| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL//2020. május 1.

Kapcsolat fotója

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról (III/629/2019.)
Az ügy tárgya: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3b) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (közérdekű adat kiadása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg azáltal, hogy a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség nem teljesülése esetére nem biztosított hatékony bírói jogvédelmet az adatigénylőnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog védelme (összhangban az Alaptörvény közpénzek nyilvánosságára vonatkozó egyértelmű szabályával) megköveteli, hogy az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen. Ennek hiányában az Alaptörvényből levezethető és a törvényben szabályozott adatkiadási, tájékoztatási kötelezettség lex imperfecta-vá válhat, ez pedig nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez fordulás lehetősége, arra tekintettel, hogy a törvényességi felügyelettel érintettek köre nem egyezik meg az adatkiadásra kötelezettek körével, illetve, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban nincs helye az adat kiadására való kötelezésnek, nem tesz eleget a követelményeknek, és jogérvényesítési lehetőség jelenleg nem áll az adatigénylők rendelkezésére. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenességet okozó szabályozási hiátus megszüntetésére hívta fel a jogalkotót 2020. december 31-ig.
• AB határozat törvényi rendelkezés megsemmisítéséről (III/1679/2019.)
Az ügy tárgya: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/A. § (1a) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (állami támogatás visszafizetése; falugondnoki szolgáltatás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az államháztartásról szóló törvény egy rendelkezése szövegrészét, és elrendelte a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazás kizárását. Az indítványozó kúriai felülvizsgálati tanács törvényi rendelkezések alkotmányossági felülvizsgálatát kezdeményezte a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a helyi önkormányzat ingyenes falugondnoki szabályozást látott el, amely alapján költségvetési támogatást vett igénybe. Az ügyben, és más hasonló tényállású ügyekben is a közös probléma az volt, hogy a helyi önkormányzatok által ellátott falugondnoki szolgáltatási tevékenység a Magyar Államkincstár által vizsgált időszak egészében be volt jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, azonban a szolgáltatást egy meghatározott időszakban más forgalmi rendszámú gépjárművel látták el, mint amelyet korábban bejelentettek. Ezt a hiányosságot a helyi önkormányzatok később rendre pótolták, az új gépjárművek adatait bejelentették. A gépjárműveket állami pályázati forrásból cserélték le a szolgáltatást nyújtó önkormányzatok, ezért a szóban forgó ügycsoport tömegesen jelentkezett az országban. A fenti tényállás alapján a Magyar Államkincstár arra az időszakra, amelyben a nyilvántartásban még nem az új gépjárművek adatai szerepeltek, az államháztartásról szóló törvény vitatott rendelkezésére hivatkozással az állami támogatás egészét visszakövetelte. A Kúria álláspontja szerint aránytalan az adott időszakra vonatkozó támogatás egészének visszakövetelése pusztán amiatt, hogy a helyi önkormányzatok az új gépjármű adatait késve jelentették be; utalt továbbá arra, hogy a falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás általában kis településeket érint, és általában idősek, fogyatékosok részére nyújtott szolgáltatásokat foglal magában és a támogatás egészének visszafizetése az érintett kistelepüléseknek komoly anyagi gondot okoz. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott rendelkezés ellentétes a hátrányt okozó visszaható hatály tilalmával, mivel a tényállás már a sérelmezett szabály hatályba lépése előtt létrejött, azt mégis alkalmazni kellett a folyamatban lévő ügyekben. A jelen ügy sajátos többletelemeként utalt az Alkotmánybíróság arra, hogy a sérelmezett jogszabályszabály-módosítás az ítéletek jogerejét lerontotta az ügyfelek hátrányára a folyamatban lévő közigazgatási jogvitákban; a támadott szabály alkalmazása által a jogerős közigazgatási bírósági ítéletek rendelkező része és indokolása a közigazgatási hatósági eljárásokban kiüresedett. Az Alkotmánybíróság így a sérelmezett rendelkezést visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, és elrendelte, hogy azt a Kúria és bármely más bíróság előtt folyamatban lévő ügyben nem lehet alkalmazni.

• AB határozat törvényi rendelkezés alkalmazásának kizárásáról (III/507/2020.)
Az ügy tárgya: A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 34/A. § (2) bekezdésének 2015. június 12. és 2018. december 31. hatályban volt szövege elleni bírói kezdeményezés (köznevelési normatív költségvetési támogatás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában megállapította, hogy a szakképzésről szóló törvény egy korábban hatályos rendelkezése az adott eljárásban folyamatban lévő, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben nem alkalmazható. Az alapügyben hatósági ellenőrzés keretében a nem állami fenntartó szakképző iskola terhére állami támogatás visszafizetési kötelezettséget állapítottak meg, amely a sérelmezett törvényi rendelkezésen alapult. Az ezt követően indult peres eljárásban, az eljárás felfüggesztése mellett, az eljáró bíró indítványában a támadott rendelkezés alkalmazásának kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól, arra hivatkozással, hogy a 3003/2020. (II. 4.) AB határozat megállapította e jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, azonban azt az előtte folyamatban lévő perben még alkalmaznia kellene. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy jelen ügyben is szükséges biztosítania, hogy alaptörvény-ellenes norma ne érvényesülhessen a jogrendben, továbbá, hogy a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján megítélendő jogviszonyok hasonló elbírálást nyerjenek a rendes bíróságok előtt. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés konkrét ügyben történő, valamint általános alkalmazási tilalmáról döntött.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1357/2016.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.118/2016/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (ingatlan hasznosításának korlátozása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria ingatlan hasznosításának korlátozása tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozók ingatlan-beruházási projekt megvalósítását tervezték, és a beruházási területre vonatkozó szabályozási terv elfogadását kezdeményezték az illetékes önkormányzatnál. Az eljárásban nem született döntés a kerületi szabályozási tervről, így az indítványozók az érintett területet semmilyen célra nem tudták használni, ezáltal káruk keletkezett. Ezen kár megtérítésére kerestet terjesztettek elő, kérve az alperesek egyetemleges kötelezését államigazgatási jogkörben, illetve szerződésszegéssel okozott kár megtérítése jogcímén. A támadott ítéletben foglaltak szerint az indítványozók által állított kár bekövetkezése és az önkormányzat magatartása közötti közvetlen okozati összefüggés hiányában a kerület kártérítési felelőssége nem volt megállapítható. Az indítványozók álláspontja szerint a bírósági döntések sértik a tulajdonhoz való jogukat, illetve az, hogy a másodfokú eljárásban a bírói tanács tagjai az elsőfokú ítéletet meghozó elsőfokú bíróság bírói voltak, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogukat is. Az Alkotmánybíróság eljárása során a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy az indítványozók ügyében másodfokon eljáró bírói tanács esetében nem merült fel olyan körülmény, amely megalapozhatta volna az indítványozók tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét. A tulajdonhoz való joguk sérelmét illetően pedig az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az indítványozók befektetési céllal vásárolták az akkor még a tervezett beruházásra nem alkalmas ingatlant, a kerületi szabályozási terv elfogadásának elmaradása alapvetően a vásárláskori állapotot konzerválta, vagyis alapjogi értelemben nem a fennálló tulajdonuk sérült vagy szenvedett közjogi korlátozást, sokkal inkább a lehetséges várománytól, vagyis a tervezett ingatlanfejlesztési beruházás megvalósításától esetek el. A tulajdoni váromány ugyanakkor kizárólag akkor részesül alapjogi védelemben, ha jogszabályon alapul, azonban nincs olyan jogszabály, amely valamely ingatlan besorolásának a megváltoztatására, a változás következtében a kellő közművekkel ellátására kötelezne önkormányzatot a saját költségén. Az Alkotmánybíróság így az alkotmányjogi panaszt elutasította.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1364/2019.)
Az ügy tárgya: A Győri Törvényszék 2.Pf.20.092/2019/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (devizakölcsön megfizetése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Győri Törvényszék devizakölcsön megfizetése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozó gépjármű megvásárlása céljából deviza alapú kölcsönszerződést kötött, amelyet szerződő partnere fizetési kötelezettség megszegése okán felmondott, ami bírósági eljáráshoz vezetett. Ítéletében az elsőfokú bíróság a követelést megalapozottnak találta, majd ezt az indítványozó fellebbezése folytán eljáró Győri Törvényszék is helyben hagyta. Az indítványozó a jogerős döntéssel szemben az Alkotmánybírósághoz fordult, mert állítása szerint a bírósági eljárásban sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mivel azon érvének a vizsgálatára, miszerint a szerződés nem jött létre és ekként nem is léphetett hatályba, nem került sor. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság minden kétséget kizáróan foglalkozott a kölcsönszerződés létrejöttének és hatályba lépésének a kérdésével, és e tekintetben megindokolta a döntését. Az indítványozó a fellebbezésében lényegében a bírósági döntés indokait vitatta, a másodfokú bíróság pedig ítéletében, bár az elsőfokú bíróság indokainak a megismétlésétől tartózkodott, az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem zárta el az indítványozót a döntés indokainak megismerésétől. Mivel az indítványozó fellebbezése nem tartalmazott olyan választ igénylő újdonságot, amelyet az elsőfokú döntés ne vizsgált és ne bírált volna el érdemben, megállapítható, hogy e konkrét esetben a másodfokú eljárás vonatkozásában az önálló indokolás mellőzése a polgári perrendtartásról szóló törvény Alaptörvénnyel összhangban álló alkalmazását jelentette. Önmagában pedig az, hogy az indítványozó a bírósági ítélet érvelését tévesnek, magára nézve hátrányosnak tartja, nem alkotmányossági kérdés, így az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta, és elutasította.
LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1070/2018.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 8.Bf.392/2016/113. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (harmadfokú eljárás kizártsága)

• AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról (III/1330/2019.)
Az ügy tárgya: A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 246. § (1) bekezdés c) pontja és a 248. § (2) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (ellenkérelem formalizált benyújtási kötelezettsége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/377/2018.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.668/2016/18. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/796/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.783/2017/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (csődeljárás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1878/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VI.21.929/2018/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (devizaalapú szerződés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1508/2019.)
Az ügy tárgya: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (földforgalmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/695/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.I.10.042/2018/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (munkáltatói fizetési felszólítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1498/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.749/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)

 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1650/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 1.Bpkf.1185/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartás körülményei miatti kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1635/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 1.Bpkf.1195/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartás körülményei miatti kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1587/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.942/2019/2. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 1.Bpkf.1136/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1781/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.821/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (személyiségi jog megsértése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/959/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 12.Kf.650.480/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (mulasztási per)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1342/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.V.35.598/2017/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felügyeleti bírság)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1190/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.V.35.597/2017/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felügyeleti bírság)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1135/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.V.35.458/2017/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felügyeleti bírság)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/927/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VI.35.101/2017/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felügyeleti bírság)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1494/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.20.357/2019/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (devizahitel, végrehajtás megszüntetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1488/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VI.37.418/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (közlekedésfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1017/2019.)
Az ügy tárgya: A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.151/2019/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (állami kezességvállalás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1680/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.080/2019/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)

Leave a Reply 48 megnézve, 1 alkalommal mai nap |