| Mobile | RSS

Magyar György: Orbán úr, ön vajon mire fel büszke?

Magyar György ügyvéd

 0MegosztásFérfiak, nem kell Viagra, ha egyszer ezt csinálodSex

Adskeeper

Az állami rádiónak adott szokásos pénteki interjújában – kinyilatkoztatásában – Orbán Viktor igen vad dolgot üzent Angela Merkelnek, bár nem nevezte meg a kancellárt: „ha összemérem a magyar jogállamiságot a német jogállamisággal, akkor lehet, hogy abból mi kerülünk ki győztesen. Ha egyáltalán ilyen összehasonlítást lehet tenni (…). Mert az nálunk elképzelhetetlen, hogy az Alkotmánybíróság tagjai lehessenek párttagok. Más országban, mint például Németországban, ez nem elképzelhetetlen, hanem gyakorlat”.
Magyar György ügyvéd úgy gondolta, érdemes utánanézni, hogy milyen is a magyar rögvalóság, ha már a miniszterelnök olyan büszke a hazai viszonyainkra. Legfrissebb blogbejegyezésének ez a témája.
Saját bevallása szerint, az ügyvéd „a teljesség igénye nélkül” veszi végig a magyar „rögvalóság” egyes elemeit, mert például az elvileg a nemzet egységét kifejező Áder János köztársasági elnök is kimaradt a sorból. Lássuk hát a mindenkori hatalom ellensúlyát képező, akár annak ellenőrzésére jogosult, s elvileg független intézmények valós helyzetét.

– Országgyűlés

„Az Országgyűlés (…) bármely, az ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki.” Legalábbis az alaptörvény szerint. Az elmúlt tíz esztendőben azonban nemigen akadt rá példa, hogy az ellenzék ilyen kezdeményezését a kormányoldal elfogadta volna. Ami persze kockázatos, hiszen a vizsgálóbizottság paritásos alapon állna fel, és a vezetője általában ellenzéki képviselő lenne.

– Alkotmánybíróság

A testület az alaptörvény legfőbb őre. Bár egyetlen párttag sincs közöttük, a grémium 15 tagját kizárólag a fideszes kétharmad jelölte. A bírák zöme közismerten fideszes kötődésű, amit ítéletek sorával lehet bizonyítani. Ám még a testület hatásköreit is alaposan megnyirbálták.
Kúria
Ez Magyarország legfőbb bírósági szerve, amely az alaptörvény szerint, „biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek”. Egyes források szerint, Darák Péter, a Kúria elnöke, Orbánnak egykor katonatársa volt, de az igazságszolgáltatás ezzel együtt – vagy ennek ellenére, a bírói kar tisztességes többségének köszönhetően, a folyamatos támadások ellenére – még úgy-ahogy őrzi a függetlenségét.

– Legfőbb Ügyészség

A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, az állam büntetőigényét érvényesíti. Feltéve, hogy nem a kormányhoz közeli személyek gyanús ügyeiben kell eljárnia. Vezetője Polt Péter, az egykori fideszes képviselőjelölt, akinek a mostani kormány iránti lojalitásához – amit egészen nyilvánvaló ügyekben is visszautasított feljelentések sora igazol – kétség sem férhet.

– Magyar Nemzeti Bank

Az MNB sarkalatos törvényben meghatározott módon, önállóan felelős a monetáris politikáért, és elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, illetve a hosszú távon fenntartható, stabil gazdasági növekedés biztosítása. Elnöke Matolcsy György, a korábbi Fidesz-kormány minisztere, akinek az ötleteit szakmai körökben is gyakran megütközéssel fogadják. Nem kis részben neki köszönhetjük a forint gyengülését, ami kifejezetten a kormány – a kisemberek érdekeit semmibe vevő – gazdaságpolitikai céljai megvalósítását szolgálja.

– Állami Számvevőszék

„Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőr szervezete” – olvasható a testület honlapján. Elnöke egy korábbi fideszes parlamenti képviselő, Domokos László, akit a kétharmad 12 évre választott meg. Az ÁSZ leginkább az ellenzéki pártoknál talál vélt vagy valós szabálytalanságokat.

– Költségvetési Tanács

Magyarországon ez az állami költségvetés készítésének folyamatát felügyelő független testület. Elnöke Kovács Árpád, aki a rendszerváltozás előtt is, majd utána parlamenti ciklusokon átnyúlóan viselt fontos tisztségeket, és sikerült viszonylagos távolságot tartania a politikától. De azért nem szokott keménykedni, talán ennek köszönheti a túlélést. A testület két másik tagja Matolcsy György és Domokos László.

– Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Az alaptörvény szerint, a „személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi”. Ennek élén áll Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, aki a Fidesz szakértőjeként részt vett az 1992-es adatvédelmi törvény előkészítésében, és az egyik szorgalmazója volt a szakbiztosi poszt megszüntetésének. Mintha a döntéseiben szerepet játszanának pártpolitikai szempontok is.

– Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A szervezet keretén belül működő Médiatanács „ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését”. A testületben kizárólag fideszes delegáltak vannak, így vitatott ügyekben – például amikor a közmédia kizárólag a kormánypropagandának ad helyt – nemigen várható objektív döntés. A hatóság és a tanács elnöke az a Karas Mónika, aki korábban ügyvédként pert nyert Orbán Viktornak, s képviselte Habony Árpádot és Rogán Antalt is.

– Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

Ez olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás. Ennek különösen része a „kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás”. Az MTVA vezetője viszont az a Papp Dániel, akit jogerős bírósági ítélet alapján – a korábbi manipulált riportjai okán – jogerősen nevezhetünk hírhamisítónak. Tavaly ez az alap csaknem százmilliárd forinttal gazdálkodhatott.

Mellesleg pedig az sem érdektelen, hogyan érvényesül a közszolgálatiság követelménye az állami médiában.

via. Magyar György blog

fecsego.eu/OLKT

Leave a Reply 67 megnézve, 1 alkalommal mai nap |