| Mobile | RSS

Orbán: A korrupció Magyarországon semmivel sem elterjedtebb, mint Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban

2020. december 21.

2020. DECEMBER 20. 17:13

Manfred Weber megsértette a magyar népet címmel interjút közölt Orbán Viktor miniszterelnökkel a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lap.

A kormányfő nemmel válaszolt arra a kérdésre, igaz-e, hogy Angela Merkellel folytatott legutóbbi megbeszélésén a német kancellár felemelte a hangját. “Angela Merkel “erős asszony”, a felemelt hang pedig a “gyengeség jele” lenne”- felelte a magyar miniszterelnök.

A legutóbbi EU-csúcson a költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt felállított helyreállítási alapról és a jogállamisági mechanizmusról kötött megállapodásról Orbán azt mondta, hogy az Európai Parlament (EU) egy objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról tartott szavazással kapcsolta össze a helyreállítási alapot, és “a mi álláspontunk az volt, hogy ez ésszerűtlen”.

“Miért kellene még inkább megterhelni egy témát akkor, amikor éppen egy nehéz válságban vagyunk?” – vetette fel, hozzátéve, hogy a mechanizmusról később is lehet tárgyalni, méghozzá azzal a céllal, hogy mind a 27 tagállamra kötelező kritériumok érvényesüljenek.

“A jelenlegi megoldás ezt lehetővé teszi, tehát ez a józan ész diadala” – mondta Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy ösztönözte-e a megállapodást a járvány okozta válság, Orbán azt mondta, hogy az EU Tanácsának német soros elnöksége csomagban akarta megtárgyalni a költségvetést és a helyreállítási alapot, amit valamennyi tagállam támogatott, az EP viszont utólagosan beavatkozott a folyamatba, mert “teljességgel túlértékeli a szerepét”.

Az EP “azt gondolja, hogy nagyobb a legitimitása, mint a nemzeti parlamenteké”, ami “teljes tévedés” -mondta.

A testület ebből a szerepfelfogásból kiindulva előállt egy utólagos kiegészítéssel, amelynek célja a nyomásgyakorlás volt. “Ezért kényszerültünk a vétó bevetésére” – mondta a kormányfő.

Hozzátette, hogy valójában az összes tagállam szuverenitásáról volt szó. Hangsúlyozta, hogy az EU-s szerződésekben már van meghatározás a jogállamiság fogalmára, az EP pedig ezt “megpróbálta jogellenes módon megkerülni”.

Ezért volt “zseniális” Angela Merkel határozati javaslata, miszerint a mechanizmus csak az EU-s szerződések alá rendelve, méghozzá a költségvetési érdekek védelmére maradhat meg, és a szankciókat elsőként felül kell vizsgálnia az Európai Unió Bíróságának. “Magyarország állampolgárai ezzel teljesen egyetértenek” – mondta Orbán Viktor.

Az érzékenység történelmi gyökerű, “tudjuk, milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések” – mondta arra a kérdésre, miért főleg a volt kommunista államok kormányai vádolják Brüsszelt túlzott beavatkozással. Hozzátette: egyes kormányfőknél megfigyelhető, hogy egyre több nemzeti hatáskört akarnak áthelyezni Brüsszelbe, ezt azonban “történelmi tapasztalataink alapján elutasítjuk”.

“Mi egy erős, a szerződéseket betartó nemzetállamokból álló szövetség tagja akarunk lenni” – fogalmazott.

“Már nem sok hiányzik hozzá” – jegyezte meg arra a kérdésre, hogy Moszkvához hasonlítja-e Brüsszelt. Kifejtette, hogy egykor a moszkvai központi bizottság szabta meg az ideológiai irányvonalat, és Vera Jourová “egy hasonló, egyértelmű jogi definíció és mindenki számára érvényes objektív kritériumok nélküli ellenőrző hatóságot akart bevezetni” a jogállamisági mechanizmussal.

Ez a mechanizmus pénzügyi szankciók fenyegetésével kényszerítené a tagállamokat “ideológiai szempontból meghatározott politikák” végrehajtására.

Arra a felvetésre, hogy a mechanizmus az EU-tagság követelményei közé tartozó ügyekre, a hatalmi ágak szétválasztására és a bírák függetlenségére vonatkozna, kiemelte, hogy mindez része a magyar alaptörvénynek, és ezekért az értékekért a magyarok 31 éve “keményen megküzdöttek”. A “valódi vita” a családpolitikáról, a migrációs politikáról, kulturális kérdésekről szól.

Ez nem “képzelődés” – jelentette ki arra a felvetésre, hogy a jelzett ügyekről nincs szó a mechanizmusról szóló megállapodásban. Orbán tartotta magát az álláspontjához, hogy az EP kiegészítésének első változatában az állt, hogy a mechanizmust bármilyen témára ki lehet terjeszteni, és Brüsszelből rengeteg dokumentum érkezett, amelyek szerint például a menekültek befogadása is a jogállamisági mechanizmus témája, “de mi nem akarunk migrációt”.

A jogállamiságnak az EP által képviselt meghatározása “önkényes”, és azzal járhat, hogy bármikor a mechanizmus hatálya alá lehet vonni akár a családpolitikát is – mondta Orbán Viktor.

Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának vezetőjével kapcsolatban elmondta, hogy két éve egy budapesti találkozón megegyezett a német politikussal, hogy támogatja megválasztását az Európai Bizottság elnökének, de két nap múlva Weber nyilvánosan kijelentette, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget.

 “Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elvesztettük a bizalmat benne” – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette, hogy nevetségesnek tartja az EPP soraiban a magyarországi médiahelyzetről megfogalmazott vádakat. Kiemelte: “objektív vizsgálatok igazolják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti”- mondta.

Orbán szerint, probléma inkább az EPP-vel van, hiszen Manfred Weber ugyanolyan koalíciót akar Brüsszelben, mint Berlinben, ahol a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal kormányoznak. Ez azzal jár, hogy “hamarosan nem lehet majd megkülönböztetni egymástól a konzervatívokat és a szocialistákat “.

“Nem mi hagyjuk el az EPP-t, hanem ők minket” – mondta Orbán Viktor, kiemelve, hogy a pártcsaládnak meg kellene őriznie “keresztény-konzervatív jellegét”.

A globális versenyben elszenvedett lemaradásra “Brüsszel válasza nem a teljesítmény és a versenyképesség erősítése, , hanem egyre inkább a protekcionizmus”.

 “Óvjuk magunkat, mert gyengülünk. Ez nem jó irány” – mondta a miniszterelnök.

A hitelből finanszírozott helyreállítási alapról elmondta, hogy Magyarország mindig is kritikusan viszonyult az elképzeléshez, de “mivel sok déli állam összeomlana a támogatások nélkül, szolidaritásból beleegyeztünk”.

Azzal kapcsolatban, hogy az Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország alkotta úgynevezett fukar négyek országcsoport is ellenzi a közös hitelfelvételt, ugyanakkor a magyarországi korrupciós helyzetet is bírálja, Orbán Viktor kiemelte: “az, hogy néhány országgal bizonyos kérdésekben egyetértünk, nem jelenti azt, hogy a társaságuk számunkra vonzó lenne”, a korrupció pedig “Magyarországon semmivel sem elterjedtebb, mint Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban”.

Hozzátette: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelmeztetéseit Magyarországon sokkal több esetben követi eljárás, mint bármely más EU-tagországban, és az ügyészség például Németországgal ellentétben nem a kormány, hanem a törvényhozás felügyelete alatt áll.

A kétharmados törvényhozási többségről elmondta, hogy a széles támogatottság miatt ugyan “kritizálnak minket, de én Németországnak is ugyanezt kívánom”, hiszen igen fontos a lakosság többségének egyetértése a leglényegesebb ügyekben.

A koronavírus-járvány kezeléséről kiemelte, hogy Magyarországon “sokkal kisebb az ellenállás az intézkedésekkel szemben, mint Németországban”.

Ez a védekezésről folytatott nemzeti konzultációnak is tulajdonítható, amely biztosította az intézkedések “bázisdemokratikus támogatottságát”.

“Ne feledkezzünk meg az ókori görögök demokráciáról vallott két alapelvéről: a demokrácia a részvétel mellett a jó kormányzásról is szól. Ezt csináljuk mi Magyarországon” – mondta Orbán Viktor.

(MTI)

forrás:168óra

Leave a Reply 136 megnézve, 1 alkalommal mai nap |