< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, Bíróság/Ügyészség/Szegedi Ítélőtábla, EE Minisztériuma, Életképek/bulvár, EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, főszerkesztő blogja, Közélet, Kultúra / Blog article: Alkotmánybirósági hirlevél/ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI

| Mobile | RSS

Alkotmánybirósági hirlevél/ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI

2082 Az alkotmánybíróság határozatai
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK
A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT
HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI
• • •
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3353/2020. (IX. 9.) AB VÉGZÉSE
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.VI.39.597/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapításá-
ra és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Változást Akarók Nemzedéke közéleti egyesület (képviseli: dr. Szigeti József elnök; a továbbiakban: indít-
ványozó) jogi képviselője (dr. Asztalos Dóra ügyvéd, Dr. Asztalos Dóra Ügyvédi Iroda) útján az Alkotmány-
bíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló

  1. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmány-
    bírósághoz. Indítványában a Kúria Kvk.VI.39.597/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megálla-
    pítását és – a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 6/2020. (VIII. 14.) számú TVB
    határozatára, valamint Mohács Város Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: elsőfokú választási bizottság
    vagy HVB) 15/2020. (VIII. 11.) számú HVB határozatára is kiterjedő – megsemmisítését kérte.
    [2] Az  indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése, valamint a  választási bizottságok határozatai az  Alap-
    törvény több rendelkezését, így a XXIV. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, valamint a XV. cikk
    (1) és (2) bekezdését sértik.
    [3] Az alkotmányjogi panasz előzményei – a bíróság végzésében megállapított tényállás és az indítványozó előadá-
    sa alapján – a következőképpen foglalhatók össze.
    [4] A HVB az 5/2020. (VIII. 4.) számú HVB határozatával az indítványozót (az alapul fekvő eljárás kérelmezőjét)
    jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, azonban az indítványozó neve a számítógépes rendszerben hibásan
    került rögzítésre. Az indítványozó képviselője 2020. augusztus 8-án átvette az ajánlóíveket, majd ugyanezen
    a napon jelezte, hogy a jelölő szervezet neve elírást tartalmaz, a „Változást” szó helyett „Választást” szó szere-
    pel a névírásban. A helyi választási iroda vezetője tájékoztatta az indítványozót, hogy javításra kerül az elírás,
    azzal, hogy az így összegyűjtött aláírások befogadásra kerülnek és azokat úgy tekinti, mint amiket az egyesület
    jelöltjeire adtak a választópolgárok. 2020. augusztus 10. napján az informatikai rendszerben a névelírás javítása
    megtörtént. Időközben 2020. augusztus 14-én az indítványozó a javított aláíróíveket átvette.
    [5] 2020. augusztus 8-án, valamint augusztus 10. napján a kérelmező kifogásokat terjesztett elő a HVB-nál. A HVB
    a 15/2020. (VIII. 11.) számú HVB határozatával (a továbbiakban: HVB határozat vagy elsőfokú választási bizott-
    ság határozata) az indítványozó kifogásait – részben hatásköre hiányára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül –
    elutasította.
    [6] Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró TVB a 6/2020. (VIII. 14.) számú TVB határozatával (a továbbiakban:
    TVB határozat) az elsőfokú választási bizottság határozatát helybenhagyta.
    [7] Az indítványozó TVB határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét a Kúria alaptalannak találta, és a TVB
    határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
    [8] A Kúria indokolásában hangsúlyozta, hogy a Ve. 228. § (2) bekezdése értelmében a közigazgatási perrendtar-
    tásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) szabályai csak a Ve. által nem szabályozott kérdésekben
  2. szám 2083
    alkalmazhatók, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban:
    Ákr.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján a választási eljárásra az Ákr. hatálya nem terjed ki.
    [9] A Kúria alaptalannak találta az indítványozó TVB határozatképtelenségére vonatkozó érveit is, kiemelve, hogy
    az indítványozó által sem vitatottan két tag jelen volt a határozat meghozatalakor, azaz a Ve. 41. § (1) bekez-
    dése, illetőleg a 14. § (4) bekezdése alapján a TVB a határozata meghozatalakor határozatképes volt.
    [10] A Kúria megállapította – többek között – azt is, hogy tény, hogy az indítványozó neve az ajánlóíveken hely-
    telenül került feltüntetésre, ez azonban nem vonja maga után a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértését.
    Az indítványozónak az alapelvi sérelemhez azt kellett volna bizonyítania, hogy a névelírás a jelölő szervezetek
    közötti esélyegyenlőséget megsértette. Helytálló azonban ezzel kapcsolatban a TVB határozatban foglalt állás-
    pont, melynek megfelelően a választási iroda a hiba tudomására jutásától kezdve azonnal intézkedéseket tett
    a hiba kijavítása érdekében, és tájékoztatta arról is a kérelmezőt, hogy el fogja fogadni a már átadott ajánlóívek
    benyújtását. Ezért a hatnapos késedelem (augusztus hó 8. és 14. között), amíg az indítványozó az elírást nem
    tartalmazó ajánlóívek birtokába jutott, tényleges és jogaiban őt jelentősen korlátozó jogsérelmet nem okozott
    az aláírásgyűjtésben, a kampányban való részvételből már nem volt kizárt, az időszaki akadályoztatás az alap-
    elv sérelmének megállapítását nem indokolta.
    [11] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.VI.39.597/2020/3. számú végzése alaptörvény-elle-
    nességének megállapítását és – a választási bizottságok határozataira is kiterjedő – megsemmisítését kérte, mert
    ellentétesnek tartja az  Alaptörvény XV. cikk (1)–(2)  bekezdésével, XXIV. cikk (1)  bekezdésével, valamint
    XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével.
    [12] 2.1. Az indítványozó a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való jogai sérelmét abban látja, hogy
    esetében a Ve. 41. § (1) bekezdése követelményét nem teljesítő TVB hozott döntést, mivel szerinte két fő nem
    hozhatott volna határozatot, azaz a TVB nem volt határozatképes. Mivel valós jogorvoslati fórum nem állt ren-
    delkezésére, az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése követelménye is sérül. Az indítványozó hivatkozik arra
    is, hogy a Ve. 41. § (1) bekezdése nem tesz különbséget tag és póttag között, a rendelkezés kizárólag az eskü
    vagy fogadalomtétel megtörténte szerint tesz különbséget. Álláspontja szerint a kétfős bizottság nem testület,
    így bizottságként nem értelmezhető, szerinte a határozatképesség meghatározásakor valamennyi esküt vagy
    fogadalmat tett tagot figyelembe kell venni. A két fő esetén nemcsak a határozatképesség nem áll fenn, hanem
    a bizottsági minőség sem. Álláspontja szerint legalább háromtagú bizottságnak kellett volna döntést hoznia
    a fellebbezése alapján. Ennek, vagyis a törvényben biztosított jogorvoslati fórumnak a hiánya sérti a tisztességes
    eljárás követelményét és a jogorvoslathoz való jogát is.
    [13] 2.2. Az indítványozó szerint a tisztességes eljáráshoz való Alaptörvényben biztosított jogait sérti az is, hogy
    a TVB nem vizsgálta érdemben a kifogásait, és azokat (nevezetesen tartalmilag négy kifogásából hármat) érde-
    mi vizsgálat nélkül, hatáskör hiányára hivatkozva elutasított. A Kúriának az indítványozó szerint ezzel össze-
    függésben azt kellett volna vizsgálnia, hogy a fennállt-e a törvényben meghatározott hatáskör vagy sem, illetve
    jogszerű volt-e az érdemi vizsgálat nélküli visszautasítás vagy sem. A Kúria azonban nem így járt el, ami önma-
    gában a tisztességes eljárás elvét sérti az indítványozó szerint.
    [14] 2.3. Az  indítványozó a  tényállás megállapításával összefüggésben további aggályokat is felvet az  alábbiak
    szerint.
    [15] Álláspontja szerint az eljárás során a tényállás megállapítására megalapozatlanul, bizonyíték nélkül került sor,
    valamint a tényállás egyes elemeit sem a választási bizottság, sem a bíróság nem értékelte (így például a szerinte
    fennálló személyi ellentétet a választási iroda vezetője és az indítványozó polgármester-jelöltje között).
    [16] Az indítványozó vitatja a Kúria végzésében szereplő azon állítást is, melyet a névelírás kijavításával kapcsolat-
    ban fogalmaz meg a  bíróság, egyetértve a  választási bizottság határozatában foglaltakkal. Az  indítványozó
    szerint a végzésben foglaltaknak hiányzik a ténybeli alapja, és a végzés iratellenes. Az indítványozó szerint
    tárgyi tévedést tartalmaz a támadott végzés arra vonatkozóan is, hogy melyik választási irodánál került sor
    a névelírásra, a végzés ugyanis tévesen a Nemzeti Választási Irodát jelöli meg.
    [17] Az indítványozó szerint a Ve. 231. § (5) bekezdése speciális szabályként határozza meg a Kúria lehetséges dön-
    téseinek körét. Az indítványozó szerint a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kúriának lehetősége

lett volna a választási bizottság határozatának a megsemmisítésre is, ezt azonban a Kúria – az indítványozó
szerint tévesen – „nem akarta alkalmazni”.
[18] 2.4. A fentieken túl az indítványozó szerint az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése is sérül. Álláspontja
szerint mivel a névelírás folytán más jelölő szervezetekhez képest később kapta meg az ajánlóíveit, ezáltal
később tudott aláírások gyűjtésébe kezdeni, ami az esélyegyenlőség sérelmét önmagában igazolja. Álláspontja
szerint esetében az 50 napos kampány több mint 10%-át meghaladó időtartam veszett el: érvelése szerint mivel
az ajánlóíveket 2020. augusztus 25. napján le kell adni, az augusztus 8. napjához képesti eredetileg 17 napos
időtartam augusztus 14. napjához képesti 11 napra rövidítése külön magyarázat nélkül is hátrányt jelent számá-
ra.
[19] Az indítványozó szerint a Kúria végzésében ezzel összefüggésben kifejtettek aggályokat vetnek fel, hiszen sze-
rinte éppen a hatnapos késedelem okozza a többi jelölő szervezethez képest a jogsérelmet, hiszen az aláírás-
gyűjtést nem tudta a többi szervezettel egyidőben megkezdeni. Álláspontja szerint nemcsak rövidebb idő állt
rendelkezésére az aláírásgyűjtésre, „de elvesztette a verseny azon köztudott lehetőségeit, mint az ajánlóívek
elsőként való leadása híre, vagy éppen civil szervezetként a kampány elejére lekötött erőforrásokat át kellett
egy héttel csoportosítania jelentős anyagi és humán ráfordítási felesleget eredményezve”.
[20] 3. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.-ben
foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.
[21] 3.1. Az  Abtv. 56.  § (1)  bekezdése alapján az  Alkotmánybíróság az  Ügyrendjében meghatározottak szerinti
tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési
jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek
között a 26–27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29–31. § sze-
rinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített
indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát. Az Abtv. 29. §-a értelmében
az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség,
vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik
fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {például: 3/2013. (II. 14.) AB hatá-
rozat, Indokolás [30]; illetve 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}.
[22] A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott
bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható
be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság a Ve. alapján, a választási
szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról
az  Abtv. 56.  §-a szerint a  beérkezésétől számított három munkanapon belül, a  befogadott alkotmányjogi
panaszról további három munkanapon belül dönt.
[23] 3.2. Az Alkotmánybíróság vizsgálata eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a határidőben érkezett
alkotmányjogi panasz az alábbiak szerint nem fogadható be.
[24] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy az Alaptörvény 24. cikkének (1) be-
kezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja értelmében alkotmány-
jogi panasz alapján az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját.
Az Alkotmánybíróság a bírói döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz esetén is kizárólag az Alap-
törvényben elismert jogokat oltalmazza {lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}. Ebből következően
a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíró-
ságok felülbírálati jogköréhez tartozó törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {elsőként lásd: 3003/2012.
(VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3065/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [5];
3391/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [25]; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]; 3294/2014. (XI. 11.)
AB végzés, Indokolás [24]}.
[25] A  bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a  további jogorvoslattal nem
támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi
panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés,
Indokolás [3]}. „Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga […] nem teremthet alapot

Leave a Reply 117 megnézve, 1 alkalommal mai nap |