| Mobile | RSS

Magukra hagyott hitelesek – Még mindig több százezren félthetik a lakásukat

– SZERZŐ: ÁRPÁSI BENCE

A kormány, amely azzal kérkedett, hogy senkit sem hagy az út szélén, mégis ott hagyott több százezer devizahitelest. Bár fedél lesz a fejük felett, ez csekély vigasz számukra. Miközben ugyanis a normál törlesztéseket felfüggesztették, a végrehajtás alatt álló, a követeléskezelőknél lévő szerződések esetében minden marad a régiben. Miért esett ki ez az egykor oly fontos társadalmi csoport a Fidesz látóköréből?

Emlékeznek még Doubravszky Györgyre? Ha nem, akkor sem önökben van a hiba. Ő volt a pénzügyi jogok biztosa 2012 decembere és 2013 között. Abban az időben a kormánypártoknak még kiemelt témája volt a devizahitelezés, amellyel Doubravszky is aktívan foglalkozott abban az időben. Később már nem nagyon tudott, mivel a Fidesz – amint tehette – megvált tőle. Kinevezése jól mutatta, mennyire fontos volt a hatalomnak akkoriban a devizahitelesek ügye, amely mára teljesen partvonalra szorult – vélhetően valamilyen politikai megfontolásból. Pontosan ezek az érdekek emelték fel, majd lökték süllyesztőbe Doubravszky Györgyöt is.

Hasonló logika érhető tetten napjainkban, amikor a koronavírus-járvány okozta válság kezeléséről beszélünk. Szemmel láthatóan több társadalmi csoportot is teljesen magára hagy a hatalom. Ilyenek a munkanélküliek vagy éppen deviza- és forinthitelesek is, akik szinte semmilyen segítséget nem kaptak a kormánytól. Pár szimbolikus lépést ugyan megtettek, de semmi többet. Felfüggesztették a kilakoltatásokat, ám ez inkább a propaganda körébe tartozik.

Noha senkinek sem vehetik el a lakását, a követeléskezelő cégekhez került hitelek végrehajtása kimaradt az általános könnyítések köréből.

Persze akadnak olyanok is, akik forintban vették fel a hitelüket, de ők kisebbségben vannak. Több devizahiteleseket tömörítő Facebook-csoportban arról számolnak be, hogy ugyanúgy leveszik a fizetésük bizonyos hányadát, mintha nem is lenne járvány vagy vészhelyzet. Az sem akadály, ha nem érkezik be semmiféle pénz a számlára, az inkasszó él, és ha ismét lesz keresete a bankszámla tulajdonosának, azonnal ráterhelik a be nem fizetett összeget. A levonások mértéke sem változott sokat. A fizetések 33, indokolt esetben 50 százalékát is levonhatja a végrehajtó. Csak találgatni lehet, hogy az általános pénzügyi enyhítések közepette a kabinet miért éppen a devizahiteleseket hagyta ki. Főleg annak fényében, hogy a felhatalmazási törvénnyel a kormány – és Orbán Viktor – lénye-gében bármit megtehet.

Társadalom - Kilakoltatás

Fotó: Varga György

A Devizahitelesek Mentőöve Egyesület szakértőjének egyértelmű és határozott elképzelése van az okokról. Zomborszky-Fehér Zsolt a 168 Órának elmondta: a követeléskezelők többsége a NER-hez köthető, és számítása szerint hatalmas haszonnal dolgoznak ezekben az időkben is – az adósok kárára. Az is teljesen eltérő, hogy mikor indul a végrehajtás folyamata. Ha a bank azt észleli, hogy az adós nem törleszt egy bizonyos ideig, akkor a szerződést átadja a végrehajtó cégnek. Erre azért van lehetősége, mert a hitel felvételekor az adós egy közjegyzői okirat aláírásával maga járult hozzá, hogy nemfizetés esetén bírósági eljárás nélkül vele szemben megindíthatja a bank a végrehajtást. Sokan nem gondolták, amikor a forinthitellel szemben a rendkívül alacsony kamatozású deviza mellett döntöttek, hogy ezzel a közjegyzői okirattal később minden körülmény mérlegelése nélkül, a bank átadhatja végrehajtásra az ügyet, s ugrik a lakás az addig befizetett pénzzel együtt.

Vélhetően nem egyformán kezeli a kormány azokat, akik eddig fizették a törlesztőiket, akik viszont a veszélyhelyzet előtt sem tették meg, azok vessenek magukra – így vélekedik Szepesházi Péter ügyvéd, korábbi bíró. Szerinte egy normális állam mondhatná azt, hogy megsegíti ezeket az embereket is, mert nekik kenyérre kell az a pénz, amely befolyik a háztartásukba.

Egyfajta erkölcstelenséget vél felfedezni abban, hogy csak azoknak segítenek központilag, akik a járvány előtt is tartották a fizetési fegyelmet.

Szepesházi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az ítélkezési szünet sem az adósok kezére játszik. Emiatt a végrehajtás megszüntetésére irányuló perek is eléggé kilátástalannak tűnnek. Ennek halasztó hatálya sincs, ami újabb hátrány azoknak az adósoknak, akik esetleg már elvesztették a munkájukat, vagy önhibájukon kívül más fizetési nehézséggel néznek szembe.

A lakásárverések szüneteltetésével is csak pillanatnyi lélegzetvételhez jutottak az anyagi nehézségekkel küzdők. A veszélyhelyzet megszüntetése után ugyanúgy utcára kerülhetnek azok is, akiket eddig megvédett ez az átmeneti szabályozás – mondta el a devizahitelesek érdekeit képviselő Adóskamara képviselője a 168 Órának. Stregova Erzsébet azt gyanítja, hogy a háttérben folytatódnak azok árverések, amelyeket korábban indítottak el, annak ellenére, hogy újabb licitajánlatokat nem lehet befogadni.

Képünk illusztrációFotó: MTI/Varga György

A Széchenyi Hitelszövetség elnöke ugyanakkor úgy látja, nem biztos, hogy szociális okok húzódnak az árverések leállításában. Barabás Gyula a 168 Órának elmondta, teljesen logikus megfontolások is szerepet játszhatnak ebben. Ezeknek az ingatlanoknak az árát ugyanis túlnyomórészt még a válság előtt állapították meg. Most viszont, amikor egyre olcsóbban lehet eladni a lakásokat, szinte kizárt, hogy vevőt találnak az árveréseken. Persze ha újraindulnak a licitek, akkor már alacsonyabb értékekről fognak startolni az így kínált ingatlanok. Zomborszky-Fehér Zsolt megoldásként azt javasolta, amennyiben a bank el akarja adni a követelést, akkor az adósnak legyen elővásárlási joga. Ebben az esetben az érintetteket nem lehetne tönkretenni, és több tízezer ingatlant „felszippantani”.

Nincs pontos adat arról, hány embert is érinthetnek ezek a problémák. Abban szinte minden becslés megegyezik, hogy több százezerről lehet szó. Ilyen körülmények között sokukat a teljes anyagi ellehetetlenülés fenyegeti.

Különösen nehéz helyzetben vannak azok a családok, akik albérletben laknak, és adott esetben csökkentett fizetésből kell megélniük, vagy még annyit sem kapnak. Szepesházi Péter úgy látja, az igazi megoldás csak az lehet, ha hosszú időre felfüggesztik a kilakoltatásokat és a végrehajtásokat is.

A jogi helyzet sem egyértelmű. A követeléskezelők működésére nincsenek törvények – hívta fel a figyelmet Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke megemlítette, a vele kapcsolatban álló banki felső vezetők is hiányolják a jogszabályi hátteret. Márpedig a tét igencsak nagy: több ezermilliárd forint behajtása áll vagy bukik ezeken a cégeken. „Feltehetően valakiknek nem érdekük, hogy törvény rendezze a helyzetet – állapította meg, majd hozzátette: – Úgy látszik, a hitelezőknek sokkal nagyobb volt az érdekérvényesítő képességük, mint az adósoknak, akiket néha úgy is szoktunk hívni, hogy szavazópolgárok.”

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 57 megnézve, 1 alkalommal mai nap |