< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, Közélet / Blog article: Ha valódi a tét, Orbán Viktor is egy sosem látott arcát mutatja

| Mobile | RSS

Ha valódi a tét, Orbán Viktor is egy sosem látott arcát mutatja

D MTI20200409010
ra

RA2020.05.18. 13:31

Szokatlan kormányzati pingpongozásnak lehettünk tanúi április elején-közepén, amikor kiderült, hogy az érettségi vizsgák tervezett kezdete egybeesik a járvány valószínű tetőzésével.

  • Először Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár állt ki, hogy bejelentse, mit javasol a kormánynak, 
  • majd Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 16-án közölte, hogy a kormány ennek megfelelően döntött, pár órára rá Orbán Viktor kitette az Instagramra, aznap este pedig megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet.
  • Ezután négy nappal Maruzsa váratlanul azt mondta a Kormány.hu-n, hogy még változhat az időpont, Gulyás a következő kormányinfón ezt megerősítve közölte, hogy Maruzsának felhatalmazást adtak az „átmozgatásra”.
  • Maruzsa pedig végül 24-én zárta le a dolgot, bejelentve, hogy nincs halasztás.

A bő kéthétnyi hezitálás teljesen rendben van egy olyan naponta változó helyzetben, mint egy járvány, ugyanakkor merőben szokatlan az Orbán-kormánytól. A NER döntéshozatali mechanizmusában most először láthattuk, milyen az, amikor Orbán nem tudja – mert nem lehet – előre megmérni egy döntés hatását, nincs a kezében egy kész költség-haszon táblázat, illetve amikor nem ideológiai alapú, hatalomtechnikai, vagy „mit akarnak hallani az emberek” típusú, populista döntéseket kell hozni.

ÚGY TŰNIK, A NER ILYEN ESETEKBEN MÁR KORÁNTSEM SUGÁROZ OLYAN ERŐT ÉS MAGABIZTOSSÁGOT, MINT AZT MEGSZOKTUK.

Orbán az utolsó utáni pillanatig nem hoz döntéseket, nem akar az egyszemélyes megfejtő szerepében tetszelegni, és ezzel együtt a felelősséget is hajlamos teríteni más szereplők felé akár kormányon belül, akár kormányon kívül. Legalábbis koronavírus-témában, mert sok egyéb törvénytervezetnél, például az önkormányzatok szívatásánál a szokásos üzemmódot látjuk.

  • Miben hozott újat a kormányzati munkába a járvány?
  • Milyen döntésekkel várt az utolsó utáni pillanatokig Orbán?
  • A nem járványügyi döntésekben is van változás?

Ez persze nem feltétlenül baj, sőt, az ellenzék éppen az ilyen típusú, másra is hallgató, a döntésekkel nem rohanó kormányzás hiányát szokta számonkérni Orbánon. És fontos az is, hogy ezzel a döntések minőségéről sem állítunk semmit, az érettségi megtartására például utólag senki nem mondja, hogy elhibázott, mint ahogy a korai iskolabezárásokra sem, de ettől még emlékezetes marad, hogy a kormányfő egyik reggel még sziklaszilárdan letette a voksát az egyik irányba, majd olyan gyorsan módosított, hogy a TV2-n még lendületből lement egy bezárásellenes propagandariport.

Aztán ott volt az a bizonyos „ma bejelentik, mi lesz húsvétkor, ugye?” bizonytalanság az ünnepek előtti napokban. Szerdán már sokan remélték a Karácsonnyal és Szita Károllyal zajló kormányüléstől, hogy eldől, hogyan lesz a hosszú húsvéti hétvége, de nem így történt, csütörtöki döntésre módosítottak, a kormányfő a négynapos ünnep előtti délután tette közzé, hogy minden marad, de a polgármestereknek adnak jogokat a pluszszigorításra.

Gulyás Gergely, Szita Károly és Karácsony Gergely kormányülés után tartott sajtótájékoztatója a Karmelita 2020 április 8-án

Gulyás Gergely, Szita Károly és Karácsony Gergely kormányülés után tartott sajtótájékoztatója a Karmelita 2020 április 8-ánFotó: Bődey János / Index

Ha már a polgármestereknél tartunk, velük is szokatlan ívet járt be a kormányzat. Előbb figyelmeztette őket, hogy nincs joguk helyi kijárási tilalmat elrendelni, majd egy salátatörvénnyel lényegében a teljes járványvédekezési döntési jogokat el akarta venni, ám ebből még aznap kifarolt. Olyannyira, hogy a már említett „szigorítsatok, ha akartok” jogot először húsvétra, aztán később állandóra megkapták a polgármesterek. Úgy ráadásul, hogy ők maguk nem is voltak a legrészletesebb járványügyi adatok birtokában, félig vakon repültek.

A húsvétihoz hasonlóan utolsó pillanatos volt a Budapesttel kapcsolatos döntés is. Hiába volt szerdán kormányülés és döntés Pest megyéről, csütörtökön még aznapi határidővel látványosan megkérdezték a kerületi polgármestereket, hogy ők mit javasolnak. Ebben végül szombaton jelentette be Orbán a hétfőtől érvényes lazítást.

Nem sokszor látunk a NER-ben olyat sem, hogy érdemben, vagyis nem irányítottan kérdezik meg az embereket, hogy mit javasolnak. Most azonban Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár minden propagandisztikus felhangtól és politikai üzenettől mentes szavazást csinált az oldalán, hogy legyenek-e nyáron gyermektáborok, vagy sem, aztán végül a közhangulattal együtt mozogva hoztak óvatos, engedélyező döntést.

Mindez így összességében azért is érdekes, mert a kormány úgy indult neki a vírus elleni védekezésnek, hogy totális felhatalmazást kért és kapott, így logikusnak tűnt, hogy mindent gyorsan, hezitálás és agyonbeszélés nélkül – ezzel minden felelősséget is vállalva – akar csinálni.KAPCSOLÓDÓ

A veszélyhelyzet fennmaradásáig nem lehet választás és népszavazás

A veszélyhelyzet fennmaradásáig nem lehet választás és népszavazás

A kormány elküldte a tervezetét a parlamenti frakcióknak a veszélyhelyzetről. A DK szerint nem lenne szerencsés, ha határozatlan ideig szólna a felhatalmazás.

Ez volt a hangulata Orbán március 20-i Kossuth rádiós interjújának is, amelyben „rendes katonai tervről” beszélt, meg arról, hogy katonákat és rendőröket mozgósítottak, „katonai törzseket” rendeltek ki a létfontosságú vállalatokhoz, katonai parancsnokokat a kórházakhoz. Az operatív törzs tájékoztatóinak is állandó résztvevője volt a tisztifőorvos mellett egy rendőrparancsnok, és az ORFK szóvivője vezette le azokat, miközben mondjuk a briteknél Boris Johnson tudományos tanácsadókat, egészségügyi szakembereket, minisztereket vett maga mellé a tájékoztatókra.

AZ ELLENTMONDÁST NEM TŰRŐ, PATTOGÓS KATONAI VILLÁMPARANCSOK HELYETT LÁTTUNK AZTÁN BEÍGÉRT DÖNTÉSEKKEL VALÓ KIVÁRÁSOKAT, ÁLLAMTITKÁROK ELŐRETOLÁSÁT, FÉLIG-MEDDIG A POLGÁRMESTEREKRE HÁRÍTOTT DÖNTÉSHOZATALT.

Illetve legyünk pontosak: volt egy olyan ügy, amiben tényleg pattogós katonai parancsok repkedtek, és aki ellentmondott, vagy késett egy adatszolgáltatással, azt egyből kirúgták. Ez a kórházkiürítések ügye, aminek a módja, a fűnyírószerű hazaküldések és az azt követő kirúgások miatt Kásler Miklós miniszter rengeteg bírálatot kapott körön belülről is. És tegyük hozzá, jelenleg úgy tűnik, hogy tényleg túlzott volt az egylépcsős, azonnali kiürítés, az üres ágyakra nem volt szükség, a betegek már térnek is vissza.

Lakatos Tibor és Kásler Miklós az operatív törzs sajtótájékoztatóján 2020. március 7-én.

Lakatos Tibor és Kásler Miklós az operatív törzs sajtótájékoztatóján 2020. március 7-én.Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Még egy dolgot érdemes megjegyezni. A kormányfő (és stábja) van annyira profi, hogy csak a fontosnak tartott üzenetekkel hozakodik elő az interjúkban. Most a pénteki rádióinterjújában hosszan, hasonlatokkal teletűzdelt mondatokkal igyekezett elmagyarázni a hallgatóknak, hogy Karácsony Gergely egy teszetosza mamlasz, egy elméleti ember, akinek a gyakorlati dolgokhoz lövése sincs, bútort nem tud összeszerelni, disznóvágáskor csak a vacsorára érkezik.

Az elméleti típusú polgármestereinktől is azt szeretném kérni, hogy most legyenek gyakorlatiasak, és vállaljanak gyakorlati felelősséget, mert ez a nyitás sikerességének az előfeltétele. Senki sem veheti félvállról a felelősséget

– fogalmazott Orbán, miután attól a Karácsony Gergelytől (is) kérdezte meg, hogy szerinte kinyisson-e Budapest, aki már előző nap kiposztolta a véleményét a Facebookra. Van olyan vélekedés, hogy Orbán ezzel az ellenséget akarja kijelölni a fővárosi értelmiségben, de ennél talán valószínűbb olvasat, hogy a kormányfő érezheti, miben kellene megdolgoznia, akár megfordítania a közvéleményt.

(Borítókép: Orbán Viktor virológusokkal egyeztet a Karmelita kolostorban 2020. április 9-én. MTI / Fischer Zoltán)

fecsego.eu/index.hu

Leave a Reply 47 megnézve, 1 alkalommal mai nap |