| Mobile | RSS

Trump a külpolitikájával kötné gúzsba Bident

Rostoványi AndrásPublikálás dátuma2020.11.19. 20:47

US Secretary of State Mike Pompeo in Jerusalem
Fotó: Israeli Prime Ministry/Handout / 2020 Anadolu Agency

A jelenlegi kormányzat arra törekszik, hogy a nemrég megválasztott elnök bizonyos ügyekben csak népszerűtlen intézkedések árán térhessen el az előző négy év külpolitikai irányvonalától.

Habár Donald Trump azt hangoztatja, hogy jogorvoslati kérelmei miatt továbbra is kétesélyes a Joe Biden által fölényesen megnyert elnökválasztás, kormányzata úgy tűnik, tudomásul vette, hogy az elnök veszített. A távozó – a szakzsargonban “béna kacsának” nevezett – adminisztráció azonban a politikai folytonosságot biztosító átmenet helyett a politikája folytonosságát biztosító átmentésbe kezdett. Különböző módszerekkel arra törekszenek, hogy Biden bizonyos ügyekben csak népszerűtlen intézkedések árán térhessen el az előző négy év külpolitikai irányvonalától. Izraellel kapcsolatban a leendő elnök egyébként is kifejezetten szűk mozgástérre számíthatott, hiszen Trump vezetésével az Egyesült Államok számos, az izraeli érdekeknek kedvező intézkedést hozott meg: elismerte Jeruzsálemet az ország fővárosaként, átköltöztette oda az amerikai nagykövetséget, valamint a zsidó állam részének nyilvánította a Szíriától annektált Golan-fennsíkot. Biden várhatóan nem is fogja felülvizsgálni a felsorolt döntéseket, ám a megszállt palesztin területeken – a nemzetközi jog szerint – illegálisan létesített izraeli telepekkel kapcsolatban kritikusabb álláspontra helyezkedhet elődjénél. 
A Trump-adminisztráció tavaly óta nem tekintette illegálisnak az ilyen településeket, sőt, az elnök közel-keleti béketerve megengedte Izraelnek, hogy magához csatolja a telepeket. A távozó kormányzat azon iparkodik, hogy megőrizze ezt a status quo-t.Az erőfeszítésekben kulcsszerepe van Mike Pompeot távozó külügyminiszternek, aki precedens nélküli látogatását tett egy ciszjordániai zsidó telepre, jelenlétével legitimálva az ilyen települések létezését. A tíznapos, Európát és a Közel-Keletet érintő körúton résztvevő tárcavezető Jeruzsálemben bejelentette, hogy az Egyesült Államok holnaptól a ciszjordániai telepeken készült termékeket is Izraelből származóként ismeri el. Azt is elmondta, hogy Washington az antiszemitizmus megnyilvánulásaként tekint a palesztinok jogaiért küzdő Izrael-ellenes nemzetközi bojkottmozgalmakra. Megígérte, hogy azonosítani fogják az azt támogató “gyűlöletkeltő” csoportokat és feketelistára teszik őket. Pompeo a sajtóhírek szerint arra készül, hogy az antiszemitizmus elleni harc jegyében fellép az olyan tekintélyes jogvédő szervezetek ellen is, mint az Amnesty International vagy a Human Rights Watch, amelyek egyetlen “bűne” az izraeli kormány bírálata. Az érintettek már előre tiltakoztak a megbélyegzés ellen, ahogyan az antiszemitizmus elleni harcot zászlajára tűző Anti-Defamation League (ADL) is. Biden ugyan könnyedén visszavonhatja ezeket az intézkedéseket, ám – poltikailag érzékeny kérdésről lévén szó – ügyelnie kell arra, hogy ne vetüljön rá az Izrael-ellenesség árnyéka. Pompeo a Steven Mnuchin vezette pénzügyminisztériummal együttműködve az Irán-ellenes külpolitika bebetonozásán is munkálkodik. Biden várhatóan fel akarja majd támasztani a perzsa állammal 2015-ben megkötött, de Trump által egyoldalúan felmondott többhatalmi atomalkut. Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter jelezte, hogy hajlandóak újra betartani vállalásaikat, ha Washington feloldja a Teheránt sújtó szigorú szankciókat – a távozó kormányzat azonban meg akarja gátolni ezt, méghozzá a nukleáris kérdéshez nem kötődő büntetőintézkedések bevezetésével. Szerdán például a rezsim ellenfeleinek elnyomásáért, emberi jogsértésekért és a tavaly kitört kormányellenes tüntetések vérbefojtásáért tettek feketelistára iráni szervezeteket és tisztségviselőket. Biden azonban majdani kihívójának adna muníciót azzal, ha anélkül szüntetné meg ezeket a szankciókat, hogy a teheráni rezsim javítana a politikai szabadságjogok helyzetén.  
A leendő elnöknek nem lesz könnyű dolga a külföldi katonai missziókat illetően sem.A távozó amerikai kormányzat kedden bejelentette, hogy Afganisztánban a 4500, illetve Irakban a 3000 fős kontingenst egyaránt 2500 fősre csökkentik. A csapatkivonásokat a Trump iránti lojalitásáról ismert Christopher Miller rendelte el, aki a múlt héten vette át a kevésbé simulékony Mark Esper helyét a védelmi minisztérium élén. A lépés mindkét országban gyengíti az Amerika-barát kormányt: a kabuli vezetést rossz helyzetbe hozza mind az iszlamista tálibokkal folytatott béketárgyalásokon, mind az Iszlám Állam elleni harcban, az iraki kabinet számára pedig megnehezíti az Irán által támogatott milíciákkal szembeni fellépést. A Trump-adminisztráció ezzel is csapdát állít Bidennek, amennyiben ugyanis a leendő elnök nem tesz semmit, akkor azt kockáztatja, hogy az iraki és afganisztáni biztonsági helyzet romlásával az Egyesült Államok fenyegetettsége is megnövekszik, ha viszont visszaküldi a hazahozott egységeket, akkor ez alapján háborúpárti héjának állíthatja be a 2024-es kampányban republikánus kihívója – aki akár az újraindulását fontolgató Trump, vagy az állítólag szintén a jelöltségre pályázó Pompeo is lehet.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 157 megnézve, 1 alkalommal mai nap |