| Mobile | RSS

Nincs pénzük felújításra a társasházaknak


Fotó: Röhrig Dániel / Népszava

A társasházak kétharmada az állami támogatások hiánya miatt nem tudja elvégezni az ingatlanon szükséges felújításokat, több mint felüknek a saját megtakarítások hiánya  is akadályt jelent. A koronavírus-járvány pedig tovább nehezítette gazdálkodásukat: a társasházak 40 százalékánál a lakóknak nehézségeik támadtak a közösköltségek megfizetésében, negyedüknél pedig bezárt – ideiglenesen vagy végleg – az ingatlanban működő üzlet. Mindez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyári, a társasházkezelők körében végzett felméréséből derült ki, amelyben 1070 társasház vett részt. Ezek bő harmada jelentős, 12 százaléka kisebb felújtásra szorul. A társasházak majdnem harmada szeretne is még az idén valamilyen korszerűsítési munkálatokat elvégeztetni, az elkövetkező három évben pedig több mint 83 százalékuk újítaná fel az ingatlant. A tervezett felújítások átlagos értéke 53 millió forint lenne, de ennyi pénzzel csak a társasházak 18 százaléka rendelkezik. Negyedük ezért banki hitelt szeretne felvenni. A lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszűntetése miatt azonban a társasházak nehezen tudnak önerőt letenni, a bankok pedig igen szigorú kondíciókat szabnak – sorolta online sajtótájékoztatóján a visszatérő panaszokat Nagy Tamás, az MNB pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságának vezetője. A társasházak 57 százaléka feltehetőleg emiatt is állami vagy önkormányzati támogatást szeretne igénybe venni a munkálatokhoz. Az ilyen segítség hiányát azonban jól jelzi, hogy az elmúlt egy évben felújítást végző fővárosi társasházak 82, a vidékiek 92 százaléka ehhez nem kapott semmilyen állami vagy önkormányzati támogatást. Az elmúlt egy évben így a társasházak ötödében volt valamilyen felújítás. Eközben az idei első háromnegyedévben 25 százalékkal több újépítésű lakást adtak át, ám a növekedés főként a tavalyra tervezett átadások jelentős csúszásának volt köszönhető. A lakásépítési engedélyek száma viszont több mint harmadával csökkent egy év alatt az év elején ismét 27 százalékra emelt lakásáfa, a koronavírus-járvány keresletcsökkentő hatása, illetve a rozsdaövezeti program szabályozása körüli bizonytalanság miatt – foglalja össze a helyzetet az MNB hétfőn ismertetett Lakáspiaci jelentése. Nemrégiben a kormány bejelentette: januártól 2022 végéig ismét 5 százalékra csökken a lakásépítési áfa. Ez mintegy 20 ezer újépítésű lakás árát mérsékelheti a jövő évtől – mondta Nagy Tamás. A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület ugyanakkor arra figyelmeztet: az ideiglenes áfacsökkenés csak rövid távon képes növelni a lakásépítések számát, a nagy tömegben egyszerre meginduló fejlesztések ugyanakkor kapacitási- és ezáltal minőségi problémákhoz vezethetnek, és a határidők is nehezebben lesznek tarthatók. Mindez végső soron az alvállalkozói díjak emelkedését okozhatja, az építőipari szakemberek ezért azt szeretnék, ha az áfakedvezményt tartósan rögzítenék.      

Budapesten csökkennek az árak

Negyedéves alapon 5,6 százalékkal csökkentek az ingatlanárak az idei második negyedévben Budapesten, így 2013 óta idén júniusban fordult elő először, hogy a fővárosi lakásárak éves összevetésben is mérséklődtek, méghozzá 2,5 százalékkal. Az MNB előzetes adatai a fővárosi lakásárak további csökkenését jelzik a harmadik negyedévben is. Eközben országos átlagban éves alapon még drágultak a lakások, de a második negyedévben az éves dinamika a 2019. év végi 17,9 százalékról 7,5 százalékra lassult.   

fecsego.eu/Népszava.hu

Leave a Reply 55 megnézve, 1 alkalommal mai nap |