában, de ez a fajta hiperpártosság is csak a valóság egy szeletét mutatja be. Nagyon sokan úgy érzik ugyanis, hogy nekik jobb lett az életük, vagy legalább nem rosszabb, mint volt, tehát bizonyos dolgok működnek az országban. Az ellenzéki politika túlfűtöttsége is a törzsi logikát erősíti, és végső soron a Fidesznek kedvez, mert ebben a törzsi politikában Orbán Viktor jobb, mint bármelyik ellenzéki politikus.

Van-e recept arra, hogy egyáltalán felismerjük a veszélyeket?

Néhány egyszerű lépést meg kellene tennünk, mielőtt egy hírt igaznak fogadunk el, s így már erősen visszaeshet az álhírek hatékonysága. Először is mindig ellenőrizzük a forrást. Az interneten nagyon sok olyan portál található, amely hasonlít egy létező médium nevére, csak kicsit különbözik. Van például ANépszava.com, de a 168 Óra címére is emlékeztető honlap. A Hírtévé.net ugyanígy kamu híroldal. A legblődebb, szinte hihetetlen állítások ezekről az oldalakról származnak. Ilyen, hogy a koronavírust az amerikai összeesküvés hívta életre, vagy az, hogy a magyar kormány a felére akarja csökkenteni a nyugdíjakat. Ellenőrizni kell aztán a dátumot is, mert gyakran jelennek meg két-három éves hírek, amelyek egykor igazak is lehettek, csak azóta elavultak. Az internetes korszaknak persze vannak előnyei is. Meg lehet nézni, hogy a kérdéses hír megjelent-e már más jelentős médiumban, hogy írnak-e róla a nyugati médiában, vagy van-e olyan külső forrás, amelyre hivatkozik. Az álhírek egyébként nem csupán a politikát fertőzik, sokat ártanak a tudománynak vagy éppen a gyógyszeriparnak is. Ezek talán még veszélyesebb dezinformációk, hiszen halálosak lehetnek. Ha valaki nem oltatja be a gyerekét, azzal az életével játszik. És mások gyerekének az életével is. De az oltásellenes mozgalom ennél szélesebb, csak nehezen látható. Fontosnak tartom azt is, ha bármilyen információval találkozunk, gondolkodjunk el azon, hogy igaz lehet-e abban a formájában. Sokszor ugyanis elfogadjuk, amiben hinni szeretnénk. A legtöbb álhírnek van egy ilyen vágyteljesítő természete: a félelmeinkre, a reményeinkre játszik rá. Az embernek valamennyire kordában kell tartani a saját vágyait vagy éppen indulatait, ha objektíven akarja megismerni a világot és el akarja kerülni, hogy mások eszközként használják politikai-gazdasági játszmáikhoz.

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 173 megnézve, 1 alkalommal mai nap |