| Mobile | RSS

Tizenöt településen nyomoznak voksturizmus miatt az októberi választások után

02A5383

Szeptember 6-án igazi választási dömping kezdődik, november végéig 47 településen döntenek új polgármesterről vagy képviselőkről. Az elmúlt években immár a választások sajátos velejárója lett a voksturizmus, ami ellen máig nincs valódi ellenszer. Tavaly ősszel négy településen ismételték meg a voksolást a tömeges lakcímbejelentések miatt, sok helyen pedig nem is foglalkoztak vele, ha idegenek szavazatai döntöttek. A TASZ két éve próbálja megszerezni a lakcímadatokat, a Belügyminisztérium a jogerős bírósági ítélet ellenére se adja ki.

Egy alig százfős településen legalább látásból mindenki ismer mindenkit. Az októberi önkormányzati választásokon sok helyen mégis olyan szavazók jelentek meg az urnáknál, akiket még soha nem láttak a faluban.

Valójában egyszerű magyarázata van ennek a furcsaságnak. A helyiek számára idegen pár nappal a választás előtt lakcímet létesített az adott település valamelyik – sok esetben a polgármesterjelölt vagy rokona – házában a tulajdonos hozzájárulásával, majd a választás napján megjelent, leszavazott, és hazament, aztán pár nap múlva visszajelentkezett a valódi lakcímére. 

VOKSTURIZMUSNAK NEVEZIK, AMIKOR A VÁLASZTÁS ELŐTT OLYAN EMBEREKET JELENTENEK BE EGY TELEPÜLÉSRE, AKIK VALÓJÁBAN NEM IS OTT ÉLNEK.

Borsodban indult a legtöbb nyomozás

Ha valakit rajtakapnak a szabálytalanságon, közokirat-hamisítás miatt indítanak nyomozást. A tavaly októberi választások után

45 BÜNTETŐELJÁRÁS INDULT KÖZOKIRAT-HAMISÍTÁS MIATT, IDÉN AUGUSZTUSBAN MÉG 15 TELEPÜLÉSEN TART AZ ELJÁRÁS

– tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályától. Azt írták, tizenhét ügy átkerült más nyomozó hatósághoz, tíz eljárást megszüntettek, egy feljelentést elutasítottak, kettő eljárás pedig vádemeléssel fejeződött be.

A választás rendje elleni bűncselekmény miatt pedig további 30 nyomozás van folyamatban, 199 ilyen eljárás indult ősszel.

Megkaptuk a rendőrségtől az adatokat területi bontásban is, amiből az derül ki, hogy a legtöbb nyomozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében zajlik, ahol

GAGYAPÁTI, HEJCE, HEJŐSZALONTA, SIMA, TOMOR ÉS NYÉSTA IS ÉRINTETT.

Versenyeztek, ki tud több szavazót bejelenteni

Nyésta volt az egyetlen olyan település az országban, ahol nem állapítottak meg eredményt október 13-án, mert a választás előtti hetekben váratlanul 27 főről 98-ra nőtt a szavazók száma.

A lakosságszám több mint 360 százalékos növekedését szemmel láthatóan nem indokolta semmi, se tömeges építkezés, se tömeges munkahelyteremtés nem volt a zsákfaluban, a helyiek beszámolója szerint valójában 13-15 ember él ott a mindennapokban. Mint aztán azt a helyszíni riportunkban kiderítettük, a faluért versengő két tábor jelentette be rokonait, barátait, alkalmazottait nyéstai házaikba, szó szerint azon versenyeztek, hogy ki tud nagyobb szavazóbázist gründolni pár hét alatt.KAPCSOLÓDÓ

Versenyeztek, ki tud több ismerőst bejelenteni a faluba

Versenyeztek, ki tud több ismerőst bejelenteni a faluba

Nyésta az egyetlen település, ahol nem hirdettek eredményt a vasárnapi választások után. A faluban ugyanis valójában húszan laknak, de most hirtelen vagy 100 szavazójuk lett. A polgármesterjelöltek nem is tagadják a sajátos taktikát.

A történetet felfejtve az derült ki, hogy ennek adminisztratívan semmi akadálya nincs, a lakcímbejelentés pofonegyszerűen megy. Elég a tulajdonos írásbeli hozzájárulása vagy egy érvényes bérleti szerződés, és az ország bármely okmányirodájában vagy kormányablakában pár perc alatt megvan az új kártya. Az utolsó percig komoly harc folyt a szavazókért, a választás előtti pénteken 16 óráig lehet átjelentkezni új címre, és csak ezután véglegesítik a névjegyzéket a központi lakcímnyilvántartás alapján.

Nyésta mellett Várföldén, Kisberényben és Pettenden is demográfiai csoda történt a választás előtti hetekben, ezeken a településeken a gyanús szavazók miatt szintén megismételték a voksolást novemberben. Sok más településen viszont nem került sor ismétlésre, mert vagy elutasította a választási bizottság a kérelmet, vagy épp nem fellebbezett senki. 

Megismételt önkormányzati választás Nyéstán 2019. november 10-én.

Megismételt önkormányzati választás Nyéstán 2019. november 10-én.Fotó: Huszti István / Index

Mi is az a fiktív lakcím? 

HOGY TÖRTÉNHET MEG AZ, HOGY EGY KIHALÓBAN LÉVŐ ZSÁKFALUBA HIRTELEN BEJELENTENEK 61 EMBERT, ÉS SENKINEK SE TŰNIK FEL? 

Ehhez érdemes megnézni a lakcímbejelentések szabályait. A törvény szerint az számít állandó lakcímnek, ahol az ember életvitelszerűen lakik. Önmagában azonban az még nem jogsértő, ha valaki nem él ott ténylegesen, de az már igen, ha valótlan címet ad meg a bejelentésnél, írtuk tavalyi cikkünkben.KAPCSOLÓDÓ

Néhány százezerből meg lehet szerezni egy magyar falut

Néhány százezerből meg lehet szerezni egy magyar falut

Idén is sok helyen volt demográfiai csoda a választások előtt: hirtelen megugrott a lakók száma több faluban is, a polgármesterjelöltek jelentgették be az ismerőseiket. Noha a módszer illegális, és a rendőrség több tucatnyi büntetőeljárást indított, általában csak pénzbírság a vége.

Intellektuális közokirat-hamisításnak nevezik, amikor valaki szándékosan megtéveszti a hatóságot, és valótlan adat kerül be róla a hivatalos nyilvántartásba, és ha lebukik, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik.

A BEJELENTÉS VALÓDISÁGÁT A JEGYZŐ ÉS A JÁRÁSI HIVATAL FELADATA ELLENŐRIZNI.

Ha kiderül, hogy a lakcím nem valós, akkor megállapítják annak érvénytelenségét, és a döntés véglegessé válása után fiktív jelzéssel szerepel az érvénytelen lakcímadat a nyilvántartásban mindaddig, amíg az ember be nem jelenti azt a valós lakcímét, ahol ténylegesen lakik.

Nem rendelkezik viszont arról pontosan a törvény, hogy milyen esetben kell a jegyzőnek vagy a járási hivatalnak ellenőriznie a lakcím valódiságát. Erről mindössze csak az a tág megfogalmazás olvasható a jogszabályokban, hogy

ha az eset körülményei ezt indokolják, helyszíni szemle alapján ellenőrzik.

Nem kopogtat be mindenhova a jegyző

Ez az, ami nehezen ellenőrizhető, és amivel az elmúlt évek gyakorlatai alapján sokan visszaélnek. A jegyzőnek ugyanis nem feladata, hogy minden egyes lakcímlétesítés után kimenjen a házhoz, és ellenőrizze, hogy ott van-e az új lakó fogkeféje.

Ez a magánszférába való durva beavatkozással járna, mondta Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza ősszel, aki szerint egyszerűen nem célozhatja a törvény a folyamatos ellenőrzést.

Vannak általános jogelvek, mint a rendeltetésszerű joggyakorlás elve. Ez azt jelenti, hogy adminisztratívan ugyan be tudsz jelentkezni egy címre, ha a tulajdonos hozzájárul, de ezeknél a választás befolyásolásához kapcsolódó eseteknél visszaélésszerű bejelentkezésről van szó, ami sérti ezt a jogelvet

– fogalmazott Szabó.

A Debreceni Ítélőtábla tavaly azt írta kérdésünkre, hogy bármilyen bizonyíték alapul szolgálhat annak bizonyítására, hogy valaki nem lakik életvitelszerűen a bejelentett lakcímén,

így egy, ezt a körülményt érintő eljárásban akár a szomszédok tanúvallomásai, akár az érintettől származó, az életvitelszerű tartózkodást cáfoló okiratok vagy bármilyen más erre utaló bizonyítékok felhasználhatók.

Egy szavazó a 2019-es önkormányzati választásokon Budapesten

Egy szavazó a 2019-es önkormányzati választásokon BudapestenFotó: Huszti István / Index

275 ezer forintba került a polgármesteri szék

A korábbi években indult eljárások eredményeit nézve ugyanakkor az látszik, hogy eddig még senki nem ütötte meg különösebben a bokáját, ha visszaélt a lakcímekkel a választások előtt. Ha el is jut az ügy az ítéletig, az ismert esetekben minden alkalommal megúszták pénzbüntetéssel a polgármesterek. Mivel egyik esetben se tiltották el őket a közügyek gyakorlásától, maradhattak a település élén, legalább a következő választásokig.

Bödeházán 2010-ben háromszor ismételték meg a választást a tömeges bejelentések miatt, amivel máig ez a Zala megyei falu tartja a rekordot. A jegyző fiktiválási eljárása nem állapított meg törvénysértést, a rendőrség viszont elkezdett közokirat-hamisítás miatt nyomozni. Az eljárás végén – majdnem egy évvel később – 275 ezer forint pénzbüntetést kellett fizetnie a megválasztott polgármesternek, miután

21 ROKONÁNAK ÉS ISMERŐSÉNEK ÍRTA ALÁ A LAKCÍMBEJELENTŐ LAPJÁT A VÁLASZTÁS ELŐTT.

Tavaly augusztusban Tiszasziget fideszes és Újszentiván független polgármesterét ítélték el közokirat-hamisításért. Az Átlátszó cikke szerintKAPCSOLÓDÓ

Index - Belföld - Pénzbüntetésre ítélték Tiszasziget és Újszentiván polgármesterét

Index – Belföld – Pénzbüntetésre ítélték Tiszasziget és Újszentiván polgármesterét

Azért, mert 142 esetben asszisztáltak fiktív lakcímbejelentéshez.

142 ESETBEN ASSZISZTÁLTAK FIKTÍV LAKCÍMBEJELENTÉSHEZ A 2014-ES ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK ELŐTT.

Egyikük maga is aktívan aláírt szállásadói lapokat, másikuk szállásadókat beszélt rá az aláírásra. 

A jogerős ítélet ellenére nem adják ki a lakcímadatokat

A TASZ tavalyi választási jelentése szerint az jelenthetne megoldást a lakcímbejelentésekkel történő tömeges visszaélésekre, ha a lakcímnyilvántartó (Belügyminisztérium) közzétenné a települések választásra jogosult lakosságának változási adatait a változás időpontjának megjelölésével. 

A Political Capitallal (PC) közösen két éve próbálják kiszedni a Belügyminisztériumból, hogy a 2018-as országgyűlési választások előtti két évben településenként hány új lakcímet létesítettek Magyarországon. A tárca megtagadta a válaszadást, ezért pert indítottak a közérdekű adatok megismeréséért.

A bíróságok első és másodfokon is a TASZ-nak és a PC-nek adtak igazat, az ítélet szerint a minisztériumnak tavaly novemberben 15 napon belül egy jól kezelhető Excel-táblázatba rendezve nyilvánosságra kellett volna hoznia, hogy melyik hónapban és mely településen hány 17 éves vagy idősebb magyar állampolgár létesített lakcímet 2016. január 5. és 2018. április 5. között. KAPCSOLÓDÓ

Nem adta ki a lakcímnyilvántartási adatokat, törvényt sértett a Belügyminisztérium

Nem adta ki a lakcímnyilvántartási adatokat, törvényt sértett a Belügyminisztérium

A jogerős döntés értelmében a Belügyminisztériumnak november közepéig közzé kellett volna tennie az adatokat. Nem sikerült.

Bár decemberben még azt ígérte a BM, hogy teljesítik a jogerős ítéletet, továbbra se adták ki, később a Kúriához fordultak, kérve, hogy vizsgálják felül az ítéletet. Indoklásukban többek közt azt írták, hogy súlyos, helyreállíthatatlan károsodás érné a Belügyminisztériumot, ha kiadnák az adatokat, továbbá aránytalanul nagy munkaterhet igényelne az adatválogatás. 

A KÚRIA FELFÜGGESZTETTE AZ ÍTÉLET VÉGREHAJTÁSÁT, AMÍG VÉGLEGESEN NEM DÖNTENEK.

A TASZ szerint a Belügyminisztérium szeretné minél inkább elhúzni az adatok kiadását.

Hogy ez azért van-e, mert van takargatnivalójuk, vagy pedig azért, mert nincs ember a munka elvégzésére, nem tudjuk. Az biztos, hogy az állam most sem teljesíti azt, ami a legfontosabb kötelessége lenne: a polgárok alapjogainak érvényesülését

–írták honlapjukon januárban

Az adatok megismerése a jogvédő szervezet szerint azért is lenne fontos, mert ezekből ki lehetne deríteni, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a 2018-as választások előtt. 

(Borítókép: Szavazó a 2019-es önkormányzati választáson. Fotó: Ajpek Orsi / Index)

fecsego.eu/index.hu

Leave a Reply 61 megnézve, 2 alkalommal mai nap |