< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár, EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, főszerkesztő blogja, Közélet / Blog article: Tesztek nélkül is robbanásszerűen nő a tüdőgyulladások száma, ha a betegség kiterjed – A WHO sürgősségi programigazgatója a 168 Órának

| Mobile | RSS

Tesztek nélkül is robbanásszerűen nő a tüdőgyulladások száma, ha a betegség kiterjed – A WHO sürgősségi programigazgatója a 168 Órának

168 óra

2020. március 22.

Akció!

Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni!

– SZERZŐ: BARÁT JÓZSEF

Európa a koronavírus-járvány új epicentruma, innen több esetet jelentenek, mint amennyi megbetegedés naponta Kínában volt, amikor a csúcsán járt a fertőzés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint nem elég, ha egy országban teszteket végeznek vagy ha felkutatják a fertőzöttek kapcsolatait. Önmagában a karantén is kevés. Nem elég az egészségügyi intézmények felkészítése, a tömegrendezvények leállítása, az iskolabezárás. Minderre együtt van szükség. A 168 Óra a világszervezet európai sürgősségi programjának igazgatójával, dr. Nedret Emirogluval beszélgetett.

Mit gondol, mikor tetőzik a járvány?

Mindenekelőtt emlékeztetem, hogy a Covid-19 új kórokozó, amelyről az ismereteinket a védekezés menetében kell megszereznünk. Összesen kilenc és fél hét telt el, amióta felbukkant ez a vírus. Azóta sikerült kidolgozni a fertőzés laboratóriumi tesztjét, rendelkezünk különböző intézkedések és vizsgálatok kínai hatásainak tapasztalataival, és egyre több információ fut be a világ más részeiről, így Európából is. Az elmúlt napokban Európa több államában robbanásszerűen emelkedik a fertőzések száma. A beszélgetésünk előtti héten több mint 23 ezer esetet regisztráltak, s ezernél jóval többen haltak meg. A helyzet gyorsan változik, miközben ma még senki sem tudja megjósolni, hogy ez a pandémia – hiszen ma már világjárványról beszélünk – hogyan terjed tovább, mikor tetőzik. Sajnos nagyon sok kérdésre nincs világos válaszunk, miközben azon dolgozunk a tagállamok kormányaival, hogy visszaszorítsuk a fertőzést, minden eszközzel lassítsuk a terjedését. Abban viszont biztosak lehetünk: nagyon sok múlik azon, hogyan cselekszünk. Tény, hogy vannak kedvező tapasztalatok, vannak olyan országok, ahol a vírus sokkal lassabban terjed, mint másutt, tehát ez a folyamat sikeresen korlátozható, sőt közösen talán meg is állítható.

Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg a lakosság 60-70 százaléka is megfertőződik, mielőtt a járvány levonul. Egyes szakértők szerint ez akár több mint egy évig is eltarthat.

Ezt én nem tudom kommentálni addig, amíg nem látom a forrásokat, amelyek alapján a német szakértők erre a következtetésre jutottak. Természetesen én is olvastam ezeket a becsléseket, de találkoztam egészen más szcenáriókkal is. Egyes modellek csak a vírusok működésének sajátosságait veszik figyelembe, és azt nem, hogy az adott országok milyen intézkedéseket tesznek, polgáraik hogyan viselkednek. Kína esetében például már igen kedvező tapasztalatok is vannak. Viszonylag rövid idő alatt eljutottak odáig, hogy már kevesebb a megbetegedés, képesek voltak stabilizálni a helyzetet. Más országokban is tettek nagyon hatékony korlátozó intézkedéseket, így a járvány arányai egészen mások lehetnek, egyáltalán nem szükségszerű, hogy elérje az említett nagyságrendet.

Mi a tesztelés legjobb gyakorlata? Egyes országokban abból indulnak ki, hogy annál jobb, minél több vizsgálatot végeznek el, gyakorlatilag minden jelentkezőt tesztelnek. Mi gyakran halljuk azt az álláspontot, hogy csak akkor érdemes elvégezni a vizsgálatot, amikor megjelentek a kór tünetei.

Mi azt javasoljuk a tagországainknak, hogy két tényezőből induljanak ki. A vírus terjedésének szintjéből, tehát az esetszámból és az ország számára rendelkezésre álló erőforrásokból. Valójában ugyanis más stratégiát érdemes választani attól függően, hogy milyen mértékű a fertőzöttség. Korlátozott-e még az érintettek száma? Elvégezhető-e a kontaktkutatás, tehát végig tudjuk-e még járni a vírus útját? Ebben az esetben azt javasoljuk, hogy keressék meg mindazokat, akik a fertőzött személlyel kapcsolatban állhattak, és végezzék el a tesztet az ő esetükben. Akkor viszont, ha már kialakultak a gócok, és egy egész csoport, egy egész közösség megfertőződött, már nyilvánvalóan nem lehet gyanú alapján kiválasztani, hogy kik lehetnek a fertőzött személyek. Ilyenkor a klinikai meghatározás módjára váltunk át, tehát az egészségi állapot mutatói alapján járunk el. Azokat teszteljük, akiknek a tünetei valószínűsítik, hogy fertőzöttek lehetnek. Tehát nincs egyértelmű, egynemű válasz minden ország számára. A korai szakaszban, amelyben Magyarország is jár, kritikusan fontos, hogy minden esetet időben megtaláljanak. Kutassák fel a kontaktokat, szigeteljék el az érintett embereket, hogy ne adhassák tovább a fertőzést. Ebben a stádiumban fel kell készíteni a kórházakat arra, hogy – ha szükség lesz rá – képesek legyenek fogadni a fertőzötteket és megfelelő ellátást tudjanak nyújtani. Ezt a két feladatot párhuzamosan kell elvégezni.

Koronavírus - Kína

A hivatalos adatok szerint Magyarországon egyelőre jóval kisebb az esetek száma, mint sok olyan európai országban, ahol a miénknél fejlettebb az egészségügy. Vannak, akik attól tartanak, ennek egyszerűen az az oka, hogy nálunk kevés tesztet végeztek el.

Nem hiszem, hogy ez volna a helyzet. Ahol a betegség elterjed, ott a tüdőgyulladásos esetek száma akkor is robbanásszerűen megnövekszik, ha egyáltalán nem végeznek teszteket és egyáltalán nem kísérik figyelemmel a kórokozó terjedését. Magyarországon pedig most nem ez a helyzet. Nekem meggyőződésem, hogy az önöknél elfogadott intézkedések alkalmasak az esetek felderítésére. Tudjuk, hogy a fertőzöttek alacsony száma egyelőre lehetővé teszi, hogy a kontaktuskutatás és az érintettek elszigetelése még eredményes legyen. Én erősen reménykedem abban, hogy nem maradnak esetek felderítetlenül.

Mi a tapasztalat? El lehet kapni a fertőzést olyan embertől, akinek még nincsenek tünetei? Vagy akár olyantól, akinek az első teszteredményei negatívak, miközben később kiderül róla, hogy ő is vírushordozó?

Az eddigi tudásunk legfőbb forrása Kína, de egyre többet tanulunk más országok tapasztalatából is. A rendelkezésünkre álló legszélesebb kutatás szerint a fertőzések 80 százalékát olyan emberek adták át, akiknek a tünetei enyhék vagy legalábbis mérsékeltek voltak. Ma nincs semmilyen tudományos bizonyíték arra, hogy teljesen tünetmentes emberek képesek lennének terjeszteni a betegséget.

Mi lehet az oka annak, hogy a Covid-19 vírus sokkal több megbetegedést okozott Olaszországban, mint bármelyik más európai államban?

Az olaszországi helyzet megítélésekor figyelembe kell vennünk azt az egyszerű összefüggést, hogy sokkal több fertőzött ember van ott, ahová korábban érkeztek meg az első vírushordozók. Sajnos az esetszámok másutt is olyan gyorsan emelkednek, hogy feltételezhetjük: az arányok hasonlók lesznek. Mai tudásunk szerint nem gondolhatjuk Olaszországot különlegesnek, feltételezve, hogy más országokban nem alakul ki hasonló járványügyi helyzet. A számok manapság igen magasak Dél-Koreában és Japánban is, igaz, ezekben az országokban a hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a járványt, lelassult a terjedése. A fertőzés még terjed Iránban, az európai régióban pedig gyorsan terjed a betegség Spanyolországban, Franciaországban és Németországban is. Ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy az adott ország hatóságai milyen intézkedéseket hoznak. Bebizonyosodott, hogy a közösség jelentős mértékben képes lassítani a járvány terjedését, sőt azt is elérheti, hogy a betegség alacsonyabb esetszámmal tetőzzön, azaz kevesebben betegedjenek meg.

Olaszországban kirívóan magas a halálozások aránya is.

Ennek okát jelenleg is vizsgáljuk. Tudjuk, hogy Észak-Olaszországban kiváló minőségű az egészségügyi ellátórendszer, bár a kórházak most megfeszített tempóban dolgoznak, hiszen a szokásosnál sokkal több embernek van szüksége intenzív ellátásra, oxigénre, lélegeztetésre. Figyelembe kell venni az olasz társadalom korfáját is, amely jelentősen különbözik a kínaiétól, ahonnan korábbi tapasztalataink többségét szereztük. A kínai társadalom sokkal fiatalabb, és tudjuk, hogy a betegség az idősebbek esetében sokkal súlyosabb lefolyású, közöttük több a halálos áldozat. Gyerekek megbetegedéséről szinte nem is tudunk, ugyanakkor az ötvenévesnél idősebbek aránya feltűnően magas a fertőzés tüneteit mutató betegek között. A halálos áldozatok többsége pedig öregkorú, ötven százalékban nyolcvanévesnél idősebb. Ahhoz azonban, hogy biztosat tudjunk, az eddiginél több információra van szükségünk. Nem hiszem, hogy a klinikai gyakorlat miatt halnak meg többen Olaszországban, mint például Kínában. Szerintem a kormegoszlás a kulcs, amit azért is kell lényeges tényezőként kezelnünk, mert Európában az átlagéletkor magasabb, mint a többi kontinensen. Ezt az egészségügy rendszerének figyelembe kell vennie, tehát fokozott figyelemmel, gondoskodással kell fordulnunk az idősek felé.

Mit gondol a határok lezárásáról, illetve a repülőforgalom korlátozásáról?

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai nem változtak azóta, hogy meghoztuk első határozatunkat a Covid-19 vírussal kapcsolatban. Változatlanul nem javaslunk semmilyen utazási és kereskedelmi korlátozást, miközben tudomásul vesszük, hogy minderről az országok nemzeti hatáskörben döntenek. Az a tapasztalatunk, hogy ha az ilyen korlátozó döntések nem járnak együtt a korai esetek alapos felderítésével, a kontaktusok feltárásával, az érintettek elszigetelésével, akkor semmilyen érdemi hatást nem várhatunk tőlük. A légi közlekedés jórészt az utazási kedv, a kereslet csökkenése miatt esett vissza.

Koronavírus - Németország

Tornateremből kialakított elkülönítő a frankfurti repülőtérenFotó: Alexander Heimann

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlja-e az egyetemi oktatás leállítását, az iskolák bezárását?

A társadalmi távolságtartás legalább olyan fontos lehet, mint a gyakori kézmosás, a személyes higiénia, valójában annyit jelent, hogy kerüljük a közeli kontaktust a potenciális vírushordozóktól. Az iskolák és az egyetemek bezárása ugyanabba a körbe tartozik, mint amikor egy-egy ország lemond a nagy nyilvános rendezvények megtartásáról, színházi és mozielőadásokról, a munkáltatók lehetővé teszik a távmunkát, a home office megoldások alkalmazását. Figyelembe kell azonban venni, hogy önmagukban ezek az intézkedések sem jelentenek megoldást. Csak akkor lehetnek hatékonyak – és ezt bizonyítja a kínai példa is –, ha az adott közösség egyetért velük, magára nézve irányadónak elfogadja és betartja. És ezek a lépések természetesen nem pótolják mindazt, amiről már eddig is beszéltünk: a korai esetek azonosítását, a kontaktkutatást, a hatékony klinikai felkészülést – mindennek csak együtt van értelme.

Tudjuk, hogy az európai piacon nem elérhető minden olyan termék, amelyre szükség van a járvány megfékezéséhez. A miniszterelnökséget vezető magyar miniszter egy sajtótájékoztatón például elmondta, hogy az orvosok hatékony védelmét szolgáló, a vírusokat is távol tartó maszkok Németországban kiviteli tilalom alá esnek. Mit tud a beszerzésekről?

Mi egyáltalán nem javasoljuk, hogy általánossá, mondhatni túlzottá váljon a maszkok viselése. Álláspontunk az, hogy azoknak a speciális maszkoknak a használatát, amelyekből jelenleg hiány van, hagyjuk meg az egészségügyi dolgozóknak. Hiszen a védekezés szempontjából kritikus kérdés, hogy ők ne betegedjenek meg. Védőfelszerelés azoknak kell, akik gondját viselik a betegeknek. Sebészi maszkra pedig valójában csak azoknak van szükségük, akik már megbetegedtek, hogy ezzel útját állják a cseppfertőzésnek. Az egészséges embert a sebészmaszk nemhogy nem védi meg, de a helytelen használata még káros is lehet az egészségre, súlyosbíthat egy kezdődő enyhe fertőzést. Természetesen tudatában vagyunk a védőfelszerelések globális hiányának, együttműködünk, egyeztetünk a gyártókkal, és kapacitásuk növelésére biztatjuk őket. Jó hír, hogy Kínában normalizálódik a helyzet, fokozatosan helyreáll a termelés, sőt a maszkokból már többet is gyártanak, mint a fertőzés kirobbanása előtt. Így folyamatosan növekszik az export is. Mi szolidaritásra hívjuk fel az Egészségügyi Világszervezet tagállamait, arra, hogy osszák meg egymással erőforrásaikat. Szervezetünk már 56 országba juttatott el egészségügyi védőfelszerelést, 120 országba pedig 1,5 millió diagnosztikai tesztkészletet küldtünk.

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 56 megnézve, 1 alkalommal mai nap |