< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, Közélet / Blog article: Hátat fordítottak a bántalmazottaknak – Évente 220 ezer magyar nő szenved el valamilyen erőszakot

| Mobile | RSS

Hátat fordítottak a bántalmazottaknak – Évente 220 ezer magyar nő szenved el valamilyen erőszakot

SZERZŐ: LATYÁK BALÁZS

Rengeteget javíthatott volna a magyar szűrőrendszeren, a kormánypártok mégis nyilatkozatban utasították el az Isztambuli Egyezményben foglaltakat. Pedig a dokumentum világos útmutatást nyújt a bántalmazásokkal kapcsolatban, s egyaránt védi a nőket és gyerekeket, de még a férfiakat is az erőszakos cselekedetektől.

„A nők elleni erőszak egy rendkívül összetett, sokrétű probléma, éppen ezért hasonló választ kell rá adni, hogy a nőket valóban hatékonyan védhesse a társadalom” – közölte a 168 Óra megkeresésére a Magyar Helsinki Bizottság. Az emberi jogi szervezet állásfoglalását azután kértük, hogy az országgyűlésben több kormánypárti képviselő politikai nyilatkozatot kezdeményezett, amelyben elutasították Magyarország csatlakozását az Isztambuli Egyezményhez.KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

2020. május 5.

Várható volt: nem kér az Isztambuli Egyezményből a parlament kormánypárti többsége, gyorsan le is szavazták

A kereszténydemokrata Vejkey Imre, Nacsa Lőrinc és Juhász Hajnalka, valamint a Fidesz kommunikációs igazgatója, Hollik István, egyszerűen felszólította a kormányt, hogy a jövőben ne ismerje el kötelező érvényűnek a 2014-ben Magyarország által is aláírt nyilatkozatot. Szerintük ugyanis az országgyűlés nem teheti a nemzeti jog részévé sem a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény genderszemléletét.

A képviselőknek emellett más problémájuk is akadt. Úgy vélték, a nemi alapon biztosított menedékjog – amely ugyancsak szerepel az egyezményben -, ellentétes a hazai migrációs politika irányvonalával. Ugyanakkor találtak a dokumentumban olyan pontokat is, amelyeket értékesnek tartanak – különösen a gyermekek védelmét és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést –, de szerintük ezek jelenleg is részei a magyar jogrendszernek, s így biztosítják a szükséges jogi garanciákat minden védelemre szorulónak. Végül a kezdeményezés – amelyet a kormánypárti képviselők természetesen meg is szavaztak -, egyértelmű irányt is mutat az európai parlamenti képviselőiknek: nekik ugyanis a jövőben az Európai Unió minden intézményében azt az álláspontot kell képviselniük, hogy az uniónak nem szabadna csatlakoznia az egyezményhez.

A Magyar Helsinki Bizottság emlékeztetett rá, hogy a 2011-ben útjára indított nemzetközi szerződés 81 cikken keresztül taglalja többek között azt, hogy szükséges, de nem elégséges a büntetőjog eszközével felelősségre vonni az erőszaktevőket, miközben oktatással és képzéssel kell tennie a csatlakozó országoknak a megelőzésért a társadalom minden szegletében. Lapunknak küldött válaszukban kifejtették:

amennyiben az állam bevezetné ezeket a szabályokat a magyar jogrendszerbe, úgy kénytelen lenne segítő védelmet és támogatást nyújtani az áldozatoknak, ami kiterjedne a testi, lelki, pszichés és anyagi biztonságukra egyaránt.

Ezen felül nem kerülhetnék el azt sem, hogy kártalanítási és kártérítési lehetőség biztosítsanak az áldozatoknak, a bántalmazókat pedig meg kellene fosztaniuk a láthatási joguktól, megelőzendő a közös gyerekek és a volt partner további sanyargatását. „Ez lehetővé tenné, hogy a jelenleginél sokkal jobban működjön a szűrőrendszer, hatékonyabbá válna a zaklatók elleni védelem, a távolságtartás intézménye, és az elkövetett bűncselekmények felderítése is” – összegzett a jogvédő szervezet.

Képünk illusztrációFotó: Pixabay

Hasonló álláspontot képvisel a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület is. A nők és a gyerekek ellen elkövetett erőszakkal szemben fellépő szervezet kifejtette, hogy a legfrissebb rendőrségi adatok szerint hazánkban 2018 második félévétől az idén április elejéig összesen, hét erőszakos közösülés, öt „megrontás” (kiskorú sérelmére elkövetett szexuális visszaélés) és 664 kapcsolati erőszakról szerzett tudomást a hatóság.

Ezek az adatok azonban nem tükrözik a teljes valóságot. A NANE felhívta a figyelmet arra a felmérésre, amelyet az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) végzett az összes uniós országban. Eszerint évente legkevesebb 220 ezer magyar nő él olyan kapcsolatban, ahol a partnere fizikailag és/vagy szexuálisan bántalmazza. Egy év alatt csaknem 300 ezer magyar nő szenved el fizikai erőszakot, és mintegy 110 ezer nővel erőszakoskodnak szexuálisan. „Ennél is sokkolóbb az adat, mely szerint az erőszak áldozatává vált nők körében a látencia a szexuális erőszak esetében négyszáztizenötszörös, tehát ennyi esetből csupán egyetlen egy kerül a hatóság látókörébe. A kapcsolati erőszakot végrehajtók körében ez az arány egy a százkilnevennégyhez.” – közölte a NANE.

Az adatok alapján nem túlzás kijelenteni, hogy

ha az egyezményben foglaltakat a maguk teljességében átültették volna a magyar jogrendszerbe, és a gyakorlatban is alkalmaznák a szabályokat, az sok esetben életeket menthetett volna.

De minimum alacsonyabbak lennének ezek az arányok – kommentálta az adatokat a 168 Órának Nógrádi Noá, a Patent Egyesület szakértője. Véleménye szerint az Isztambuli Egyezmény nem csupán nők értelmetlen halálát, hanem a gyerekek és akár a férfiak ellen elkövetett erőszakos eseteket is megakadályozta volna. Magyarország azonban – mint az most kiderült – egyáltalán nem mutatott valódi elkötelezettséget, sem politikai akaratot az egyezmény iránt. „Holott annak hatalmas haszna lehetett volna a mindennapokban, a magyar megközelítés ugyanis szinte minden, az egyezményben felsorolt területen hiányos, vagy egyszerűen téves. A magyar jogban ugyanis egyáltalán nem érvényesül az a szemlélet, miszerint ezeket az eseteket meg kellene előzni” – tette hozzá.

A három szervezet abban is egyetértett, hogy a magyar rendszerben az áldoztoknak elsősorban támogató és értő hozzáállással kellene találkozniuk az eljáró hatóságok részéről. Jelenleg ugyanis ennek éppen ellekezője az általános: elbátortalanítják a hozzájuk fordulókat, vagy egyszerűen lesöprik az ügyüket. Nem múlhat tehát egy-egy rendőr, vagy szociális munkás önszorgalomból elvégzett képzésén, személyes jóindulatán az, hogy megfelelően és hatékonyan viszonyuljanak az erőszakhoz. Ha ez a szemlélet érvényesülne, kevesebben tántorodnának el attól, hogy feljelentést tegyenek, így érvényesítsék a jogaikat.

A parlamenti szavazás ezeket a reményeket is meghiúsította. Akik abban bíztak, hogy a nőket védő Egyezmény rendelkezései egy ponton a magyar nők biztonságát is javíthatják majd, lemondhatnak erről. Persze mindez nem meglepő, ha ugyanis a kormány tartaná magát az egyezményhez, úgy elismerné, hogy komoly társadalmi gondokkal kell(ene) szembenézni. Elismerné, hogy az erőszak a nők és férfiak közötti, történetileg kialakult egyenlőtlen erőviszonyok megnyilvánulása, s hogy ez annak a rengeteg nőnek rendszeres „élménye”, akiknek emberi méltóságát naponta veszik semmibe. 

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 65 megnézve, 1 alkalommal mai nap |