< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár, europarl.hu, Fecsegő hírek, főszerkesztő blogja, Közélet / Blog article: Bűnözők a kibertérben – Az Europol új, veszélyes módszerekre figyelmeztet

| Mobile | RSS

Bűnözők a kibertérben – Az Europol új, veszélyes módszerekre figyelmeztet

168 óra

2020. április 26.

– SZERZŐ: ÁRPÁSI BENCE

Ne ringassuk magunkat hamis biztonságérzetbe a karanténban, a bűnözők új módszerekkel és más platformokon támadnak. Jönnek a szájmaszkos csalók, a kamu fertőtlenítők és a kiberlenyúlások. Hogyan változik a bűnözés a járvány idején?

A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte annak a férfinak a letartóztatását, akit – egyebek között – több rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás vétségével gyanúsítanak – adta hírül a törvényszék sajtóosztálya. Az illető ugyanis – a megalapozott gyanú szerint – egy weboldalon hirdetéseket adott fel:

koncertjegyeket, később szájmaszkokat és kézfertőtlenítőt árult,

egy alkalommal pedig elvállalta egy gépjármű Magyarországra szállítását is. A hirdetések tartalmának teljesítése nem állt szándékában, célja kizárólag a jelentkezők pénzének megszerzése volt – olvasható a tájékoztatásban.

Most csak egy példát ragadtunk ki, amely jól érzékelteti, mennyire ráérzett a bűnözés a lakossági igényekre. Egyre több olyan kísérletről hallani, ahol csalók különféle járvánnyal kapcsolatos termékeket – maszkokat, kézfertőtlenítőt – próbálnak eladni, hamisítani, majd átverik a vevőket, a pénzzel felszívódnak. Ilyen esetek már régebben is előfordultak, csak akkor más „termékkel” kísérleteztek. Most növelheti sikerességüket a bizonyos árucikkek hiánya, és emiatt talán többen hajlandók belesétálni a csapdába.

Kamu fertőtlenítésre hivatkozva jutottak be csalók egy idős asszony lakásábaFotó: police.hu

A bűncselekmények online térbe költözése nemcsak Magyarországon figyelhető meg, hanem egész Európában is. A probléma fontosságát jól jelzi, hogy az Európai Bizottság elnöke is megszólalt a kérdésben. „Az interneten értékesített hamis gyógyszerek, fertőtlenítők vagy csodás gyógymódok száma megdöbbentő” – fogalmazott Ursula von der Leyen. Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója ehhez annyit tett hozzá: a bűncselekmény elkövetése mindig elfogadhatatlan, de

egy egészségügyi válság idején az emberek félelmeit kihasználva elkövetett bűncselekmények valódi kockázatot jelentenek az emberéletre.

A tendenciákat a hivatalos szervek is megerősítik. Az Europol egyik jelentésében azt taglalja, hogy a kibertér válik a bűnelkövetés legfőbb színterévé. A bűnözők kezére játszik az online bűncselekmények sajátos jellege is:

kevesebb a felderített eset, de azok sokszor nemzetközi méreteket öltenek, ami megnehezíti a nyomozásokat.

A klasszikus számítástechnikai bűncselekmények száma is megnő ilyenkor. Kamu e-mailek, amelyek hivatalosnak tűnnek, de ha az ember rákattint, a tettesek megszerzik a gyanútlan felhasználó érzékeny adatait, amelyekkel aztán könnyűszerrel visszaélhetnek. Felbukkantak a zsarolóvírusok is. Az utóbbiak általában titkosítják a felhasználó adatait, és csak akkor engedik azokat feloldani, ha az áldozat fizet érte. Veszélyességüket jól példázza, hogy már Magyarországon is támadtak meg egészségügyi intézményt: a veszprémi kórház informatikai rendszerét egy ilyen szoftver bénította meg. Szerencsére csak viszonylag rövid ideig, és érzékeny adatok nem voltak veszélyben.

Pontos statisztika nincs ezekről a cselekményekről, így csak tippelni lehet, hogy milyen mértékben terjedhettek el a kiberbűncselekmények a járvány ideje alatt. Az elkövetők leginkább az emberi tudatlanságot és megtéveszthetőséget használják ki, ezért az erre építő csalók valóban többen lehetnek – magyarázta a 168 Órának a Budapesti Műszaki Egyetemen működő CrySyS Lab (Kriptográfiai és Rendszerbiztonsági Laboratórium) kutatója, Bencsáth Boldizsár, aki szerint

a védekezésre hivatkozva jobban rá lehet venni az embereket, hogy kattintsanak rá valamire.

„Korábban is volt ilyen jelenség, csak most a koronavírusra álltak rá ugyanezek a körök, mert így hihetőbb a sztori” – fogalmazott. Mivel sokan nem tájékozottak, így ők könnyebben rávehetők az adataik átadására. Időt kell szánni arra, hogy elolvassuk a leveleket, megnézzük, ki a feladója, honnan jött, „mert ha mondjuk Portugáliából, akkor nagyon valószínű, hogy nem az én bankomtól érkezett” – tanácsolta a kutató.

Szintén a virtuális térre jellemzők, ugyanakkor nem anyagi jellegűek azok az esetek, amikor fals hírek (a kormány és médiája kedvenc kifejezésével élve: fake newsok) bukkannak fel. Bele sem gondol az ember, milyen könnyen követhető el egy ilyen bűncselekmény. Mivel szinte mindenki otthon van, jóformán csak az online térben tart társadalmi kapcsolatokat, így elég egy meggondolatlan Facebook-poszt, és könnyen rendőrségi eljárás lehet a vége. Több esetben nyomoznak már ilyen ügyben közveszéllyel fenyegetés, illetve rémhírterjesztés miatt.

Noha sok bűnelkövető belépett a virtuális térbe, azért a hagyományos módszerek is megmaradtak. Sok szélhámos elkezdett járványügyben „utazni”. Több olyan kísérlet is történt már, amikor „kötelező fertőtlenítés” jeligével csengettek be lakásokba. A meggyőző hatást elérendő olykor előadják, az önkormányzat küldte őket, és a teljes hitelesség kedvéért néha még kezeslábasba is beöltöznek. Az idős korosztályt veszélyeztetik leginkább ezek a bűncselekmények. A legfontosabb: senki se engedjen be a lakásába idegeneket, tűnjenek akármennyire is meggyőzőnek.

Az úgynevezett unokázós csalók új köntösbe bújtatták átveréseiket.

A járvány idején magukat klinikai vagy egészségügyi dolgozónak kiadva hívják fel a sértetteket telefonon, és arra hivatkoznak, hogy közeli hozzátartozójuk elkapta a betegséget, de a kezelés költségeit neki – vagyis az áldozatnak – kell kifizetnie.KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

2020. április 21.

Még mindig aratnak az unokázós csalók: 8,5 millióval vertek át három nyugdíjast

A kialakult állapothoz jól alkalmazkodik a bűnözés is. Az elkövetők találékonyan kihasználják a szorult helyzetet, s a csalárd ígéretekkel könnyebben megtalálják az embereket – vélekedett Németh Zsolt kriminológus. A nyugalmazott rendőr ezredes kifejtette, akik most törvénysértően nyerészkednek, azoknak a többsége egész életében nem követte a normákat. A szakértő egy pozitívumot azért talált ebben a helyzetben: szerinte egy ilyen szituáció élesíti a közösség reflexeit. „Vészhelyzetben a szervezet is összekapja magát” – fogalmazta meg a találó hasonlatot.

Autentikus álcához folyamodtak az offline bűnelkövetők. Sebészeti maszkot vesznek fel, így lendülnek akcióba.

Egy V. kerületi lakás kifosztóin is ilyen volt. A hatóságok előtt azonban nem tudták elrejteni magukat: mindegyiküket elfogták. Az utcai bűnözés feltehetően visszaesett, de azért nem szűnt meg. Jellemzően azok kapnak nagy publicitást, amelyek valamilyen formában a vírushoz köthetők. Volt olyan, aki nehezen tűrte, hogy nem vásárolhat a megszokott időben, ezért kezdett ámokfutásba.KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

2020. március 31.

Szájmaszkban járnak lopni a betörők Budapesten, mert most az a legkevésbé gyanús

A rendőrségre nagy nyomás nehezedik: már nemcsak a hagyományos bűneseteket kell felderítenie, hanem el kell járnia a járványügyi szabályok megszegőivel szemben is. Mivel pedig ez utóbbiak jelentősen lekötik az állomány nagy részének erejét és figyelmét, így kevesebb eséllyel tudnak fellépni a járvány nyerészkedőin.

A magyar hatóságok szeretnének keménykezűnek látszani: az operatív törzs sajtótájékoztatóin tételesen felsorolják, milyen típusú bűncselekmény miatt hány eljárást indítottak. Kérdés azonban, hogy az embereket megnyugtatja-e a sok szám és a harsány, rendpárti kommunikáció. Ugyanakkor ha a potenciális elkövetők azt látják, hogy a rendőrség vasszigorral lecsap a próbálkozókra, még visszatartó ereje is lehet az operatív törzs által hangoztatott határozott fellépésnek.

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 104 megnézve, 1 alkalommal mai nap |