| Mobile | RSS

Alkotmánybírósági Hírlevél – 2020. október 9

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1928/2019.)
Az ügy tárgya: A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.420/2019/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (megváltozott munkaképességű személyek ellátása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megváltozott munkaképességű személyek ellátása tárgyában hozott ítéletét. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó 2018-ban megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet. Az eljáró elsőfokú hatóság rendszeres rehabilitációs ellátást állapított meg részére, míg a másodfokú hatóság ezt rokkantsági ellátásra módosította. Az indítványozó a jogerős határozattal szemben keresetet terjesztett elő, amelyet a bíróság a támadott döntésével elutasított. Az indítványozó ezt követően benyújtott alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint az Alaptörvénnyel összhangban nem álló értelmezéssel az eljáró bíróság kizárta még állapotromlás esetén is a korábban folyósított ellátással azonos mértékű ellátás megállapítását, ezzel a jogértelmezéssel pedig a bíróság megsértette az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát. A lefolytatott eljárás azt eredményezte, hogy az indítványozó számára biztosított ellátás összegének jelentős mértékű csökkentésére került sor, így az eljárás a jogbiztonságból eredő szerzett jogok védelmének elvét is sértette. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljáró bíróság nem a vonatkozó hatályos rendelkezések figyelembevételével járt el, mivel a korábbi ellátás összegének csökkentése kapcsán nem vette figyelembe a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, és nem indokolta meg, hogy miért. A mellőzött jogi normák a szerzett jogok védelmét szolgáló általános érvényű garanciális előírások, amelyeket a korábban megállapított ellátás összege tekintetében alkotmányos indok nélkül hagyott figyelmen kívül a bíróság, ezért az Alkotmánybíróság a támadott bírói ítéletet megsemmisítette.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/58/2020.)
Az ügy tárgya: A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.27.207/2019/16. számú ítélete és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 9. § (1)-(2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (rokkantsági nyugdíj)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összegére vonatkozó rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló üggyel kapcsolatban az indítványozó kifejtette, hogy korábban rokkantsági ellátásban részesült, amikor egy hatósági felülvizsgálat során rokkantsági ellátását megszüntették, és rehabilitációs ellátást állapítottak meg részére. Az indítványozó a döntések felülvizsgálatát kezdeményezte, a bíróság azonban a keresetét elutasította. Az indítványozó az ezt követően beadott alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy szerinte a törvény hivatkozott rendelkezései ellentétesek a jogállamiság követelményével, mert azok a megelőző járulékfizetés mértékétől nagyrészt függetlenül, rendkívül alacsony összegben határozzák meg a rehabilitációs ellátás összegét; az általa korábban befizetett járulékok számára tulajdoni várományt alapoztak meg, ugyanakkor a megállapított rehabilitációs ellátás összege még megközelítőleg sincs arányban a korábbi járulékfizetésével. Az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, hogy a társadalombiztosításban a befizetések és az ellátások pontos egyezőségére nem terjed ki az Alaptörvény védelme. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben hangsúlyozta, hogy alkotmányjogi értelemben a tulajdoni váromány csak a befizetett járulék és a folyósításra kerülő ellátás összege között értelmezhető, nem pedig az egyes, egyébként is rendszeresen felülvizsgálható és eltérő jogosultsági feltételek alapján folyósításra kerülő ellátási formák között, éppen ezért az indítványozó számára korábban folyósításra kerülő ellátás nem keletkeztethetett alkotmányjogi értelemben vett tulajdoni várományt a felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő, a korábbitól eltérő típusú ellátás összegére vonatkozóan. Az eredetileg befizetett járulék és az utóbb folyósításra kerülő ellenszolgáltatás összege pedig automatikusan nem feleltethető meg egymásnak, az eredetileg befizetett járulék mértékéből az utóbb folyósításra kerülő ellátás összegére vonatkozó, összegszerűen meghatározható, alkotmányjogi értelemben vett tulajdoni váromány nem alapítható, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította

Leave a Reply 109 megnézve, 1 alkalommal mai nap |