| Mobile | RSS

Szabad szemmel: Újra Magyarország a fókuszban///Egyre kínosabban viselkedik Trump

Szelestey LajosPublikálás dátuma2020.11.06. 06:54

Nemzetközi sajtószemle, 2020. november 6

New York Times/AP

A lap azt írja az EU tegnap született jogállami megállapodása után, hogy Magyarország és Lengyelország ellen egy sor eljárás van folyamatban, mert az unió úgy látja, hogy a két kormány megszegi a közös normákat és a bírák, illetve a sajtó függetlenségét fenyegeti. Budapest és Varsó viszont vehemensen ellenez bármiféle próbálkozást, mármint hogy csak akkor kaphasson pénzt Brüsszeltől, ha megfelelő módon alkalmazza az európai elveket. A német zöldek EP-képviselője, Daniel Freund úgy értékelte a Parlament és a német elnökség megállapodását, hogy Európában mély válságba került a jogállam. Erről lehangolóan tanúskodnak a magyar és a lengyel fejlemények. Ezért határozottan kell cselekedni, ideértve, hogy szankciók lépjenek életbe a vétkes tagok ellen. Ám az új rendszer azon múlik, hogy mennyire gyorsan lehet bevetni.Bloomberg Johannes Hahn, a Bizottság költségvetési ügyekért felelős biztosa úgy látja, hogy a jogállami feltételek érvényesítése nagy lépést jelent előre és egyértelműen jelzi, hogy az EU kész megvédeni polgárait. Ily módon elhárul az egyik fő akadály, hogy az elképzeléseknek megfelelően a jövő évtől hatályba lépjen a gazdasági segélycsomag. Ám továbbra is vita van az ügyben, hogy Strasbourg növelni kívánja a hétéves költségvetés keretösszegét, márpedig a két előirányzat csak együtt mehet át. Ugyanakkor még nem egyértelmű, hogy az új mechanizmusra rábólint Magyarország és Lengyelország. A tét az, hogy megérkezzen-e mielőtt a segítség a járvány által súlyosan érintett országoknak, de úgy, hogy a pénz ne vándoroljon magánzsebekbe olyan helyeken, ahol gyengék a fékek és ellensúlyok.FT Az újság olyan áttörésnek minősíti a jogállami kritériumok, illetve az uniós szubvenciók összekapcsolását, amely felgyorsíthatja a két, összesen 1,8 milliárd eurós pénzügyi csomag jóváhagyását. Bár Varga Judit első kommentárjából nem az tűnik ki, hogy Magyarország egykönnyen lenyelné a békát. Ugyanakkor Dacian Ciolos, a liberális EP-frakció vezetője úgy nyilatkozott, hogy történelmi pillanat állt elő, mert az unió reagál, miután bizonyos tagországok egyre inkább csúsznak a tekintélyelvűség felé. Az EU azonban nem pénzfelvető automata – tette hozzá. A német tárgyalóküldöttség első embere ugyanakkor arra intett, hogy nyakukon a Covid-19 2. hulláma, így nincs vesztegetnivaló idő.Guardian A liberális orgánum azt emeli ki a vadonatúj egyezségből, hogy már kétharmaddal fel lehet függeszteni a jogállamsértésen kapott tagországok szavazati jogát. Azon kívül az eddiginél jobban számon lehet kérni, hogy az egyes kormányok mire költik a közösségtől érkező pénzeket. A Bizottság állapítja majd meg, hogy sérültek-e a demokratikus elvek, és ugyanő javasolja a megtorló intézkedéseket is. Cseh Katalin úgy véli, hogy a mechanizmus révén Orbán Viktor és mások nem tekinthetik ATM-nek az EU-t. Merthogy Magyarország immár nem működő demokrácia. A Fidesz az utolsó csepp véréig küzdeni fog, nehogy érvényesüljön a jogállam. Ám remélhetőleg most sikerült kitalálni olyasvalamit, amivel véget lehet vetni a jogsértéseknek. Ezzel szemben Cristian Terhes, a Román Kereszténydemokrata Parasztpárt nevében kijelentette: a döntés elfogadhatatlan beavatkozást jelent a tagok belügyeibe. Brüsszel nem pisztolyt, hanem csekkfüzetet szegez a demokratikus megválasztott magyar és lengyel vezetés fejéhez, hogy engedelmességre kényszerítse őket. Ám az államoknak van alkotmányuk és parlamentjük, amit az uniónak tiszteletben kell tartania, ahelyett, hogy pofonokkal próbálná őket jobb belátásra bírni őket, mint egy rossz gyereket.NZZ Azért még venni kell néhány akadályt, amíg az EU ténylegesen eljut odáig, hogy a jogállam megszegése esetén megvonhasson pénzt olyanoktól, mint Magyarország és Lengyelország. Ám kevés kérdés izgatja fel annyira a kedélyeket, mint éppen ez. Sok kormánynak, illetve európai képviselőnek jó ideje szálka a szemében, hogy Budapest és Varsó szorítja vissza a vélemény szabadságát, illetve korlátozza az igazságszolgáltatás függetlenségét, ám a brüsszeli támogatásokat ezzel együtt zsebre vágja. Az EPP frakcióvezetője történelminek tartja a megállapodást. Weber kifejtette: a nyugati adófizetők immár biztosak lehetnek, hogy befizetéseikből csak olyan országok részesülhetnek, amelyek eleget tesznek a jogállami kívánalmaknak. Daniel Freund az európai értékek védelme szempontjából nézve szintén azt mondta, hogy egy lépést tettek előre. Nem tudni ugyanakkor, hogy a magyar és a lengyel kormány beváltja-e a vétófenyegetést. Mert ha igen, akkor ők sem jutnának egyetlen fillérhez sem a mentőalapból. Továbbá nem bizonyos, hogy Orbán és Mazowiecki hajlandó lesz-e nyíltan szembemenni a többiekkel és újra megnyitni a két tervezetet, amelyet csak nagy kínnal-keservvel tudtak tető alá hozni a nyáron.FAZ Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnöke különösen fontosnak tartja, hogy a rajtakapott államok immár nem tudják blokkolni az eljárást, legfeljebb egy időre késleltethetik azt. Monika Hohlmeier, aki a CSU színeiben van Strasbourgban, annak is örül, hogy a szankciókat nem csupán akkor lehet bevetni, ha a visszaélések folytán sérülnek az integráció anyagi érdekei, hanem meg lehet torolni, ha pl. a bíróságok önállósága forog kockán. Ráadásul már preventív jelleggel fel lehet majd lépni.  Die Welt Először jutott el az EU odáig, hogy megbüntesse a tagjait, ha azok vétenek a jogállami szabályok ellen. Januártól pénzzel lehet majd nyomást kifejteni ilyen ügyekben, bár igazából nem lesz könnyű beindítani az eljárást. Daniel Freund egyértelművé tette azonban, hogy olyan országokat kívánnak célba venni, amelyek kutatókat kényszerítenek külföldre, újságírókat igyekeznek megzabolázni és független bíráktól szabadulnak meg. Ezért a jövőben számolniuk kell azzal, hogy ilyen esetekben ugranak az uniós támogatások. Ehhez Monika Hohlmeier azt tette hozzá, hogy most első ízben jött létre egy olyan mechanizmus, amelyet nem lehet blokkolni oly módon, hogy passzivitásba burkolóznak az illetékes fórumok. Az FDP képviseletében Moritz Körner megerősítette, hogy az eljárást egyértelműen alkalmazni lehet a magyar és a lengyel kormány ellen. Azt ígérte egyben, hogy az EP nyomást fog gyakorolni a Bizottságra, nehogy az szükség esetén ne tegye meg megfelelő lépéseket.Süddeutsche Zeitung A német külügyminiszter szintén úgy látja, hogy áttörést értek el, mert innentől kezdve meg lehet akadályozni, hogy a tagállamok lenyúlják a közösségi alapokat. Monika Hohlmeier hatékonynak tartja a mechanizmust, mivel azt a Parlament követelésére megszigorították. Moritz Körner arról beszélt, hogy az EU immár nem tudja földbe dugni a fejét, többé nem simogathatja Orbán és Kaczynski buksiját, úgy hogy remélhetőleg a kép vezető változtat politikáján. Cseh Katalin pedig azt bizonygatta, hogy íme, lehet nyerni az autokraták ellen, akik mindent megtesznek, hogy gyengítsék Európát. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy Orbán megfúrja-e a kompromisszumot, mert akkor magára vonná szinte az összes európai kollégája haragját. Úgy nézne ugyanis ki, hogy az unió cselekvésképtelen mind polgárai képviseletében, mint a nemzetközi színtéren.Frankfurter Rundschau Januártól sokba kerülhet, ha valamely tagállam szembemegy a jogállamisággal, pl. támadja az igazságszolgáltatás autonómiáját. A 27-ek a magyar és a lengyel fenyegetés ellenére egyeztek meg. Daniel Freund azonban elismerte, hogy a mechanizmus lehetett volna hatékonyabb is, ha figyelembe veszik az EP minden javaslatát. Ám mindenképpen keményebb annál, mint amit pár hete a soros német elnökség előterjesztett. Mindenesetre megjegyezte, hogy most a tagállamoknak kell bizonyítaniuk, hogy ha úgy adódik, élnek is a lehetőséggel. A német Bírói Egyesület úgy foglal állást, hogy a jogállamiságnak nincs alternatívája, ezért határozottan érvény kell szerezni a normáknak. Különösen fontos ez napjainkban. Hasonlóképpen vélekedik az SDP Bundestag-frakciójának helyettes vezetője, aki szerint jó időben érkezett a jelzés az uniótól: az EU pont akkor tesz hitet a jogállamiság mellett, amikor azt Trump a tengerentúlon igyekszik kifordítani a sarkaiból.Die Presse Papíron jól hangzik, hogy ezután megbüntetik a kormányokat, ha alapértékeket szegnek meg, de majd a gyakorlatban derül ki, hogy mennyire komoly a szándék. Mindenesetre úgy tűnik, hogy szerencsés véget ér a majdnem két és fél éve tartó vita. Amit a 27-ek elhatároztak, az fontos eszköz lehet, hogy lefékezzék a polgári szabadságjogok visszaszorítását a tekintélyelvű magyar és lengyel kormány részéről. Ennek megfelelően nagy volt a megkönnyebbülés a német elnökség, a Bizottság és az EP oldalán. Ugyanakkor, hogy mennyire lesz hatékony a rendszer, az a Bizottságon múlik majd, amelynek politikai bátorságra lesz szüksége, ha meg akarja indítani az eljárást, de ugyanez a helyzet a tagokkal, ha azt szeretnék, hogy legyen is valami a dologból. Ugyanakkor feltűnő, hogy a fő címzettek, a V4-ek a jelek szerint már nem annyira egységesek, mint idáig. A szlovák igazságügyi miniszter megdöbbenését fejezte ki, hogy Magyarország alternatív jogállami intézetet kíván alapítani a csoport nevében. Márpedig – mutatott rá Kolíková – ez visszaélés a tömörülés nevével.Euractiv „A megegyezés elszalasztott lehetőség – vajúdtak a hegyek és szültek egy egeret” közölte twitterüzenetében Gerald Knaus, a berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű agytröszt alapító elnöke. Szerinte sokat nem ér az új mechanizmus, a jogállam védelmében továbbra is az Európai Bíróság tölti be a kulcsszerepet.Euronews Alberto Alemanno, aki európai jogot tanít a párizsi HEC üzleti főiskolán, elismeri, hogy a gépezet elvben friss ügyekben indul majd be, ám mivel egy sor disznóság már folyamatban van, a Bizottság ezeket is górcső alá veheti. Vonatkozik ez arra, hogy felszámolják a bírói függetlenséget Magyarországon és Lengyelországban.Kurier Aggódhat ezután a támogatásokért a magyar és a lengyel vezetés, merthogy az EU most már elzárhatja a pénzcsapot. Például amikor Kaczynski következetesen le akarja építeni a független igazságszolgáltatást, vagy amikor Orbán szűkíti a médiaszabadságot. Immár van kellőképpen éles fegyver, hogy megtorolják az ilyesmit. Ehhez az kellett, hogy határozottak legyenek az EP-képviselők. Akár több milliárd euró folyósítását is be lehet fagyasztani, célirányosan, ami fájdalmas anyagi következményekkel járhat az érintett országok számára. Magyarország és Lengyelország persze kézzel-lábban tiltakozik a mechanizmus ellen. De csak úgy érhetnek el eredményt, ha meggátolják az egész új, hosszú távú költségvetést. Ám ennek is ők innák meg leginkább a levét, hiszen rajtuk kívül senki sem kap ekkora nettó támogatást a közösségben.  Die Zeit A lap úgy gondolja, hogy Európának végre a saját lábára kellene állnia, de csak egyetlen legény van széles e vidéken, aki alkalmas a vezető szerepre: Emmanuel Macron. Hiszen az USA immár nem kellemes, erős barát, hanem önző, nehezen érhető partner. És ez nem sokat változik akkor sem, ha Biden veszi át a kormányrudat. Ő is elsősorban Kínára összpontosít majd, és bár bizonyosan kedvezőbben viszonyul majd az EU-hoz, mint Trump, nagyvonalú engedményeket már csak az amerikai közhangulat miatt sem tehet. Jelen pillanatban azonban az unió törékenyebbnek tűnik, mint korábban. A vírus hihetetlen lökést adott az olyan kérdéseknek, mint Peking felemelkedése, a digitalizálás és a szénhidrogénekre épülő energiatermelés átállítása. Többes válság sújtja az EU-t: a ragály, a terror és a gazdasági megpróbáltatások. Merkel jövő ilyenkor már nyugdíjas lesz. Viszont hogy mennyire megosztott a földrész, ahhoz elegendő egyetlen pillantást vetni a keleti felére: Orbán Viktor autoriter rezsimet hozott létre, Lengyelország éppen a jogállam bedöntésén ügyködik. Ugyanakkor Trump talált barátokat a kontinensen. Lásd Gulyás Gergely nyilatkozatát, miszerint a magyar kormány a hivatalban lévő elnöknek szurkol, míg Soros Biden szekerét tolja. A populizmus azonban fennmarad, még akkor is, ha a Fehér Ház jelenlegi gazdája távozni kényszerül. Európában egyedül a francia államfő van a gáton. Igaz országa mély válságba süppedt, és személye is vitatott. De azért érdemes rátenni a téteket, mert világos elképzelése van az EU jövőjéről. Jól látszik ez azon, ahogyan szembeszáll Erdogannal. Ontudatos, harcos földrészt akar, amely képes maga megoldani a saját gondjait. Természetesen, franciaként az unió is francia jellegzetességeket mutatna: dirigista, központosított, pompázatos, elragadtatott, ugyanakkor némileg érzéketlen a kisebb tagokkal szemben. De lépni kell, mert a közösség igencsak veszélyben van. És ha Marcon jóvoltából nőnek a túlélési esélyei, akkor nem árt, ha valamelyest francia vonásokat vesz fel.  New York Times Aggódik Paul Krugman, mert ugyan Bidennek áll a zászló, ám félő, hogy a Szenátus republikánus többsége folytán az ország kormányozhatatlanná válik. Azaz csődöt mond, hiába lesz erős mandátuma az új elnöknek. Pedig a felsőház egyáltalán nem jeleníti meg az ország tényleges politikai erőviszonyait, hiszen a mindössze 579 ezer lakosú Wyoming éppen úgy két szenátort delegálhat, mint Kalifornia, ahol 39 millióan élnek. A Republikánus Párt már Obama idején is nagy károkat okozott, pl. a gazdasági megújulás lefékezésével. A vírus miatt azonban most még inkább szükség volna ösztönző csomagra, hiszen naponta több mint 100 ezren fertőződnek meg. Úgy hogy nagyon kellene a pénz az egészségügynek, az államoknak és az önkormányzatoknak. Nagyjából úgy havi 200 milliárd dollár, amíg nincs meg az oltóanyag. De nem úgy néz ki, hogy Mitch McConnell vezetésével a szenátusi többség rábólintana az elsősegélyre. De a Nobel-díjas közgazdász ott látja a legnagyobb bajt, hogy a Legfelsőbb Bíróság tele van elfogult, jobboldali tagokkal. Lásd, hogy a minap, a hagyományok teljes megszegésével még a választás előtt utolsó pillanatban benyomták Amy Coney Barrettet Ha Trump veszít, akkor Amerika egyelőre elkerülte a tekintélyelvű fordulatot. De változatlanul nagy veszélyben van, mert a republikánusok szélsőségesek és demokráciaellenesek. Ha valamely más ország politikai értelemben olyan szinten nem működne, mint az USA, akkor már úgy vennék, hogy a bukás szélén áll. Hiszen a kormány nem képes irányítani. Persze lehet, hogy a Georgiának köszönhetőn mégis demokratikus többség lesz a Szenátusban. Vagy Biden is találhat egy-két józan konzervatívot, aki nem szeretné, ha az Egyesült Államok a szakadék szélén táncolna. Mindazonáltal a köztársaság hiába nyert a választásokon, változatlanul komoly fenyegetésnek van kitéve.

SZERZŐ

Szelestey LajosTÉMÁKJOGÁLLAMISÁGMAGYARORSZÁGELNÖKVÁLASZTÁS2020.11.06.

Átadták a pesti fonódó első elemét

Teszteli közönségét a Budapesti Fesztiválzenekar

Komoly összeget fizetett M. Richárd, mégis átverték

A Facebook letiltotta Trump híveit

Inni sem engedik a szigorított maszkhasználat miatt a bolti eladókat

A kormány alibi-intézkedésekkel védekezik

Francia pofon Ankarának

Erőtlen a forint

Más kontójára szigorít a kormány

Egyre kínosabban viselkedik Trump

MTIPublikálás dátuma2020.11.06. 06:25


Fotó: MANDEL NGAN / AFP

Ha a “jogszerű” voksokat számolják, akkor ő nyerte a választást – jelentette ki sok egyéb mellett Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban csütörtök este tartott sajtótájékoztatóján. Beszéde saját párttársait is megbotránkoztatta.

Azt, hogy a szavazatok számlálása még mindig tart, Donald Trump úgy értékeli, hogy választási csalásra készülnek. “Ha csakis az érvényes szavazatokat számlálják meg, akkor könnyed győzelmet aratok” – mondta. Konkrét példák és bizonyítékok említése nélkül hangsúlyozta: egy sor zavarba ejtő szabálytalanság történt a választásokon szerte az országban. “Ha figyelembe veszik a jogszerűtlenül leadott szavazatokat, ha beszámolják a későn érkezett voksokat is, ez azt jelenti, hogy megpróbálják elcsalni a választást” – fogalmazott. Elismerte, hogy Georgiában és Pennsylvaniában a szavazatszámlálás során jelentősen csökkent az előnye. Donald Trump kilátásba helyezte, hogy a republikánusok pereket indítanak, és a választás tisztaságáról folyó viták szerinte valószínűleg a szövetségi alkotmánybíróság elé kerülnek majd. Trump és a Republikánus Párt egyébként már három tagállamban nyújtott be perkeresetet, a Philadelphia megyei választási bizottságot külön is beperelték, mert nem tette lehetővé, hogy a szavazatszámlálásnál jelen lehessenek republikánus megfigyelők. Michiganben és Georgiában a bírák szinte azonnal visszautasították a perkeresetek befogadását, Pennsylvaniában azonban Trump jogászcsapata győzelmet aratott, mert az érintett választási bizottságoknál lehetővé tették, hogy a Republikánus Párt munkatársai megfigyelőként jelen lehessenek a voksok megszámlálásánál. Ugyanakkor Pennsylvania főügyésze, Josh Shapiro – akit az amerikai sajtó demokrata pártiként mutatott be – a CNN televíziónak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a Trump-kampány perkeresetei “inkább politikai, mint jogi dokumentumok”. 

Fotó: AFP / MANDEL NGANBill Stepien, Trump kampánymenedzsere – még az esti sajtótájékoztató előtt – újságíróknak bejelentette, hogy Wisconsinban a szavazatok teljes újraszámlálását fogja kérni. A szintén vitatott nevadai választásokról szólva Jason Miller, a Trump-kampány szóvivője azt közölte: “a szó szoros értelmében véve minden egyes szavazatot megvizsgálunk majd”. Miller szerint péntekre egyértelmű lesz, hogy Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként folytatja a következő négy évben is. Csütörtökön Joe Biden demokrata párti elnökjelölt szintén a saját győzelmét jövendölte. “Nem kétséges, hogy amikor a szavazatok számlálása befejeződik, akkor Harris szenátort (Kamala Harris alelnökjelöltet) és engem nyilvánítanak majd győztesnek” – mondta rövid nyilatkozatában Biden. Tartózkodott azonban attól, hogy győztesnek mondja magát. Biden arra kérte az amerikaiakat, hogy legyenek türelmesek. 
“A demokrácia néha zűrzavaros, és néha kis türelmet is igényel. De ezt a türelmet siker koronázza immár több mint 240 év óta” – jegyezte meg. 

Saját párttársai bírálják

Donald Trump már saját pártján belül sem arat osztatlan sikert a kijelentéseivel, egyes republikánusok egyebek közt, azt vetik a szemére, hogy lejáratja az amerikai választási rendszert. Adam Ritzinger illinois-i kongresszusi képviselő Twitter-üzenetben bírálta Trumpot, amiért az elnök teljesen megalapozatlanul, bizonyíték nélkül választási csalással vádolta meg a Demokrata Pártot. Ritzinger azt írta, hogy “kezd a tébollyal vetekedni” (getting insane) Trump állítása. “Ha törvényes aggodalmai vannak bármilyen csalás miatt, akkor azoknak bizonyítékokon kell alapulniuk és bíróság elé kell vinni őket. Elég a lejárató félrevezetésből!” – írta Ritzinger. Larry Hogan, Maryland kormányzója, aki a 2024-es választásra szóba került már mint republikánus elnökjelölt, szintén kifakadt Trumpra. 

Fotó: AFP / BRENDAN SMIALOWSKI“Nincs mentsége az elnöknek a mai kijelentéseire, amelyek aláássák demokratikus eljárásrendünket. Amerika szavazatokat számol, és nekünk meg kell várnunk az eredményeket, ahogy mindig is tettük. Sem választás, sem senki személye nem fontosabb demokráciánknál” – twitterezte Hogan. 
Marco Rubio – szintén republikánus – szenátor egyebek között azért bírálta Trumpot, mert az csalásnak mondta a szavazatszámlálás elhúzódását. 
“Az, hogy napokig tart a törvényes voksok számlálása, NEM csalás” – hangsúlyozta. Az AP amerikai hírügynökség tételesen cáfolta Trumpnak a választást bíráló minden állítását, egyebek között emlékeztetett arra, hogy még sohasem történt meg az összes szavazat megszámlálása a választás napján, ráadásul nincs olyan törvény, sem pedig elvárás, amely szerint ennek így kellene történnie. A magas részvételi arány és a levélszavazatok feldolgozása a szokásoshoz képest lassítja a folyamatot néhány esetben, de nem az összesben – írta az AP. 

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 100 megnézve, 1 alkalommal mai nap |