| Mobile | RSS

Vége a nagy béremeléseknek


Fotó: Béres Márton / Népszava

Infláció feletti mértékben növelni kell a minimálbér összegét jövőre a szakszervezetek szerint. A munkaadók szerint még korai erről beszélni.

Decemberben lejár a legkisebb kötelező fizetések összegét meghatározó két éves bérmegállapodás, a jövő évi minimálbér összegéről, egy esetleges emelésről azonban még nem kezdődtek meg az egyeztetések. Ez nem is annyira meglepő, hiszen a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezetben egyelőre sem a szakszervezeteknek, sem a munkaadóknak nincs konkrét álláspontjuk arról, mekkora is legyen januártól a legkisebb kötelezően megfizetendő összeg – derült ki a lapunk érdeklődésére adott válaszokból. Az viszont elég egyértelműnek tűnik, hogy az idén nem a dolgozók állnak nyerésre. A béremelések mértéke erősen függ ugyanis a gazdaság teljesítményétől. Márpedig azzal kapcsolatban, hogy az idén még növekedés lehet, már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi illúziói is elszálltak:  6,8-5,1 százalékos visszaesést várnak.  A fizetésekből ugyanakkor meg is kell élni, márpedig az árak már jócskán elszálltak, már az MNB is 3,5-3,6 százalékos éves pénzromlásra számít. A munkavállalók tárgyalási pozícióját viszont a járvány miatt munka nélkül maradt többszázezer álláskereső sem javítja. A Pénzügykutató Zrt. elemzői részben emiatt is keményebb munkáltatói hozzáállásra számítanak, és úgy vélik: az idei 9-10 százalék után jövőre csak 3,5-5,5 százalékos keresetnövekedés jön. Az MNB legfrissebb Inflációs jelentésében ennél optimistább számokat közölt: 6,6-7,1 százalékos bruttó átlagbérnövekedéssel számolnak jövőre. Igaz, júniusi előrejelzésükben ennél még magasabb, 7,9-8,6 százalékos emelkedést vetítettek előre. A fizetések alakulását ugyanakkor nagyban meghatározza a minimálbér összege, hiszen ha a legkisebb fizetések nőnek, akkor a munkaadóknak a képzettebb munkaerő bérét még nagyobb mértékben kell emelniük. Márpedig tavaly és idén is – a két éves bérmegállapodásnak köszönhetően – 8-8 százalékkal emelkedett a legkisebb bér. Hogy mi lesz jövőre, azzal kapcsolatban viszont a kormány még nem fejtette ki álláspontját. Valószínűleg nem is fogja, hiszen a korábbi, kevésbé kiszámíthatatlan időszakokban is inkább azt kommunikálta: a megállapodás a munkaadói és a munkavállalói szervezetek dolga. Érdeklődésünkre most Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is óvatosan fogalmazott. Mint mondta: mindenképpen infláció feletti minimálbéremelésre van szükség. Konkrét százalékokat azonban nem kívánt megnevezni, hiszen egyelőre bizonytalan, hogyan alakulnak majd az éves makrogazdasági adatok a koronavírus árnyékában. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a külső környezetet is mindenképpen figyelembe kell venni, hiszen az Európai Unió elkötelezte magát a közös minimálbér mellett. A jelenlegi elképzelések szerint a legkisebb bér nem lehetne kisebb, mint az adott ország átlagfizetésének 60 százaléka, azaz Magyarország esetében el kellene érnie a mintegy bruttó 210 ezer forintot. Ehhez képest a jelenlegi minimálbér bruttó 161 ezer forint. A csaknem 50 ezer forintos emelést ugyanakkor a cégek nem tudnák egyik napról a másikra kigazdálkodni, ezért Kordás László szerint egy részletes bérfelzárkózási programot kellene kidolgozni. Már csak azért is, mert a magyar minimálbér értékét a jelentős forintgyengülés is rontja. Olyannyira, hogy az Eurostat legutóbbi adatai szerint a román minimálbér az idei második félévben leelőzte a magyar legkisebb bért – euróban számolva. Az mfor.hu által idézet, nyár végén frissített adatbázis szerint ugyanis a hazai minimálbér 451,51 a román viszont 460,77 eurónak felel meg, miközben év elején még a magyar legkisebb fizetés volt 21 euróval magasabb. Miután év közben egyik országban sem változtattak a minimálbér – hazai fizetőeszközben kifejezett – összegén, a magyarázat egyértelműen a forint mélyrepülésében keresendő. A magyar minimálbér ezzel uniós viszonylatban a harmadik legkisebb összegnek számít, csak a lettek és a bolgárok kapnak kevesebbet, mint a magyarok: 430 illetve 311,89 eurót. (A hazai fizetőeszköz a múlt héten újabb mélyrepülésbe kezdett, és már 365 forintot is kértek egy euróért, ezen az árfolyamon számolva pedig mindössze 441 eurót ér a magyar minimálbér.) Összehasonlításul: az élen járó Luxemburgban 2141, Írországban 1706, Hollandiában pedig 1680 euró az a legkisebb összeg, amit a dolgozóknak meg kell kapniuk. Kordás László szerint elengedhetetlen, hogy jövőre tovább emelkedjen a minimálbér összege, különben folytatódni fog a magyar fizetések leszakadása, és a magyar munkaerő elvándorlása. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint viszont nem állunk olyan rosszul. Olyan a minimálbérünk, amilyen a gazdaságunk – fogalmazott. Az, hogy euróban mennyit ér a magyar minimálbér, irreleváns, hiszen a magyar dolgozók forintban kapják a fizetésüket. A jelenlegi helyzetben a munkaerő elvándorlásának veszélye sem igazán fenyeget – jegyezte meg. Ezzel együtt biztos, hogy kötünk majd valamiyen megállapodást a szakszervezetekkel a bérekről – hangsúlyozta. Hogy azonban ezt a munkáltatók milyen feltételek mentén képzelnék el, arról egyelőre nincs semmilyen álláspont. A mostani hektikus időszakban erről még korai lenne bármit is mondani – magyarázta Rolek Ferenc, aki szerint a fizetésekről legkorábban november végén, december elején lehet elkezdeni tárgyalni.  

Nézőpont a feketefoglalkoztatásról

A magyarok 52 százalékának nincs olyan ismerőse, aki részben vagy egészben zsebbe kapja fizetését – derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. Bár ez egyben azt is jelenti, hogy a 48 százalékuknak viszont van ilyen ismerőse, e válaszokkal Magyarország mégis a közép-európai régió első harmadába tartozik. Ennél ugyanis csak Csehországban (74 százalék), Ausztriában (66 százalék) és Szlovéniában (61 százalék) mondták többen azt, hogy nincs feketén dolgoztatott ismerősük. 

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 64 megnézve, 1 alkalommal mai nap |