| Mobile | RSS

Pártkatonák uralma – Kik és miért cirkuszolnak a Tisztelt Házban?

2020. AUGUSZTUS 16. 20:30 – SZERZŐ: SEBES GYÖRGY

Uniszónóban énekelnek, egyetlen karmester intésére. Mármint a kormánypárti képviselők. A mai magyar Országgyűlés pedig csak paródiája annak a demokráciának, amely a rendszerváltáskor született. Ezek a vélemények is elhangzottak, amikor egy elmaradt parlamenti ülés okairól és hátteréről beszélgettünk.

A magyar parlament ismét leszerepelt. Nem először, és feltehetően nem is utoljára. A múlt héten határozatképtelenség miatt nem lehetett megtartani azt az ülést, amelyen az uniós csúcson történteket elemezték volna. A Fidesz frakcióvezetője előre jelezte, hogy a kormánytöbbség képviselői nem vesznek részt a tanácskozáson. Kocsis Máté úgy fogalmazott: „A baloldal a parlamentben akar cirkuszolni brüsszeli veresége után”. Állásfoglalása azért is különösen figyelemre méltó, mert még a brüsszeli tanácskozás előtt tartottak egy rendkívüli ülést. A cél az volt, hogy az ott elfogadott határozat birtokában képviselhesse Orbán Viktor a magyar érdekeket az újabb hétéves költségvetésről és a járvány utáni újrakezdést segítő pénzalapról döntő csúcson. E két esemény rávilágított arra, hogy

a hatalom mindig csak a saját érdekeit és szándékait akarja megerősíteni a törvényhozásban is.

Fotó: Marton Meresz

Erről a jelenségről, és ami szervesen hozzátartozik, Magyarország európai helyéről beszélgettünk két szakemberrel. Egyikük sem volt soha parlamenti képviselő, de – mint miniszterek is – vettek már részt az Országgyűlés munkájában. Mindketten jól ismerik az Európai Unió működését. Balázs Péter közgazdász és diplomata, volt külügyminiszter és uniós biztos, Forgács Imre jogász, volt igazságügyi és rendészeti miniszter. Finoman szólva egyikük sem tartotta megnyugtatónak a magyar parlament működését.

„Már egy évtizede az jellemző, hogy a kormányoldalon mindenki uniszónóban énekel, vagyis ugyanazt a nótát fújja, és egyetlen karmester intésének engedelmeskedik” – fogalmazott Balázs Péter. Utalt rá, hogy a világban sokféle parlamenti munka látható, van, ahol még verekednek is a képviselők, olyat azonban, ahol a kormányoldal tömbszerűen szabotálja a fontos üléseket, nem nagyon tud említeni. Ez persze nem most kezdődött, 2010 óta megfigyelhető, hogy

nálunk a végrehajtó hatalom „táncoltatja” a parlamentet.

Magyarországon ugyanis könnyű kézzel át lehetett írni a választási törvényt, az Alkotmányt nemcsak torzóvá alakították, hanem szinte évente méretre is szabják. Nem működnek a fékek és ellensúlyok, s még a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás is a kormányfő füttyszavára tevékenykedik. Ő jelöli ki a köztársasági elnököt is, miközben Balázs Péter szerint egy ilyen fiatal demokráciának az is jót tenne, ha ugyanaz a személy csak két ciklusban tölthetné be a kormányfői tisztséget. Orbán Viktor viszont már az ötödik választási győzelmére készül.

Forgács Imre azzal jellemezte a helyzetet, hogy a mai magyar Országgyűlés már csak paródiája az 1990-ben megszületett demokratikus parlamentnek. A volt külügyminiszterhez hasonlóan az elmúlt harminc év politikatörténetében ő is egyedülállónak nevezte a Fidesz–KDNP frakciójának súlytalanságát és politikai jelentéktelenségét. „Ezek a képviselők még azt is lelkesen megszavaznák, hogy a Főnök által előterjesztett törvényjavaslat szerint a Felcsút futballcsapatának kell megnyernie a nemzeti bajnokságot” – mondta. A civilizált Európában az sem fordulhat elő, hogy a kormánypártok az ellenzék elhallgattatására törnek, az ellenzéki képviselők kérdéseire egyszerűen nem válaszolnak, vagy a házelnök hatalommániás házmesterként gyakorolja magas tisztségét.

Forgács ImreFotó: Marton Meresz

Szakértőink abban is egyetértettek, hogy Orbán Viktornak lényegében nem lett volna szüksége a parlamenti felhatalmazásra ahhoz, hogy eredményesen tárgyaljon Brüsszelben. Ám a miniszterelnök kemény vitákra készült, és úgy vélte, nem árthat, ha mutogathat egy Országgyűlési határozatra is. Csakhogy az előzetes parlamenti állásfoglalás jogi szempontból nonszensz – magyarázta Forgács Imre –, miután az Európai Tanács tagjainak a csúcstalálkozók előtt nem kell felhatalmazást kérniük. Ha mind a 27 tagállam ezt tenné, akkor vélhetően egyetlen kérdésben sem lennének képesek közös álláspontot kialakítani. Ha viszont komolyan vennék a kormánypárti frakció által adott „kötött mandátumot”, akkor a miniszterelnök nem is írhatta volna alá a brüsszeli csúcs határozatát. A volt igazságügy-miniszter így érthetőnek vélte, hogy később már nem akartak róla tárgyalni, hiszen „fideszes pártkatonaként mit lehet erről utólag mondani?”

Ami viszont Kocsis Máté már említett megjegyzését illeti, Forgács Imre szerint

a parlamenti ellenzéknek az a dolga, hogy „cirkuszoljon”.

Vagyis mutasson rá arra a színjátékra, amelyet a kormánypárt a hazai választóinak előadott: a mi hős vezérünk talpig felfegyverkezve indult csatába a gonosz brüsszeliekkel szemben, és lám-lám megint győzött. „Az egészben az a legszomorúbb, hogy ezt a butaságot a magyar választók tekintélyes része el is hiszi” – tette még hozzá. Balázs Péter megjegyezte, a kisebb és sok pártra tagolódó ellenzékben lát nagyon kemény politikai profilokat, olyanokat, akik – Szabó Tímeától Tordai Bencéig, és még lehetne sorolni – emlékezetesen képesek számon kérni a kormányt.

Még azon a rendkívüli ülésen, amely nem maradt el, Kövér László házelnök úgy fogalmazott, hogy „a haza nem eladó”, hiába akarják tehát a nagyhatalmak „gyarmatosítani” a kis kelet- és közép-európai államokat. Balázs Péter szerint tény, hogy a haza nem eladó, csakhogy az is látható, hogy épp a Fidesz-kormány próbálja pénzen megvenni a saját hazai mozgásterét. „Kedveskedik a multinacionális cégeknek, a befektetőknek, nagy tételekben fegyvert vásárol, így próbálja bebiztosítani a saját antidemokratikus rendszerét. Miközben Magyarországnak minden eszköze megvan ahhoz, hogy megvédje vagy megtartsa politikai, gazdasági és kulturális szuverenitását.” Még hozzátette, ezek a szabadságharcos jelszavak itthon nagyon jól visszhangoznak, hiszen Mohács óta történelmünk jelentős része sikertelen szabadságharcok sorozata.

Forgács Imre szerint veszélyes gyakorlat, ha Németország számára a jogállamiság helyett az autógyártók érdekei és a magyar fegyvervásárlások az igazán fontosak. Ezzel együtt az uniót a világtörténelem egyedülálló kísérletének tartja, amelynek célja, hogy az évszázadok óta háborúzó európai nemzetek egyre szorosabb együttműködés keretében építsék tovább az egységes piacot. Egyedül ez biztosíthatja ugyanis Európa versenyképességét a globalizálódó világgazdaságban. Megjegyezte még, „a házelnök urat biztosan nem tájékoztatták arról, hogy a Fidesz barátai és üzletfelei szerénynek nem mondható életmódjukat éppen az uniós adófizetői pénzek magánosításának köszönhetik”. Az unió szabad országok klubja és messzemenően tiszteletben tartja a tagállamok belső rendjét, választott vezetőit, így bánik mindenkivel. Láthatóan nem is készült rá, hogy egy nap megjelenik a színpadon egy olyan renitens állam, mint most Magyarország” – válaszolta Balázs Péter arra a kérdésre, hogy az unió meddig tűri még a folyamatos budapesti támadásokat, a látszólagos különállást. A legutóbbi brüsszeli csúcson azonban rengeteg pénz – több mint 1800 milliárd euró – sorsáról döntöttek, és rögtön rögzítették is, hogy ezt nem lehet feltételek nélkül szétosztani. „Nem fognak tehát beletörődni abba, hogy eluralkodjon a »fogd a pénzt és fuss« típusú bűnözői magatartás. Nyomon akarják követni ezeket a pénzeket, bár ennek módja még nyitott, vagyis kérdéses, összekapcsolják-e a jogállamisággal, de

az nagyon valószínű, hogy valamilyen feltételesség a jövő évtől megjelenik az unió gyakorlatában”

– vélte Balázs Péter.

Forgács Imre szerint is lehet bízni abban, hogy az Európai Parlament harcolni fog az uniós támogatások jogállami feltételekhez kötéséért. „A képviselők ugyanis egyre kevésbé tudják a választóiknak elmagyarázni, hogy miért kell jó évtizede az európai adófizetők pénzéből finanszírozni Orbán korrupt rendszerét” – mondta.

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 59 megnézve, 1 alkalommal mai nap |