| Mobile | RSS

Jogsértő szavazáson szívatták meg az ellenzéki városok független színházait

DMOHA20121029012
Kovács Bálint

KOVÁCS BÁLINT2020.05.06. 09:34

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) új szabályai szerint volt, akinek valójában budapesti szervezetként is a vidéki színházi keretre kellett pályáznia, így rájuk nem vonatkozott a Karácsony Gergely és a kormány közti megállapodás, míg más pesti szervezetekről a „vidéki kuratórium” döntött. De volt ennél súlyosabb anomália is a pénzosztásban.

Április utolsó napjának estéjén megjelentek a független, befogadó, szabadtéri és nemzetiségi színházak (azaz hivatalosan a „minősítéssel nem rendelkező színházi- és táncművészeti előadó-művészeti szervezetek”) működési támogatásáról szóló pályázatok eredményei, amelyeket az Emmi ítél oda. Ezekben első ránézésre nem volt semmi égbekiáltóan szokatlan dolog, de közelebbről megnézve azért akad néhány anomália a döntések körül.

  • Hogyan alakult át szép csendben a független színházak pályázati rendje?
  • Hogy lesz vidéki színház egy budapesti színházból?
  • És miért tartja a szakma illegitimnek az egészet?

VANNAK, AKIKNEK MÁR NINCSENEK KÉRDÉSEIK,ÉS VANNAK, AKIK AZ INDEXET OLVASSÁK.TÁMOGASS TE IS!

Az előzményekhez tudni kell, hogy a kormány – ahogy oly sok mindent – a független színházak éves működését, tehát nem az egyes produkciók létrehozását, hanem az állandó költségeket, fizetéseket és általában a tervezhetőséget biztosító pályázati rendet is átalakította, miután sok helyen az ellenzék győzelmét hozták az önkormányzati választások.

A PÁLYÁZATOKAT EZZEL KÉT ALCSOPORTBA OSZTOTTÁK, VIDÉKIRE ÉS BUDAPESTIRE, AMIRE NEHÉZ A POLITIKAIN KÍVÜL MÁS MAGYARÁZATOT TALÁLNI,

hiszen pont az állandó játszóhellyel jellemzően nem rendelkező független színházi társulatok esetében a szervezet bejegyzési címének nincs valós jelentősége. Sokszor sokat utazó társulatokról van szó, akik felváltva játszanak budapesti és vidéki helyszíneken, sőt olyan szervezetek is vannak, amelyek jobb híján a vezetőjük lakcímére vagy irodája címére vannak bejegyezve, és általában sem köthető helyrajzi számokhoz a tevékenységük.

Ezt az átalakítást a kormány nem verte nagydobra, a kulturális szervezetek is csak a pályázatok kiírásakor, február 14-én szembesültek vele; mindez a választások után hosszan tartó, a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat és a kormány közti egyezkedés egyik eredménye volt. Ez alapján a budapesti színházi, táncos és zenei pályázatokról egy olyan kuratórium döntött, amelynek tagjait lényegében Karácsony Gergely kérte fel, és a tagságba az Index információi szerint nem is szólt bele az Emmi, ahogyan a döntéseibe sem.KAPCSOLÓDÓ

Megszavazták: a kormány kivesz több színházat Karácsonyék kezéből

Megszavazták: a kormány kivesz több színházat Karácsonyék kezéből

De a Fidesz szerint nem igaz, hogy a kormány elvenné a színházakat a fővárostól, ők csak áldozatkészen eleget tesznek Karácsony segítségkérésének.

A vidéki színházi, táncos és zenés pályázatokról döntő kuratóriummal viszont épp az ellenkezője történt, hiszen erre már nem terjedtek ki a tárgyalások: színházi forrásainktól úgy tudjuk, hiába kötelezi erre jogszabály a minisztériumot, a kurátorok listáját elmulasztották körbeküldeni a szakmai szervezeteknek. Az ő döntési körükhöz pedig hozzácsapták a szabadtéri és nemzetiségi színházakat is.

Az átalakításnak aztán több furcsa következménye is lett. Az egyiket az Emberi Erőforrások Minisztériuma is büszkén hirdeti a döntésekről szóló közleményében:

A fővárosi székhellyel rendelkező szervezetek esetében – a Fővárossal megkötött közös működtetési megállapodásnak megfelelően – változtatás nélkül fogadta el a döntéshozó a Főváros által javasolt szakmai kuratórium javaslatait.

Ami valóban nagyszerű és az utóbbi években példa nélküli fejlemény: jó ideje teljesen természetes, hogy az Emmi politikusai ott nyúlnak bele a szakmát ismerő kurátorok döntéseibe, ahol akarnak.

A Jurányi Inkubátorház Budapesten

A Jurányi Inkubátorház BudapestenFotó: Huszti István

Lettek viszont nagy vesztesei is a módosításnak. Az úgynevezett vidéki pályázatra ugyanis már nem terjedt ki a bele-nem-piszkálási megállapodás, aminek persze kisebb a jelentősége úgy, hogy eleve nem is ugyanaz a kuratórium döntött. Így feltűnően rosszul járt két lényegében budapesti színházi szervezet, egy szegedi egyesület (Szegeden szintén az ellenzék nyert a választáson), egy politikailag a legkevésbé sem elfogult, de ugyanezért kormányhűséggel sem vádolható fesztivál, illetve egy másik frissen ellenzékivé lett város.

  • Az ország független színházaival foglalkozó, a budapesti Jurányi Inkubátorházat működtető FÜGE (Függetlenül Egymással) Egyesületnek a tavalyi 27 millió helyett idén csak 20 millió forintot szavaztak meg, azaz az egyesület elveszítette támogatása több mint negyedét épp akkor, amikor a kulturális tao-támogatás eltörlésével is rosszul járó függetleneket a koronavírus-járvány hatásai is az átlagosnál jobban sújtják. 
  • A színházi nevelési előadásokkal foglalkozó, azaz kritikus gondolkodásra nevelő előadásokat létrehozó, a budapesti Marczibányi művházban dolgozó, de az agglomerációba bejegyzett Kerekasztal Színház bukta támogatásának csaknem háromnegyedét: a 2019-es 24,5 millió helyett az idei évre mindössze 7 millió forintot szavaztak meg neki.
  • Majdnem ugyanennyire rosszul járt a szegedi, társadalomkritikus előadások meghívásáról (is) ismert Thealter Fesztivált szervező MASZK egyesület, akik a tavalyi 21,5 millió helyett idén szintén 7 milliót kaptak.
  • Megfelezték az Ördögkatlan fesztivál támogatását: 10 millió helyett mindössze 5 milliót kapnak.
  • Nagyon rosszul járt Szentendre is: a fideszes vezetést tavaly ellenzékire cserélő város kulturális életéért felelős Szentendrei Kulturális Központ elveszítette támogatásának háromnegyedét, mivel a tavalyi 20 millió után idén már csak 5 milliót kapott. (Ráadásul Szentendre másik nagy kulturális intézménye, a Ferenczy Múzeumi Központ is a tönk szélére került februárban.)
Előadás a 2019-es Ördögkatlan fesztiválon

Előadás a 2019-es Ördögkatlan fesztiválonFotó: Aradi László / Index

Mindez azt jelenti, hogy a valójában Budapesten működő, de vidékre pályázó színházak pénzének esetleges kipótlása arra a fővárosi önkormányzatra van bízva, amelynek kulturális költségvetését teljesen kifosztotta a kormány által a szintén az önkormányzati választások után hozott új színházi törvény, amely alapján Karácsonyék „kivásároltak” öt fővárosi színházat a kormánytól, hogy azok vezetőinek kinevezésébe ne legyen beleszólása a kormánynak.

Hasonlóképp a vidéki, ellenzékivé vált városok kulturális szervezetei is a helyi önkormányzattól remélhetnek támogatást. (Meglepő, hogy nem kapott támogatást a budapesti, nemrég alakult Hatszín Teátrum sem a budapesti pályázaton, de az Index a kuratórium egy tagjától úgy tudja: a döntésnek kizárólag az az oka, hogy úgy ítélték meg, a színház rossz kategóriában – Színház I. – pályázott, és annak nem teljesíti a feltételeit.)

A két kuratórium tagjai

Fővárosi színház-tánc, zene pályázatok

Fuchs Lívia

Hajós Zsuzsanna

Herboly Domonkos

Imely Zoltán

Kenesei Edina

Vidéki színház-tánc, szabadtéri, nemzetiségi, zene pályázatok

Bán Teodóra

Dr. Dósa Zsuzsanna

Kiss János

Somogyi-Tóth Dániel

Dr. Zalán János

De szerencsére a fentiektől elvont pénzeknek is méltó gazdája lett. A kuratóriumok budapestire és vidékire módosítása már eleve egy kissé kaotikus és nehezen értelmezhető csoportosítást eredményezett, mivel az NKA honlapján „Vidéki Színház-tánc, Szabadtéri, Nemzetiségi, Zene pályázatok” témában döntő kurátorok szabadtéri és nemzetiségi fronton papíron is budapesti szervezetekről is döntöttek. Például a Vidnyánszky Attila által vezetett, vállaltan kormánypárti színházi szervezet, a budapesti címre bejegyzett Magyar Teátrumi Társaság (MTT) kiugróan magas támogatásáról is ez a kuratórium döntött. A valamilyen okból (idén is) a szabadtéri pályázatra aspirált MTT 27 milliós támogatást kapott, ami a nagyjából 150 pályázati döntés között (holtversenyben) az ötödik legnagyobb megítélt összeg – de csak félmillióval nagyobb a tavalyi támogatásnál.

A legnagyobb összeget az olykor közpénzszivattyúnak tűnő Kisvárda kapta: a helyi várszínház a tavalyinál 8 millió forinttal többet, 49 milliót kapott a szakmai jelentőségének jó részét mostanra elvesztő fesztivál megrendezésére. (Összehasonlításul: a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatása 10 millió forint.)

UGYANAKKOR AZ ÖSSZES, PAPÍRON VIDÉKI, VALAMINT SZABADTÉRI ÉS NEMZETISÉGI DÖNTÉST ELVILEG ÉRVÉNYTELENNEK KELLENE NYILVÁNÍTANI.

Előadás a Magyar Színházak 28. Kisvárdai Fesztiválján 2016-ban

Előadás a Magyar Színházak 28. Kisvárdai Fesztiválján 2016-banFotó: Balázs Attila

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény 9. paragrafusa ugyanis egyértelműen kimondja, hogy  „Nem vehet részt döntéshozóként vagy döntés-előkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.” Ehhez képest a vidéki kuratórium döntnökei között ott van Dósa Zsuzsanna, aki a Szarvason működő, szlovén nemzetiségi Cervinus Teatrummal nemhogy jogviszonyban áll, de a színház honlapja szerint annak művészeti igazgatója. A Cervinus pedig sikerrel pályázott és nyert kiemelkedő összeget, 22 millió forintot, ráadásul úgy, hogy még a megjegyzés rovatban sincs feltüntetve semmilyen információ az érintettségről.

Úgy tudjuk, erre az anomáliára már felhívták a kormány figyelmét a színházi szakmai szervezetek. Most a válaszukat várják.

(Borítókép:  Performansz résztvevője a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház megnyitója alkalmából tartott nyílt napon 2012. október 29-én. Fotó:  MTI Fotó: Mohai Balázs )

fecsego.eu/index.hu

Leave a Reply 69 megnézve, 2 alkalommal mai nap |