< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, Bíróság/Ügyészség/Szegedi Ítélőtábla, EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, főszerkesztő blogja, Közélet / Blog article: Bűvészkednek a számokkal – Egészségügyi szakértők a 168 Órának: a védőeszközöket feltehetően tartalékolja a kormány

| Mobile | RSS

Bűvészkednek a számokkal – Egészségügyi szakértők a 168 Órának: a védőeszközöket feltehetően tartalékolja a kormány

– SZERZŐ: BARÁT JÓZSEF

Az ellátórendszerben fokozódik a bizonytalanság és a feszültség. Ezt állapítja meg Kásler Miklós miniszterhez írott levelében a Magyar Orvosi Kamara elnöke majdnem ötvenezer gyógyító képviseletében. Kincses Gyula szerint a járvány körülményei között szükségszerű, hogy átszervezzék az egészségügyet, ám ez az átalakítás most esetleges, ad hoc utasítások alapján zajlik, a célul kitűzött állapot az orvosok számára éppúgy ismeretlen, mint az ahhoz vezető út. A lapunknak nyilatkozó szakemberek mind úgy látják, hogy az eddiginél sokkal nagyobb nyíltságra és kevesebb bombasztikus bejelentésre lenne szükség.

– Némi óvatosságot javasolnék a miniszterelnöknek, amikor az ő pozíciójában a járvány várható alakulásáról, konkrét dátumokról nyilatkozik.

Így reagált Falus Ferenc volt tiszti főorvos arra a kérdésünkre, egyetért-e a kormányfővel, aki a hét végén bejelentette, hogy május 3-án tetőzhet a járvány. Falus arra emlékeztetett, hogy a fertőzések terjedése napra pontosan nehezen számítható ki. Egy ecuadori kikötőben megtörtént például, hogy találtak egyetlen pozitív beteget, majd néhány nap múlva iszonyatos méretű járvány robbant ki. A miniszterelnök egyébként a hét végén hozzátette: mindenki nyugodtan alhat, mire megjön a csúcs, az országban már lesz ötezer lélegeztetőgép, és ez a szám fel fog menni nyolcezerre is. A kancelláriaminiszter és a külügyminiszter korábban már 15 ezer lélegeztetőgép lekötéséről is beszélt.

– Ennyi készüléket csak akkor érdemes megvásárolni, ha jó haszonnal tovább akarjuk adni – véleményezte a számot Falus Ferenc. Szerinte a járványügyi helyzet nem indokolja, hogy akár 8000 berendezést hadrendbe állítsanak, hiszen tapasztalatai szerint kizárt, hogy a hullámhegy egyszerre ér a csúcsra az egész országban. Ráadásul ha 8000 intenzív ágy várná a koronavírus-fertőzötteket, ez lekötné a rendszer teljes kapacitását, veszélyeztetve az összes többi beteg ellátását. Így a járványtól független betegségben többen veszíthetnék az életüket, mint ahány áldozata a vírusnak lesz.

Interjú Falus Ferenccel, a baloldali pártok közös főpolgár

Falus FerencFotó: Illyés Tibor

A Magyar Orvosi Kamara titkára, Svéd Tamás aneszteziológus főorvos, aki mindennap intenzív ágyak mellett küzd a betegei életéért, erősen kétli a nyolcezres számot is. A lélegeztetés szakértőjeként gondolja úgy, hogy ezekről a berendezésekről többet hallunk, mint amekkora valódi szerepük van az ellátásban. Szerinte egy lélegeztetőgép önmagában annyit ér, mint egy repülőgép a hangárban. Hozzáértő személyzet nélkül mindegy, hogy mennyi van belőle. Egy hét alatt pedig nem lehet kiképezni sem vadászpilótát, sem intenzív terápiás orvost. Az intenzív ágyakon fekvő beteget nem csak lélegeztetni kell, szükség van szedálásra, altatásra, monitorozásra, gyógyszerek adagolására, táplálásra, ráadásul a beteget szakszerűen mozgatni, forgatni is kell. Gondoskodni kell életfolyamatai fenntartásáról: ez további műszereket követel. Lélegeztetőgépek csatasorba állítása tehát önmagában nem elég.

A Magyar Orvosi Kamara adatai szerint intenzív terápiás orvosból az országban háromezer van, igaz, sürgősségi szakorvosok és szakápolók, akik hasonló környezetben dolgoznak, viszonylag hamar elsajátíthatják a tudnivalókat. De a számuk így sem éri el a nyolcezret. Ráadásul vírusmentes időkben is igen nagy a hiány intenzív terápiás nővérekből

Svéd Tamás

Falus Ferenc szakmai álláspontja viszont az, hogy ha az egészségügyi vezetés jó döntéseket hoz, akkor nincs, és nem is lesz szükség 8000 lélegeztetőgépre. A „maradj otthon” program, a határok lezárása, a nemzetközi és országon belüli forgalom csökkentése ugyanis sikeres volt: eddig nem volt több fertőző beteg, mint amennyit az ellátórendszer jelenlegi kapacitása elbír. Ha az országban intenzív tesztelés folyna, és a korlátozó intézkedéseket a Harvard Medical School ajánlásai szerint hol óvatosan lazítanák, hol meg szigorítanák, akkor a fertőzöttek számát folyamatosan olyan szinten lehetne tartani, amelyet az ellátórendszer még elbír. Közben fokozatosan kialakulhat a sokat emlegetett nyájimmunitás is. Ennek kulcsa azonban nem a rekordszámú lélegeztetőgép, hanem a tesztelés. Tudnunk kellene, hogy a lakosságnak mekkora része fertőződött át, és – mint Falus fogalmaz – a vadászkutyák kitartásával kellene keresni a tünetmentes fertőzötteket is. Ez kétféle teszt folyamatos alkalmazását követeli meg: azt, amely az immunrendszer védettségét a vérből mutatja ki, és a másikat, amely torok- és orrváladékból magára a vírusra reagál.

– Nincs korrekt és őszinte tájékoztatás, pedig járványidőben különösen fontos az emberek bizalma – mondta a 168 Órának Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter. Az Egészségügyi Világszervezet szakértője úgy gondolja, hogy a lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló bombasztikus számokkal, vagy a kórházban ápolt betegek számának gyors felfutásáról szóló közlésekkel a politika valójában arra a kritikai hullámra reagál, amelyet a kórházi kapacitások 60 százalékának felszabadítása váltott ki. A közvéleményt felkavarták a közösségi média hírei a súlyos betegek hazaküldéséről, nemtetszés fogadta népszerű kórházi vezetők leváltását is.

– Azt gyanítom, hogy utólag próbálják igazolni, mi teszi szükségessé az eltúlzott készültséget. Közben nyilvánvaló, hogy bűvészkednek a számokkal – folytatta Kökény.

– Mintha minket egy másik vírus támadott volna meg, és nem az, amelyik a szomszédos országokat. Nálunk egyes napokon a fertőzöttek 48 százaléka szorul kórházi ellátásra, másutt ez az adat 20 százalék körül jár. A halálos áldozatok aránya látszólag a 9 százalékhoz közelít, miközben a német, osztrák cseh adatok ennek a harmadát mutatják. Az adatokat csak részben magyarázza a tesztek alacsony száma, az látszik, hogy az információt csepegtetik, adagolják a napi politikai célnak megfelelően.

A volt egészségügyi miniszter szerint a vírus elleni védekezésnek egyáltalán nem tesz jót a járvány rendvédelmi központú kezelése. Ma az élet minden területén elsőbbséget élvez valamilyen katonai terv, aztán következik a rendőrök szerepeltetése, és csak ezután kerülnek elő az egészségügyi szakemberek. Természetesen nagy szükség van a fegyelmezettségre, kiürítési tervekre, indokolt esetekben az egészségügyi személyzet vezénylésére, de mindez nem indokolja, hogy a miniszterelnök a járványhelyzet kapcsán katonásdit játsszon. A világon egyedülálló, hogy nálunk orvosok helyett rendőrtisztek állnak a járványkommunikáció központjában. Ennél is fontosabb, hogy nem látszik, hogy a járványügyi szakemberek vinnék a prímet a döntések előkészítésében, ahogyan azt sem indokolja semmi, hogy a kórházak élére katonai parancsnokokat állítsanak. Kökény Mihály elismeri, hogy a honvédségnél vannak rendkívüli helyzetek kezelésére kiválóan felkészült szakemberek, azt viszont kétli, hogy annyi lenne belőlük, mint amennyit most a vállalatok és kórházak élére kineveztek.

Konferencia a magyar versenyképességről

Kökény MihályFotó: Máthé Zoltán

A Magyar Orvosi Kamara a vírusfertőzések száma alapján nem látja indokoltnak a kórházi kapacitások 60 százalékának felszabadítását. Svéd Tamás azt is veszélyesnek ítéli, hogy ha a járvány még hónapokon át tart, akkor annyi beteg torlódhat fel műtétre, ellátásra várva – közben esetleg romló egészségi állapotban –, amennyinek az ellátásával az egészségügy nem fog boldogulni.

Amikor feloldják a korlátozásokat, sokezres várólisták omolhatnak rá az amúgy is kizsigerelt, részben esetleg megtizedelt rendszerre.

A negyvenezer orvost képviselő kamara most új javaslatcsomagban ismételten szorgalmazza, hogy válasszák szét a betegutakat, osszák meg a kórházak feladatait. Legyenek olyan kórházak, amelyek csak koronavírusos betegekkel foglalkoznak, más intézmények pedig fogadják a többi beteget. Ne fordulhasson elő, hogy egy közlekedési baleset sérültje nem jut időben ellátáshoz, mert az intenzív ágyakat a koronavírusos betegeknek tartják fent.

Svéd lapunknak elmondta: a MOK örömmel fogadta azokat a médiaközléseket, amelyek szerint újra és újra nagy mennyiségben érkeznek Magyarországra védőeszközök. A kamara vezetése azonban egészségügyi dolgozóktól mégis olyan jelzéseket kap, hogy sok ellátóhelyre továbbra sem jutottak el a védőfelszerelések, bármilyen nagy szükség is lenne rájuk. Ezeket az eszközöket feltételezhetően tartalékolják egy esetlegesen várható nagyobb rohamra, ám addig is megfertőződhetnek orvosok, nővérek. Tény, hogy a protokollok egyre pontosabbak és egyértelműbbek, csak azokat az alapellátásban nem mindig tudják betartani. A rendelkezésre álló felszerelés mennyisége és minősége gyakran nagyon messze van attól, mit amit az előírások szerint használni kellene: ez különösen jellemző a közfinanszírozott fogorvosi rendelések esetében, amelyek többsége nyitva áll és szükség esetén betegeket fogad.KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

2020. április 23.

Nem látjuk a stratégiát – A Magyar Orvosi Kamara titkára szerint kezelhetetlenül sok beteg omolhat rá az ellátórendszerre

Egy reális, megalapozott terv megvalósításához elengedhetetlen a szakma bizalma és együttműködése – olvashatjuk az orvosi kamara elnökének a miniszterhez címzett levelében. Kincses Gyula a szervezet nevében nehezményezi, hogy az egészségügy rendszerét a válságos időben miniszteri utasításokkal, levélben szabályozzák, amelyeket a MOK elnöksége nem kap meg, nem jelennek meg a Magyar Közlönyben, és nem érhetők el a minisztérium honlapján sem. A szakmai kamara kéri, hogy az érdemi utasításokról a kamara ne a sajtóból, vagy egyes tagjainak esetleges tájékoztatásából értesüljön.

– A legnagyobb gondunk, hogy nem látjuk tisztán a helyzetet, nem látjuk a stratégiát, nem látjuk a koncepciót – mondta a 168 Órának Svéd Tamás. Nem tudjuk, hol és hány beteg van intenzív ellátásban, milyen kapacitások állnak rendelkezésre. A szakma előtt is titkolóznak. Svéd ezt nemcsak kamarai vezetőként nehezményezi, hanem betegek életért felelős, intenzív osztályon dolgozó főorvosként is. Mint lapunknak elmondta, az információ életet menthet. Ő is kerülhet olyan helyzetbe, hogy miközben egyetlen intenzív ágy áll rendelkezésére, egyszerre három életveszélyes állapotú beteget hoznak. Neki perceken belül kell döntenie: azt részesítse előnyben, akinek az állapota a legsúlyosabb, mert a másik kettőt továbbküldheti egy közeli kórházba, vagy azt kell választania, akinek a legjobbak az életesélyei. A MOK etikai kollégiuma épp a napokban jelentette meg állásfoglalását a szűkös erőforrások elosztásáról, de etikus döntés csak tudás, információ birtokában hozható.

– Mi szeretnénk együttműködni a Minisztériummal – mondta a MOK titkára lapunknak. – Ehhez azonban kétirányú információáramlásra van szükség. Tudnunk kellene, mi miért történik. Tájékoztatással ugyanis sokkal könnyebb megnyerni az egészségügyiek együttműködését, mint utasításokkal, fenyegetéssel vagy elbocsátással. És szeretnénk, ha a mi észrevételeink, jobbító javaslataink is célba érnének, valamint ha választ kaphatnánk rájuk. Akkor is, ha kezdeményezéseinket a döntésekbe beépítik, és akkor is, ha valamilyen okból elutasítják.

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 57 megnézve, 1 alkalommal mai nap |