< Böngészés > Főoldal / EE Minisztériuma, Életképek/bulvár, EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, főszerkesztő blogja, Közélet, Kultúra, Magyar Helsinki Bizottság, Szegedi Törvényszék, White House / Blog article: Kívül tágasabb – Miért menekülnek a fiatalok a magyar felsőoktatástól?

| Mobile | RSS

Kívül tágasabb – Miért menekülnek a fiatalok a magyar felsőoktatástól?

– SZERZŐ: LATYÁK BALÁZS

Az utóbbi hetekben több ezren örülhettek annak, hogy bejutottak a felsőoktatásba. Arról azonban egyáltalán nem esett szó, hogy hány diák folytatja a tanulmányait külföldön, mert elege lett az oktatás rombolásából, ami az országban évek óta folyik. Ki

A koronavírus-járvány rányomta a bélyegét a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetésére is, mindenhol elmaradt az elmúlt évek szokásos eredményváró bulija, a Pont Ott Parti. A felvételiző fiatalok az idén kénytelenek voltak szűk körben izgulni, sokuknak azonban már mit sem számít ez a kis közjáték, hiszen alapképzésre több mint 42 ezren, osztatlan képzésre 7400-an, mesterképzésre 12 300-an, felsőfokú szakképzésre pedig több mint 6100-an jutottak be. Nappali tagozaton több mint 49 ezer diák folytathatja tanulmányait.

A legmagasabb pontszámot, 445-öt, ezúttal a nemzetközi biztonság és védelempolitika szakon kellett elérni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az ország második legmagasabb pontszámát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a mechatronikai mérnök szak követelte (433 pont), míg harmadik helyre a Semmelweis Egyetem ápolás és betegellátás (gyógytornász-) képzése futott be (430 pont). A legtöbb jelentkezőt az idén a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, valamint az osztatlan tanári szakra vették fel. Alapképzésben első helyen a gazdaságtudományok állnak, utána következik az informatika és a bölcsészettudomány.KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

2020. július 23.

Rekordkevés jelentkező az idei felvételin – íme, a legnépszerűbb szakok és a ponthatárok

Sok híradás azt emelte ki, hogy a jelentkezők és a felvett hallgatók száma soha nem volt még ilyen alacsony Magyarországon. Az Oktatási Hivatal által közölt adatokból kiderült, hogy ősztől 68 112 elsőéves kezdi meg felsőfokú tanulmányait, ami tízezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A felvi.hu kimutatása szerint 2001 óta nem volt példa arra, hogy ilyen kevesen nyerjenek felvételt a felsőoktatásba.

Az eredmények kétségkívül szomorúak, lehet is rajtuk keseregni, ugyanakkor az aktuális statisztika nem vesz tudomást egy fontos társadalmi jelenségről: a fiatalok elvándorlásáról.

Ezt persze hivatalosan nem is nagyon mérik, a külföldi egyetemekre jelentkezők nem mutatnak jól az ablakban. Pedig évről évre egyre többen tanulnak tovább a határainkon kívül.

„A külföldi továbbtanulásomhoz részben magánéleti okok vezettek, nagyon sok ismerősöm tanul Hollandiában, a helyi oktatási rendszer nagyon szimpatikus, minőségi felsőoktatási intézményt választottam” – meséli Rózsa-Groó Dávid, akit nemrég vettek fel az Amszterdami Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakára. A fiatal fiú ugródeszkaként tekint a következő évekre. Arról sem szabad elfeledkezni – mondja –, hogy a holland diploma kiváló ajánlólevél bármely más országba. Dávid például Brazíliába akar költözni az egyetemi évei után, ott szeretne végleg letelepedni. Szívesen járt volna már ott egyetemre, de a latin-amerikai országban egy másik kontinensről érkező diáknak nehéz bejutnia a felsőoktatásba, mivel elég limitált az angol nyelvű képzést kínáló intézmények listája.

– Magyarországban nem is gondolkodtál? Itthon nem is adtad be a jelentkezésedet sehova?

– Sokáig terveztem, hogy itthon járok majd egyetemre, a Corvinusra szerettem volna bekerülni. Amit azonban az elmúlt években műveltek azzal az egyetemmel, az egyáltalán nem volt szimpatikus, de fogalmazhatnék úgy is, hogy az utolsó cseppet jelentette a pohárban. A magyar kormány a felsőoktatásra csak üzletként gondol, számára a lényeg, hogy minél több külföldi tanuljon nálunk, s hogy ők minél többet fizessenek. A magyar fiatalok egyáltalán nem számítanak.

Hasonló véleményt és konkrét terveket fogalmazott meg az ősztől szintén Hollandiába készülő Limburger Márk is. Az Eötvös József Gimnázium egykori tanulója elmondta, számára nem ismeretlen helyzet, hogy távol van a családjától, hiszen középiskolás évei alatt tanult már külföldön. Az új közegtől egyáltalán nem tart, bízik benne, hogy képes lesz bármilyen problémát egyedül megoldani. Ehhez – úgy gondolja – minden adott is számára, hiszen a hollandok nagyon vendégszeretők és segítőkészek, ő pedig szeret idegen emberekkel kapcsolatot építeni. Márk a távolabbi jövőjét szintén külföldön képzeli el, de konkrét tervei még nincsenek erről.

Egyelőre csak azzal van tisztában, hogy egy magasan kvalifikált külföldi egyetem elvégzése, valamint egy stabil kapcsolatrendszer kiépítése olyan kapukat nyit meg a világban, amilyeneket Magyarországon nem lehet elérni.

A magyar felsőoktatási intézmények ugyanis kevésbé ismertek külföldön, egy itteni diploma nem egyértelmű előny egy önéletrajzban. Ezzel szemben sok külföldi egyetem elég jó nevű ahhoz, hogy az ott végzett diákok a világ bármely pontján jó eséllyel kapjanak munkát.

Elsőre nem tűnt ennyire eltökéltnek a felsőfokú tanulmányait szintén külföldön folytató Murguly Balázs, de aztán minden kétséget eloszlatott. Szerinte ugyan elég ijesztő, hogy egyedül kell majd helytállnia minden felmerülő élethelyzetben, de biztos benne, hogy kellő kreativitással átlendülhet a problémákon. Ebben nagyon sokat segít a stabil nyelvtudás, amely egyfajta nyitottságot is ad számára. „Bizonyos embereknek szükségük van arra, hogy valamennyi időt külföldön töltsenek, és megtanuljanak megbirkózni az eléjük gördülő akadályokkal. Én is ilyen vagyok, az egyetemi éveket megfelelőnek tartom az önállóság elsajátítására. Ráadásul bármikor mondhatom, hogy hazajövök, ha valamiért nem tetszik a kinti élet” – fogalmazott a hollandiai Groningeni Egyetemre készülő fiú. A külföldön megszerzett diplomát Balázs nem feltétlenül tartja előnynek a magyarral szemben, hiszen ha nem abban az országban vállal valaki munkát, ahol diplomázott, akkor biztosan nem rendelkezik azzal a szakmai kapcsolati hálóval, amelyre később szüksége lehet. „Így nem feltétlenül leszek több egy külföldi diplomával, még akkor sem, ha a Harvardon végeztem” – mondta.

Ha valaki a jövőjét tervezi, akkor rendszerint elgondolkodik azon, hogy milyen lesz majd felnőni a gyerekeinek ott, ahol él. A három fiú szerint Magyarország ma e tekintetben nem a legjobb hely. A széteső oktatással, a kórházi várólistákkal, az ellopott és elpazarolt európai uniós pénzekkel, a libernyákozással, a sorosozással, vagy éppen a cigányság ellen keltett gyűlölet gerjesztésével pedig nem is válik vonzóbbá. Manapság azonban csak a vagyonosabb családok gyermekei tanulhatnak külföldön, viszont jelzésértékű, hogy sok olyan szülő is megpróbálkozik lehetőséget teremteni gyermekének a kitörésre, aki épp csak a kijutást tudja anyagilag finanszírozni. Ez hosszú távon jelentős problémát okozhat Magyarország számára, ezért nem ártana már most kidolgozni egy erős tervet arra, miképpen tartsák itthon a fiatalokat. Ezzel az állam elérhetné, hogy a maradás legyen a legjobb lehetőség a fiataloknak – mondták egybehangzóan a fiúk. Ehhez azonban szerintük teljes politikai és társadalmi változásra lenne szükség, és csak egy új generáció tehetné jobbá az országot.

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 98 megnézve, 1 alkalommal mai nap |