| Mobile | RSS

A NER új üstököse építette a botrányos balatonfűzfői lőporgyárat

Vitéz F. Ibolya

Vitéz F. Ibolyaújságíró. 2020. 07. 09. 05:51

Balázs Attila cége volt a fővállalkozó és az üzletember korábbi érdekeltségei nyújtottak hitelt a politikai csatákba fulladt beruházáshoz, amelynek ügyében költségvetési csalás miatt folyik eljárás.HIRDETÉS

Miért nem gyártanak lőport és lőszert végre Balatonfűzfőn, ha már évekkel ezelőtt elkészült a gyár, vagy miért nem készült el a gyár, ha beleöltek 450 millió forint uniós támogatást? Akármilyen egyszerűnek tűnik a kérdés, hogy egy 2,5 milliárdos beruházás létezik-e vagy sem, a hatóságoknak 2016 óta nem sikerült egyértelmű válasszal lezárni az ügyet. Bő négy év után, június végére a Fővárosi Törvényszék odáig jutott a megfejtésben, hogy költségvetési csalás bűntette miatt a dr. Gyimesi Erzsébet Judit és társa ellen indított büntetőügyben előkészítő ülést tartott.

Nem verték nagydobra az eseményt, nem szerepelt a törvényszék sajtónak megküldött heti jegyzékében, amiben a közérdeklődésre számot tartó tárgyalásokra hívják fel a figyelmet. Jóllehet a sztori az elmúlt években rendre a címlapokra került, és sok a talány körülötte.

Az eredeti terv pedig nagyon is egyszerűnek és életképesnek tűnt: fénysebességgel emelkednek a lőpor- és töltényárak, ezért célszerű belföldi gyártóbázist létrehozni. A beruházás összesen 950 millió forint uniós támogatást nyert el, amiből több mint 400 milliót le is hívott a beruházó Mil-Exim Kft. A gyártás azonban nem indult el, miközben a megválaszolatlan kérdések csak szaporodnak. Például:

  • hogyan került a projekt Szerencs helyett Balatonfűzfőre?
  • Mennyire életszerű, hogy két nyugdíjas vezényel le egy 2,5 milliárd forintos beruházást?
  • Hogyan fordulhatott elő, hogy a gazdasági tárca úgy ítélte meg, nincs kész a gyár, ugyanakkor a Miniszterelnökség mindent rendben talált?
  • Mi lehet az oka annak, hogy a projekt körül az ismeretlen cégtulajdonosokon kívül csak nagyágyúk serénykedtek?

2016-ban a Világgazdaság adott hírt arról, hogy a NAV bűnügyi igazgatósága házkutatást tartott a lőpor- és lőszergyárat építő Mil-Exim Kft.-nél. Addig csak a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség vizsgálódott az ügyben, az uniós támogatású projekteknél szokásos szabályossági ellenőrzés folyt, az adónyomozók megjelenését a költségvetési csalás gyanúja indokolta.

A gazdasági tárca ellenőrei azt állapították meg, hogy a lehívott támogatások, a kifizetett számlák egy része mögött nem állt teljesítés. A szabályossági vizsgálat első nekifutásra azzal zárult, hogy a speciális haditechnikai logisztikai és felújító központ nem készült el a 2015. novemberi határidőre, sőt a műszaki készültség 0 százalék volt, a számlák mintegy négyötödét viszont kifizették. Ezért a minisztérium a támogatási szerződéstől való elállást, az addig folyósított mintegy 450 millió forint visszafizetését rendelte el. Váratlanul azonban a Miniszterelnökség megmentette a Mil-Eximet az összeomlástól. A cég fellebbezésére ugyanis a kancellária úgy találta, hogy a beruházás elkészült, a gépsor üzemkész, és minden esély megvan arra, hogy befejeződjék a projekt. Aránytalannak ítélte a szankciókat, mert meghiúsítanák a projektet, és lényegében megsemmisítette a gazdasági minisztérium határozatát, helyette új eljárást kért.

A Világgazdaság cikke szerint az verhette ki a biztosítékot, hogy miközben az uniós támogatást felvették a beruházásra, az alvállalkozók egy része nem jutott a pénzéhez. A nemzetbiztonsági szempontból is fontos, a lőszerimportot magyar termeléssel kiváltó beruházással kapcsolatban a Mil-Exim tulajdonosi hátterét is firtatták. Akkoriban a cég tulajdonosaként a hetvenes éveiben járó Csala József és Gyimesi Erzsébet szerepelt. Előéletükből nem következett a milliárdos hadiipari beruházás menedzselése, de háttér nélkül nem voltak: a jogvitákban a Mil-Eximet az eljáró ügyvédi iroda színeiben Boross Ildikó, az MDF-es ex-miniszterelnök, Boross Péter lánya képviselte.

A költségvetési csalás gyanúja vádemeléssé javaslattá érett, és a vizsgálódás során egyre izgalmasabb részletek kerülnek napvilágra. A NAV nyomozói megvizsgálták az építkezést, és – mint a 24.hu megtudta – igazi nagyágyút találtak a hadiipari logisztikai központ kivitelezése és finanszírozása körül: Balázs Attilát, a Bayer Construct csoport tulajdonosát, akit a NER új üstököseként mutatott be a Válasz Online. A NAV négy évvel ezelőtti vizsgálati anyaga szerint a Mil-Exim beruházásának a kivitelezője a Bayer Construct Zrt. volt, amelynek egyik ügyvezetője és részvényese Balázs Attila.

A figyelem nemrég akkor irányult az építőipari vállalkozóra, amikor Tiborcz Istvánnal üzletelt: először balatoni kikötőt vásárolt közösen az akkor még Tiborcz-érdekeltségű Appeninn Nyrt.-vel, majd az utóbbi cégbe is beszállt vállalkozásával a kormányfő veje mellé, miután megvette Mészáros Lőrinc részvénycsomagját. Nem sokkal később azonban Tiborcz is kilépett a többi között a balatonvilágosi Club Aliga felújítására tízmilliárdos vissza nem térítendő állami támogatást begyűjtő Appeninnből. De a Bayer Construct Zrt. még egy toronydaru megvásárlására is kapott csaknem egymilliárd forint kormányzati támogatást.

Toronydarura kapott 933 milliós állami támogatást a NER új üstököseBalázs Attila Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel is üzleti kapcsolatba került. Személye az Appeninn Nyrt. körüli földindulásszerű változások egyik legizgalmasabb kérdése.HIRDETÉS

Balázs Attila, illetve csoportja nem a semmiből ugrott elő. A balatonfűzfői lőporgyár történetéből az bontakozik ki, hogy már 2015-ben sem okozott gondot a cégcsoportnak egy milliárdos nagyságrendű ügylet lezavarása. A cég körülbelül 1,4 milliárd forintnyi fővállalkozói szerződést kötött a Mil-Exim Kft.-vel, ezen túlmenően Balázs egykori érdekeltségei 611 millió forint összegben hitelezték meg a Mil-Exim Kft.-t. A Mil-Exim Kft. 1 milliárd 366 millió forint összegben fizette ki a fővállalkozóját, amiből 803 millió forintot az említett kölcsönök fedeztek.

Az is bekerült az adónyomozó jelentésébe, hogy Balázs Attila érdekelt további tucatnyi cégben, amelyek között van offshore hátterű és cégtemetős helyszínre bejegyzett vállalkozás is.

Ami a vállalkozásokat illeti, a balatonfűzfői építkezéshez egy csányteleki építési cég, a Merand Hungária Kft. 200 millió forint értékben nyújtott kölcsönt, a Szigépszerk Kft. 400 millió, az Innoscitech Kft. pedig 211 millió forint kölcsönt adott 2015 végén. Az utóbbi cég 2015 elején még Balázs Attila részérdekeltségében állt, de a Szigépszerket is jegyezte korábban, a nyomozás idején azonban már testvére volt a tulajdonos-ügyvezető – erre jutott a NAV-vizsgálódás a céghálót bontogatva.

Lőporgyárügyben az előkészítő tárgyalásra a fővállalkozó cég képviselőit nem idézték be. Balázs Attilát kerestük, de nem reagált a kérdéseinkre. Azt szerettük volna megtudni, hogy érdekeltsége, a Bayer Construct Zrt. fővállalkozóként milyen munkákat végzett el, és ezért mennyit fizetett neki a beruházó Mil-Exim Kft.? Teljesen elkészült-e a logisztikai központ, illetve Balázs Attila (egykori) érdekeltségei hogyan kerültek hitelezői pozícióba a később vitatott hadiipari projektben?

Akárhogy történt is,

annyi biztos, hogy a NER egyik új üstököse kulcsszerepet játszott a négy éve a viták kereszttüzében álló beruházásban. Cége volt a fővállalkozó, korábbi érdekeltségei pedig oroszlánrészt vállaltak a finanszírozásban.

Megkérdeztük a Fővárosi Törvényszéket, milyen eredménnyel zárult a múlt heti előkészítő tárgyalás, de csak annyit tudhattunk meg, hogy szeptemberben folytatódik az előkészítő ülés, „mivel további okirat becsatolása várható az ügyben”. Sem a vádiratban foglaltakról, sem Gyimesi Erzsébet társáról nem adtak információt a vádlottak személyiségi jogaira, illetve arra hivatkozva, hogy a büntetőügy iratai – így a vádirat is – csak az ügyben érdekelt felek számára nyilvánosak.

Más forrásból azonban úgy tudjuk Gyimesi Erzsébet nem vitatta a vádirat elemeit, így a költségvetési csalás ellen sem tiltakozott. Információink szerint a vádhatóság két év felfüggesztett börtönbüntetést javasolt, és ha lemond a tárgyalásról, akkor a vádiratban szereplőnél nem kaphat súlyosabb büntetést.

Kiemelt kép: Az 1921-ben alapított Magyar Lőporgyárüzemi Rt. utódjának, a Nitrokémia Zrt.-nek telephelye Balatonfűzfőn. Fotó: H. Szabó Sándor /MTI

fecsego.eu/hír24

Leave a Reply 69 megnézve, 1 alkalommal mai nap |