| Mobile | RSS

Izzik az elégedetlenség, rég volt ilyen kemény a rendőrség

2020-07-10T235243Z 1146834259 RC2NQH93QA2G RTRMADP 3 HEALTH-CORO
nyg

NYGKÖVETÉS2020.07.11. 16:46

Péntek éjszaka is volt összecsapás a rendőrök és a tiltakozók között Belgrádban a kedd óta tartó tüntetéssorozatban. A tiltakozások azután kezdődtek, hogy a kormányzat ismét járványügyi korlátozásokat vezetett be, miután nagy fölénnyel megnyerte a koronavírus árnyékában, alacsony részvétel mellett megtartott választást június végén. Az idő a jelek szerint azonban inkább Aleksandar Vučić elnöknek és kormányának dolgozik. Az elnök Párizsból üzente meg a tüntetőknek, hogy a zavarkeltőket letartóztatják, az erőszaknak véget vet – miközben a rendőrség a héten rég nem látott erővel lépett fel a tüntetőkel szemben.

KAPCSOLÓDÓ

A parlamentet ostromolták a tüntetők Belgrádban, többen megsérültek

A parlamentet ostromolták a tüntetők Belgrádban, többen megsérültek

Több százan próbáltak meg behatolni az épületbe pénteken, durván hetven embert vettek őrizetbe.

A szerdai több ezresnél érezhetően kisebb erejű, de könnygázzal és lovasrendőrök bevetésével végződött összecsapás volt péntek éjszaka a tüntetők és a rendőrség között – jelentette a b92.net. Csütörtökön a békés tüntetés volt jellemző, pénteken azonban ismét felbukkantak a harcedzettebb ultrák is, de a tömeg is kisebb volt a korábbi napokhoz képest.

Ezt kihasználva a szerb kormány a kedden kezdődött tüntetéseket alapvetően balhézó huligánok akciójaként és a járványügyi korlátozások elleni randalírozásként mutatja be. A tiltakozók döntő többsége viszont igyekezett távol tartani magát a néhány száz fős, radikális, kedden még a parlamentbe is behatoló csoportoktól, akik sokak szerint inkább a kormánynak tesznek szívességet azzal, hogy kompromittálják a tüntetést, ürügyet adva a rendfenntartóknak a kemény fellépésre, amely

A BESZÁMOLÓK SZERINT  CSAK A 2000-BEN MEGBUKTATOTT SLOBODAN MILOŠEVIĆ IDŐSZAKÁHOZ HASONLÍTHATÓ.

„Azonosító nincs a rendőrökön, láttam, amikor padon ülő tüntetőkre támadtak hátulról nyolcan” – mondta a Belgrádban élő Barna Miklós a korábbi napokról. A péntek éjszakai tüntetésen is jelen volt, értesülései szerint két újságíró kórházba is került.

„Amint jött a könnygáz, nagyon sok békés tüntető elfutott. De vannak dühös fiatalok, akik nem hisznek a békés tiltakozásban” – mondta Barna, hozzátéve, hogy ezek nem a szervezett radikális csoportok tagjai, akikről gyakran nem lehet tudni, hogy spontán dühösek, vagy valamilyen feladatot teljesítenek.

A TÜNTETÉS VALÓDI OKA, HOGY A KORMÁNY TILTAKOZÓK SZERINT LÁTHATÓAN KÉNYELMES POLITIKAI ESZKÖZKÉNT HASZNÁLJA FEL A KORONAVÍRUST: HA KELL, SÚLYOSAN KORLÁTOZ, AMIKOR KÉNYELMESEBB, AKKOR MEG LAZÍT, HOGY A VÁLASZTÁSOKAT MEG LEHESSEN TARTANI.

Tízezres futballmeccseket is engedélyez, majd az ellenzék bojkottja mellett nagy győzelmet hozó – mindössze 48,8 százalékos részvétellel megtartott – választás után ismét korlátozásokba tereli az embereket.

  • Miért tüntetnek Belgrádban?
  • Hogyan viszonyul ehhez az EU?
  • Miért partner az autorier rezsimet építő Vučić?

VANNAK, AKIKNEK MÁR NINCSENEK KÉRDÉSEIK,ÉS VANNAK, AKIK AZ INDEXET OLVASSÁK.TÁMOGASS TE IS!

Valójában tehát nem az újbóli szigorítás terve vitt utcára az emberek közül sokakat – ahogyan a kormány állítja –, hanem az, hogy szerintük a járványügyi intézkedéseket láthatóan nem következetes szakmai szempontok, hanem a kormány politikai érdekei határozzák meg.

Vita volt az adatokról

A helyzet ugyanis valóban súlyos, és a jelenlegi trendek alapján kétségbe vonhatók a választásra néhány hete még lehetőséget adó adatok.KAPCSOLÓDÓ

Európa: ahol erőre kapna a koronavírus, ott gyorsan elfojtanák

Európa: ahol erőre kapna a koronavírus, ott gyorsan elfojtanák

Több európai országban is be kellett vezetni helyi, időleges korlátozásokat egy-egy gócpont miatt a lazítások után. Miközben a német húsüzemi fertőzést úgy tűnik, sikerült kezelni, Belgrádban rendkívüli helyzetet vezettek be, Leicesterben szigorítottak, Katalóniában és Galiciában több százezer ember karantén alatt.

A járvány miatt áprilisról június 21-re tolt választások előtti hetekben naponta legfeljebb egy halálos áldozata volt a járványnak – a hónapban összesen 34-en haltak meg a statisztikák szerint –, utána azonban megugrott, július első 9 napján már 75-en haltak meg. Pénteken 386 új igazolt fertőzöttet regisztráltak az országban, az aktív esetek száma 3707. Belgrádban július 3-án rendkívüli helyzetet hirdettek. (Orbán Viktor miniszterelnök pénteki nyilatkozata alapján nem kizárt, hogy ismét korlátozások léphetnek életbe bizonyos határszakaszokon.)

Védőruhás egészségügyi dolgozók és koronavírusos tüneteket mutató betegek a belgrádi Fertőző és Trópusi Betegségek Klinikája előtt 2020. június 26-án

Védőruhás egészségügyi dolgozók és koronavírusos tüneteket mutató betegek a belgrádi Fertőző és Trópusi Betegségek Klinikája előtt 2020. június 26-ánFotó: Marko Djurica

A kormánypártot vezető Aleksandar Vučić államfő – aki jóval nagyobb befolyással bír, mint amennyi elnöki pozíciójából következne – a tiltakozások hatására elállt az újabb kijárási korlátozásoktól, amiket kedden helyezett kilátásba a hétvégére, majd csütörtökön mégis arról döntöttek, hogy betiltják a tíz főnél nagyobb gyülekezéseket. Igaz, ez enyhébb fokú intézkedés, mint a korábbi karantén.

A belgrádi egészségügyi rendszer az összeomlás határán. Ezért nem értem a tegnap és tegnapelőtt esti eseményeket

– kommentálta a tüntetést még csütörtökön a kormányfő. Ana Brnabić nyilatkozata azonban inkább épp a tiltakozók gyanúját erősíti: az egészségügyi rendszerre azért zúdult hirtelen jóval több beteg, mert a választások kormánypárti sikere érdekében indokolatlanul hamar oldották fel a korlátozásokat, majd a társadalmat tették felelőssé a kialakult helyzetért.

De ma már az is valószínűnek látszik, hogy eleve nem volt olyan kedvező a helyzet, mint amilyennek a kormány mutatta. A Balkan Insight által publikált cikk szerint március 21. és június 1. között 244 halottról számoltak be, ám a lap szerint a koronavírussal fertőzött halottak száma ebben az időszakban 632 volt a hivatalosan elérhető (a Covid-19 információs rendszerből kapott) adatok alapján.

A világban országonként is eltérhet, hogy pontosan kit sorolnak a vírus miatt meghalt áldozatok közé, ezért is nehéz összehasonlítani az adatokat. A Balkan Insight szerint azonban Vučić május 1-jén még arról beszélt, hogy Szerbiában nem fogják azt mondani egyes, más súlyos betegségekben is szenvedő áldozatokra, hogy „ők más okból haltak meg”, noha a koronavírustesztjük is pozitív volt. A szerb kormányzati tájékoztatási honlapon pénteken 370 halálos áldozat szerepelt.

„Hülyére veszik az embereket, ez vezetett a tiltakozáshoz” – mondta az Indexnek nyilatkozva Sasa Dragojlo. A szerb újságíró is megerősítette, nem az egészségügyileg indokolt intézkedések elleni tiltakozás vitte az utcára a tüntetőket, hanem az, ahogyan a kormány politikai eszközként használja a koronavírust.

A bojkott is neki játszott

Vučić azonban jól időzített az elvileg soron következő, de áprilisról júniusra csúsztatott választással: az ellenzék egy része korábbi kormányzati szerepe miatt kevéssé hiteles, Vučićcsal szemben nem jelent hiteles alternatívát. A tüntetők nem is tűrtek meg pártjelvényeket az elmúlt napokban a tiltakozásokon.

Nézőpont kérdése, mennyi haszna volt a választások ellenzéki bojkottjának, amelyet egyébként az egyenlőtlen feltételek miatt már 2019-ben elhatároztak, de a koronavírus idején, gyaníthatóan kozmetikázott egészségügyi adatok árnyékában megtartott szavazással még indokoltabbá vált :

  • Eladható ellenzéki sikernek, elvégre sosem volt a részvétel ilyen alacsony, korábban sosem ment 50 százalék alá.
  • Másrészt 2016-ban a választók 56, 2012-ben 53 százaléka szavazott, a különbség nem is annyira látványos – ráadásul jogilag nem érvényteleníti a szavazást, így a gyakorlatban inkább kudarc az ellenzék szempontjából.
Vučić a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke a választások napján, 2020. június 21-én Belgrádban

Vučić a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke a választások napján, 2020. június 21-én BelgrádbanFotó: Marko Djurica

Elvégre Vučić pártja 60 százalékkal elnyerte a mandátumok 76 százalékát, a második helyen az egykor Milošević vezette Szerb Szocialista Párt futott be, amely Ivica Dačićcsal az élen 2008 óta eddig minden kormánykoalícióban benne volt, a parlamentből mára kiszorult Demokrata Párttal (DS) éppúgy, mint a szélsőjobbról a közepet meghódító Vučić SNS-ével.

Rajtuk kívül alanyi jogon – a választások előtt 5-ről három százalékra levitt küszöböt megugorva – a Szerb Hazafias Szövetség (SPAS, a betűszó a Megváltóra utal) jutott be. A másik négy párt 19 mandátumot etnikai jogon szerzett, igaz, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) számszerűen történelmi sikert ért el 9 mandátummal, a legutóbbi 5 helyett a szerb parlamentben. A vajdasági tartományi parlamentben pedig 12 helyet szerzett a 120-ból a magyar párt.

Persze, lehet finomkodni azzal, hogy Vučić pártjának nagy győzelme kisebb legitimitást jelent, mint az előző ciklusban, nincs érdemi parlamenti ellenzék, ami rosszul mutat a demokratikus jelzőre mégiscsak igényt tartó kormánynál, ám ezeknek a szavaknak 2020-ban nem nagyon van értelmük.

Az EU-nak most helyi kapitány kell?

Már csak azért sem, mert külső kényszer sem nehezedik Vučićra, sőt: az EU tudomásul vette a választást. Az Európai Bizottság szomszédságért és bővítésért felelős biztosa, Várhelyi Olivér a bizottság alelnökével, a külügyi főképviselő Josep Borellel kiadott közös nyilatkozatában egy mondattal ugyan kitért arra, hogy a választási lehetőséget némiképp korlátozta a kormánypárt túlereje, és hogy a sajtó nagy része leginkább csak nekik szentelt teret, de a választás alapvetően szabad volt, Vučićcsal bíznak a további együttműködésben, hogy lépéseket tegyenek az EU-csatlakozás felé.KAPCSOLÓDÓ

Németh Zsolt: Ha autoriter berendezkedés jele látszik, az EU-nak lépnie kell

Németh Zsolt: Ha autoriter berendezkedés jele látszik, az EU-nak lépnie kell

Legalábbis, ha máshol ez előfordulna. Nem félünk attól sem, hogy muszlim országok csatlakozzanak az EU-hoz

Persze a kép nem változott az utóbbi években az EU-tagság realitását illetően. Éppúgy igaz most is, amit akkor az egykori szerb külügyminiszter, a Vučićcsal kritikus Vuk Jeremić mondott 2018 végén: „A Balkán vagy út volt, amelyen a rómaiak, a keresztesek, az Oszmán Birodalom végig akart menni, vagy fal, amellyel meg akarták állítani a vonulókat.

Most az EU inkább falként tekint a Nyugat-Balkánra, hogy távol tartsa magától a Közel-Keletről érkező terrorista szélsőségek veszélyét” „Márpedig, ha fal kell, egy tábor, akkor ott nem demokrácia kell, hanem egy kapitány, akinek oda lehet szólni, hogy teljesítse a parancsot.”

És Vučić kész arra, hogy ez a kapitány legyen.

Orbán Viktor miniszterelnök, Janez Janša szlovén kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök webkonferenciája 2020. július 8-án

Orbán Viktor miniszterelnök, Janez Janša szlovén kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök webkonferenciája 2020. július 8-ánFotó: Orbán Viktor / FacebookKAPCSOLÓDÓ

Orbán: Ne mondja meg a nyugat a keletnek, hogyan éljünk

Orbán: Ne mondja meg a nyugat a keletnek, hogyan éljünk

Webkonferencián beszélt szabadságharcos klubtársaival, a szerb elnökkel és a szlovén kormányfővel az EU jövőjéről, de ellentmondásaikat nem oldották fel.

Ezzel egybevág az, amit Orbán Viktor is mondott a napokban Vučićcal és Janez Janša szlovén kormányfővel közös webkonferenciáján: az EU ne akarja megmondani a világnak, hogyan éljen, foglalkozzon a saját problémáival – illetve azokat sem kell akarni megoldani, elég, ha a Nyugat tudomásul veszi, hogy az EU keleti része másként akar élni.

Márpedig ez a hozzáállás adu Vučić kezében, amiből még több is lehet nála idővel, ha a vele szemben tüntetők körében nő az EU-szkeptikusok aránya.

Erre utalt Dragojlo is, amikor arról beszélt, hogy Vučić megfelel a nyugati – de az orosz és a kínai – cégeknek is, így gazdasági kényszer sincs annak érdekében, hogy változtassanak a 21. századi puha autoriter modellt követő rezsimen.

Koszovóról csak egy nacionalista mondhat le

Egyes vélemények szerint a gyülekezési korlátozás bevezetése azért is jön jól Vučićnak, mert pénteken megkezdett franciaországi látogatásán a Koszovóról szóló megbeszélésen előkészítheti az egykori tartomány 2009-ben egyoldalúan kikiáltott függetlenségének szerb elismerését, ami ellen garantáltan sokan vonulnának utcára – még ha tudják is, hogy az albán többségű tartomány elveszett Szerbia számára.

Dragojlo szerint azonban ez túlzó leegyszerűsítés: egyrészt ilyen esetben a koronaügyi gyülekezési korlátozás aligha állná útját a legradikálisabbak tiltakozó tüntetéseinek, másrészt – részben épp ezért – Vučić „sosem követne el egy olyan hibát, mint amilyen számára Koszovó elismerése lenne” – mondta az újságíró.

Szerinte az elnök legfeljebb aláírhat valamit, amit előrelépésként értékelhet az EU, de a függetlenség elismerésével egy vezető szerb politikus sosem fog sietni – legalábbis, amíg nem lesznek meg a garanciák arra, amit ebben az esetben az ország kapna. Ez végső soron lehetne az EU-tagság, de az EU ezt belátható időn belül biztosan nem kínálja fel. Az azonban bizonyos, hogy Koszovó elvesztését egy nacionalista politikusként számon tartott elnök nagyobb eséllyel tudja majd elfogadtatni a társadalommal – mondván, ő biztosan mindent megtesz a szerbségért –, mint az, akit nemzetietlen liberálisnak könyvelnek el.

Rohamrendőrök állnak sorfalat a belgrádi parlament épülete előtt 2020. július 10-én, miközben kormányellenes tüntetők fáklyákkal dobálják őket

Rohamrendőrök állnak sorfalat a belgrádi parlament épülete előtt 2020. július 10-én, miközben kormányellenes tüntetők fáklyákkal dobálják őketFotó: Marko Djurica

Dühösen is haza lehet menni

„NEM TUDOM MI LEHET A KIMENETELE A TÜNTETÉSNEK. CSÜTÖRTÖKÖN ELÉGGÉ CÉLTALAN VOLT A BÉKÉS ÜLDÖGÉLÉS, ÍGY A TÜNTETÉSEK FOKOZATOSAN ELERŐTLENEDHETNEK”

– mondta az újságíró, megjegyezve, hogy az sem lenne jó, ha a futballhuligánok átvennék a kezdeményezést a tüntetők oldalán. Ezt a liberálisabb meggyőződésű tüntetők és általában a többség támogatja azzal együtt, hogy sokak szerint ez végül a tüntetéssorozat végét jelentheti.

Ez nem volna példa nélküli: 2018 végétől hónapokon át, márciusban és áprilisban is voltak Vučić távozását követelő tízezres tüntetések, tévészékházat, az elnöki palotát elérő tüntetőkkel rendőri összecsapások. A tüntetők hat napot adtak az elnöknek a lemondásra.

Az akkori tiltakozók vegyes összetételét azonban mutatta, hogy a Szabad Polgárok Mozgalmának jelenlegi vezetője, Sergej Trifunović azon a tüntetésen az elvándorló szerbekről és a helyettük behozott magyarokról beszélt, ami miatt Vučić jó érzékkel a tüntetők nevében még akkor bocsánatot kért az országban élő magyaroktól.

Trifunovićék egyébként nem bojkottálták a júniusi választást, de csak 1,58 százalékig jutottak. Nem járt jobban a tavalyi tüntetésekkor, Vučić egy cinikus megjegyzése nyomán Egy az ötmillióból néven létrejött párt sem, amelynek a választásokon be kellett érnie a szavazatok 0,63 százalékával.  

Emmanuel Macron francia elnök videokonferencia keretében tartott megbeszélésen vesz részt Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel, Aleksandar Vucic szerb elnökkel és Angela Merkel német kancellárral a párizsi Elysée-palotában 2020. július 10-én

Emmanuel Macron francia elnök videokonferencia keretében tartott megbeszélésen vesz részt Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel, Aleksandar Vucic szerb elnökkel és Angela Merkel német kancellárral a párizsi Elysée-palotában 2020. július 10-énFotó: Christophe Ena

A szerb elnök pénteken Emmanuel Macronnal tárgyalt. A francia elnökkel folytatott találkozó után pedig elmondta a belgrádi tüntetésről, hogy azon csupán a huligánok és a korlátozások miatt a megszokott nyaralásuktól megfosztott milliomosgyerekek vannak – írta a b92.net. A tüntetőknek azt is megüzente Vučić, hogy a rendzavarókat hamarosan letartóztatják.

(Borítókép: Kormányellenes tüntetők és rohamrendőrök csapnak össze Belgrádban a parlament épületénél 2020. július 10-én. Fotó:  REUTERS/Marko Djurica )

fecsego.eu/index.hu

Leave a Reply 56 megnézve, 1 alkalommal mai nap |