< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár, EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, Közélet, Magyar Helsinki Bizottság, Szegedi Törvényszék, White House / Blog article: Elrabolt gyerekkor – Sanyarú körülmények között, éhbérért robotolnak 5-17 évesek ültetvényeken, gyártósorok mellett

| Mobile | RSS

Elrabolt gyerekkor – Sanyarú körülmények között, éhbérért robotolnak 5-17 évesek ültetvényeken, gyártósorok mellett

168 óra

2020. június 9. – SZERZŐ: KÁRPÁTI JAKAB

Az ENSZ kötelékébe tartozó Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss adatai szerint világszerte százötvenkétmillió öt és tizenhét év közötti gyerek kényszerül munkára. Nagy részük sanyarú körülmények között, éhbérért robotol ültetvényeken, gyártósorok mellett vagy éppen cselédként.

Abban minden szakmabeli egyetért, hogy az 1989-ben elfogadott Nemzetközi Gyermekjogi Egyezmény hatalmas előrelépés volt, de nem véletlen, hogy az ENSZ nem merte, vagy nem akarta belefoglalni ebbe a szövegbe, hogy hány éves kor alatt tilos munkát végeztetni. Az ENSZ ugyanis attól tartott, hogy egy ilyen szabályozás sok országot elriasztana az egyezmény aláírásától.

De mit is értünk gyermekmunka alatt? Sok mítosz létezik a témával kapcsolatban, az egyik legfontosabb, hogy általános az a hit, amely szerint az ipar – a ruhagyártás, a technikai eszközök előállítása – a gyermekmunkások legnagyobb foglalkoztatója. Csakhogy a gyermekmunkások túlnyomó része a mezőgazdaságban, illetve a háztartások körül, cselédként tevékenykedik.

A legtöbb esetben az egész család munkaerejét veszi meg a munkáltató, és nem is tesz különbséget a nagypapa, a nagymama, az anya, az apa vagy a gyerekek között.

A nemzetközi statisztikai kimutatások szerint a gyerekeket akár már négy-öt éves koruktól befogják dolgozni. Ilyen módon az egész család túlélésének része, hogy a kiskorúak is munkát végezzenek.

Fontos azt is megnézni, hogy hol van az állampolgárok toleranciaküszöbe. Tegyük fel, hogy a családban van egy fóliasátor, ahol különböző zöldségeket termelnek, és ezek eladásából kiegészítik a bevételeiket. Nem számít gyermekmunkának, ha a művelésből a kicsiknek is ki kell venniük a részüket valamilyen szinten, ez akár fontos része is lehet a gyerekkornak, hiszen megismerkedhetnek a háztartásban szükséges munkákkal, és így azt is láthatják, hogy a szülők milyen erőfeszítéseket tesznek a megélhetésért. Más a helyzet azonban akkor, ha a gyereknek akkor is a fóliasátorban kell dolgoznia, amikor egyébként házi feladatot kellene írnia, vagy pihenhetne, játszhatna. Ebben az esetben már átlépnek egy határt, mivel a munka miatt sérülnek a gyerekek egyéb jogosultságai, például az, hogy tanulhassanak.

A Terre des hommes 2017-es gyermekmunka-jelentése felhívta a figyelmet, a környezeti károk is szerepet játszhatnak abban, hogy gyerekeket elkezdik dolgoztatni. A klímaváltozás hatásai világszerte észlelhetők, de a legsúlyosabban kétségkívül a fejlődő országokat érintik. Az extrém időjárási viszonyok, a szárazság, a környezeti pusztítás mind részei annak, hogy ezekben az országokban egyre inkább elszegényednek az emberek. A vidéki farmerek ültetvényei kiszáradnak, ennek következtében a mezőgazdasággal foglalkozó családoknak nem is lehet más választásuk, mint hogy dolgozni küldjék a gyerekeiket.

Nepálban például családok ezrei vándorolnak Katmanduba, hogy új megélhetést keressenek. Ott körülbelül 28 ezer gyereknek kell téglaégetőkben dolgoznia, gyakran embertelen körülmények között.

Burkina Fasóban az éghajlatváltozás tönkreteszi a termőföldeket, ami sok családot arra kényszerít, hogy más megélhetést keressen. A kedvezőtlen életkörülmények, a rossz minőségű oktatás és a megfelelő munkalehetőségek hiánya miatt Burkina Faso aranybányáiban gyerekeket dolgoztatnak.

Indiát már most jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás hatásai, több régióban is napi problémává vált a vízellátás. Ebből adódóan sok családnak el kell hagynia a lakóhelyét. Ez egyrészt ellehetetleníti a gyerekek megfelelő iskoláztatását, másrészt arra kényszeríti őket, hogy dolgozzanak, és így segítsék a család megélhetését.

A gyermekmunka és az éghajlatváltozás nagyon súlyos érv amellett, hogy megvédjük a környezetünket, és mindenhol követeljük, hogy a politikusok tegyenek a globális klímakatasztrófa ellen. Ez alapvető fontosságú lenne ahhoz, hogy világszerte csökkenteni lehessen a gyerekmunkások számát.

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 53 megnézve, 1 alkalommal mai nap |