| Mobile | RSS

Orbán Viktor: “Mi vagyunk a jogállamiság utcai harcosai!”

BELPOLITIKAKÖZÉLETKözzétéve 2020 nov 26.

Orbán Viktor, © Omar Marques/​Getty Images

Mi vagyunk a jogállamiság utcai harcosai, forradalmárai (…) Ez nem politikai program, ez az életünk. Hogyan léphetnék ki a saját életemből?

– ezt mondta Orbán Viktor a Die Zeit-nak adott nagyinterjújában, arra a kérdésre, hogy foglalkozott-e a magyar uniós-tagság megszüntetésének gondolatával.

©Fotó Carlos Barria – Reuters

A miniszterelnök a történelmi múlttal magyarázta Magyarország szerepét az Európai Unióban. Itt felelevenítette a magyarság súlyát abban, hogy a vasfüggönytől keletre is érvényesüljenek a jogállamiság „objektív kritériumai.”

Elmondása szerint a nyugat-európai politikában Otto Graf Lambsdorff volt a politikai mentora, majd Helmut Kohl kollégája és barátja lett.

Tőlük tanultam a demokráciát. A politikai versenyt, a piacgazdaságot

– állította.

Kifejtette: Kohl és Lambsdorff gondolkodásában „egyensúly volt a nemzeti szuverenitás, a saját kultúra és az Európai Egyesült Államok között”. Így „akkoriban úgy gondoltuk, hogy Nyugat-Európa jó, és eszünkbe se jutott, hogy ezt el is lehet szúrni”, de már „megtanultuk: Európa lehet jó és rossz is.”

Az Unión belüli harcok kiéleződését Orbán Viktor a migrációval magyarázta.

Egyszer csak azt láttuk, hogy valaki meg akarja határozni, ki tartózkodhat Magyarországon

– mondta, majd hozzátette:

Bennünk nincs muzulmánellenesség. Csak van egy elképzelésünk a saját életünkről

Kifejtette, hogy „a mediterrán térségben talán jól együtt élnek az arabok, muszlimok és a keresztény világ. De mi, magyarok ennek a régiónak az északi pereméhez tartozunk, ezért olyan fontos számunkra a történelem. A mi felfogásunk szerint az történik ma Nyugat-Európában, ami korábban nem sikerült, nevezetesen, hogy a muszlimok elfoglalják Bécset, vagy akár még tovább is mennek”. Szerinte a „magyarok” számára a multikulturális társadalom önfeladást jelent, a keresztény-zsidó kultúra védelme pedig az fennmaradást.

Az interjúban természetesen Soros György személye is előkerült. Vele kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta:

Vállalom, hogy mindenkit kritizálok politikai véleményükért, még azokat is, akik zsidók. Kit érdekel, hogy néhányan azt mondják, antiszemiták vagyunk? Nem vagyunk azok. Minket nem érdekel, hogy Soros György zsidó-e vagy sem. Soros György olyasmit akar, ami rossz Magyarországnak. Ő mondta ki először, hogy azokat az országokat, amelyek nem engedik be a migránsokat, meg kell büntetni és el kell tőlük venni az európai uniós pénzeket.

„Ez egy pusztán politikai vita Soros Györggyel” – tette hozzá.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy „Sorosnak komoly érdemei vannak Magyarországon a kommunizmus megdöntésében. Támogatta azokat az ellenzéki csoportokat a nyolcvanas évek második felében, akik antikommunisták voltak. Politikai véleménykülönbségek mindig voltak, de itt is volt egy pillanat, amikor a dolgok természete megváltozott. Ez 2015-ben volt. Megint csak a migráció. Meg akarta mondani nekünk, hogy mit kellene tennünk” – fejtette ki a miniszterelnök.

Az EU-s források felhasználását jogállamisági feltételekhez kapcsoló mechanizmus körüli vitáról kijelentette, hogy  „van megoldás”.

Elmondása szerint, ha egy helyzet bonyolult, vissza kell térni az alapvető szándékokhoz. „A rászoruló országok gyorsan akarnak pénzt – adjuk oda a pénzt. Más országok új jogállamisági szabályokat akarnak – rendben, beszéljük meg. Az első dolgot azonnal meg kell tennünk, a második dolog kevésbé sürgős”.

„A jogállamiság köszöni, jól van, egy új szabályzás várhat még néhány hónapig” – vélte.

Arra a felvetésre, hogy politikai atombomba-e az EU-s költségvetés és a járvány hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alap jóváhagyásának megtagadása a jogállamisági mechanizmus miatt, azt mondta:

ha a németek csinálnak ilyesmit, akkor atombombák, ha mi dobjuk le őket, akkor csak kézigránátok.

Kifejtette, hogy „vitáink vannak az értelmezést illetően. Létre lehet ugyan hozni egy új jogállami mechanizmust, de akkor ki kell egészíteni az alapszerződést. Ami most folyik, az az, amit a szerződés fokozatos megváltoztatásának, újratárgyalásnak hívunk, amelyben az érintetteket véleményét nem kérik ki. Ez csúnya dolog, és ellentmond a jogállamiság eszméjének”.

Hozzátette, hogy „az én kis kézigránátom nem elég, a németek viszont képesek lennének elválasztani a válságkezelést a jogállamiságról szóló vitától”.

Arra a kérdésre, mi történik, ha javaslatát nem fogadják el, azt válaszolta, hogy „a problémát Németországnak kell megoldania”, ami „egyfajta Mission Impossible, de a németeké a soros elnökség, ők felelősek ezért”.

Kiemelte: „mi nem kapunk pénzt az uniótól; ezt a többi tagállam által nálunk megtermelt profitért kapott kompenzációnak tekintjük, ezért nem érint meg minket, ha pénzzel zsarolnak”.

Úgy vélte, nincs egyenlő verseny, mert „mi a kommunizmusból és diktatúrából jövünk és az olyan országok, mint Németország, a kapitalizmusból, a szabadságból jönnek”.

Ezért „sem a németek, sem a brüsszeliek nem tekinthetik ajándéknak a Magyarországnak jutó uniós forrásokat”, mert csupán „a  tisztességtelen versenyben elért előnyük részleges kompenzációját” jelentik.

Magyarország nettó 4,1 milliárd eurót kap az Európai Uniótól, és a többségében német cégek 6 milliárd eurót visznek ki évente az országból – tette hozzá az idehaza kevéssé hangoztatott információt a magyar kormányfő.

via. zeit.de

fecsego.eu/OLKT

Leave a Reply 54 megnézve, 1 alkalommal mai nap |