| Mobile | RSS

A járvány sem állítja meg a romániai kampányt

Gál MáriaPublikálás dátuma2020.11.19. 20:21


Fotó: DANIEL MIHAILESCU / or licensors

Vesztegzár alá vont nagyvárosok, megtelt kórházak és hullaházak ellenére a politikai elit kitart a december 6-i parlamenti választások mellett. Utána jöhet akár a szükségállapot is.

Hűtőkonténerekben tárolják a koronavírus szövődményekben elhunytak holttesteit a temesvári Victor Babes egyetemi és CFR vasutas kórházak. A város két legnagyobb kórházának hullaháza ugyanis megtelt,  jobb híján a new yorki mintát alkalmazták. Az egyetemi kórház menedzsere egy helyi lap videoriportjában (amit több országos média is átvett) számolt be arról, hogy az intézményben a koronavírus járvány kitöréséig hetente 1-2 páciens vesztette életét, az utóbbi időben viszont naponta 8-10 halálesettel kell megbirkózniuk. A 306 ezer lakosságú Temesvár Románia egyik legfertőzöttebb városa, szerdán a fertőzöttségi ráta 8,30 ezrelék volt. Az egész megyében rossz a helyzet, tíz település már két hete vesztegzár alatt van, de a megyeszékhelyen egyelőre nem rendelték el a teljes lezárást. Romániában veszélyhelyzet van hatályban, kijárási korlátozásokkal, az egész országban on-line oktatásra tértek át, bezárt minden nem létfontosságú intézmény és kereskedelmi egység. Azt viszont, hogy egy adott települést mikor vonnak vesztegzár alá, a helyi válságstáb dönti el. Ennek köszönhető, hogy sem Temesvár, sem Kolozsvár, ahol a fertőzöttség ugyancsak meghaladta a 9 ezreléket is, nem került teljes karanténba. Kolozs megye prefektusa azzal érvelt a lezárás ellen, hogy bár a megyében is magasabb, mint 7 ezrelék a fertőzöttségi mutató, ez pusztán annak tulajdonítható, hogy itt több tesztet végeznek, mint más másutt, de a Covid-19 okozta halálesetek aránya országos szinten Kolozsváron a legalacsonyabb, az erdélyi fővárosban az egészségügyi ellátórendszer egyelőre nincs veszélyben. Ugyanez volt a helyzet Székelyudvarhelyen, ahol november elején túllépte a 9 ezreléket a fertőzöttség, de Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője úgy értékelte, vesztegzár nélkül is, további szigorítással javítható a helyzet. Igaza lett, a székely városban mára 4 ezrelék alá csökkent a fertőzöttség.  Annak ellenére, hogy a helyi válságstábok saját kockázatfelméréseik alapján dönthetnek, Románia-szerte napról-napra növekszik a vesztegzár alá vont kisebb –nagyobb települések száma. A koronavírus járvány második hulláma eddig Erdélyt sújtotta erősebben. Több megyeszékhely is vesztegzár alá került már– Zilah, Beszterce, Nagyszeben (itt 13 ezrelék fölött van a fertőzöttségi ráta), Nagybánya, tegnap Szatmárnémeti kapcsán is ugyanez a döntés született. A Kárpátokon kívül csupán a déli Slobozia-t vonták karantén alá, és a tengerparti nagyváros, Konstanca is lezárásra vár.
A napi új megbetegedések száma rendre tíz ezer, a halálozásé pedig 100 fölött van, de ez a politika számára kevés a december 6-ra kiírt parlamenti választások elhalasztásához. Holott szeptember végén, amikor megtartották a júniusról elhalasztott helyhatósági választásokat, napi ezret haladta meg a fertőzésszám, majd két héten belül exponenciálisan emelkedni kezdett. Ludovic Orban miniszterelnök újságírói kérdésre szerdán megerősítette, nem tartja kizártnak, hogy a választás után ismét országos vesztegzárat vezessenek be, mint tették azt az első hullám idején két hónapig. Vagyis Románia jó eséllyel totális karanténban töltheti a karácsonyt. A választások elhalasztására azonban nincs reális esély. A voksolás első számú támogatója az államfő. Klaus Johannis már régen a pártok fölött álló, független elnök látszatát sem próbálja fenntartani, a lakossághoz intézett, egyre szaporodó televíziós beszédeiben rendre annak szükségességét bizonygatja, hogy erre a parlamenti választásra „nagyobb szükség van, mint valaha”, mert csak így alakulhat egy olyan országos vezetés, melynek eléggé erős felhatalmazása van. Az elnök pártja, a Ludovic Orban vezette jobbközép PNL ugyan tavaly novemberben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta a PSD-kormányt, de a szociáldemokratáknak parlamenti többségük van. Hiába kormányoz már egy éve a PNL, Johannis máig minden gondot a korábbi –katasztrofális, belső politikai válságoktól hangos –baloldali kormányzat számlájára ír. Mint a hét végi szörnyű tragédiát, a 11 halálos áldozatot követelő Piatra Neamt-i kórháztüzet is, annak dacára, hogy a városvezetés sem most, sem az elmúlt négy évben nem a PSD-é volt. Orban és Johannis következetesen elhárítanak minden felelősséget a járványkezelés kapcsán. Nelu Tataru egészségügyi miniszter például a kórháztűz kapcsán közös felelősségről beszélt, úgy fogalmazott, „mindannyian hibásak vagyunk a tragédia miatt”. Johannis azonnal reagált, jelezve, hogy a miniszter „nem rágta meg eléggé a mondanivalóját”. És nyilván nem látja szükségesnek a kormány lemondását sem a kórháztűz miatt. Úgy érvel, az Orban-kormány egy éve van hivatalban, ezért nem indokolt a teljes felelősséget rá hárítani. A 2015-ös 64 halálos áldozatot követelő bukaresti diszkótűz miatt megbukott Victor Ponta kormánya, Johannis és a PNL akkor még természetesnek találta, hogy a tragédiáért a miniszterelnök és kormánya felelős.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 59 megnézve, 2 alkalommal mai nap |