| Mobile | RSS

Ilyet még soha sem csinált az Orbán-kormány, rendkívüli költekezés még az utolsó pillanatban is

Ilyet még soha sem csinált az Orbán-kormány, rendkívüli költekezés még az utolsó pillanatban is

2020. december 25. 06:20Portfolio

Rendkívüli, de meglepőnek nem mondható időpontban, december 24-én jelent meg egy olyan határozat, amivel a kormány több száz milliárd forintot mozgat meg – még az utolsó pillanatban is – a 2020-as költségvetésben. Ennek túlnyomó részét a kormány a – forrásaiból már 5 hónappal ezelőtt teljesen kimerült – Gazdaságvédelmi Alap terhére valósította meg, így az alap kiadásai számításaink szerint megközelítik a 4000 milliárd forintot. Ez azt is jelenti, hogy a kabinet becsléseink szerint az idén várható GDP közel 9%-át újraosztotta az alapon keresztül.

Példátlan időpontban

Nem szokatlan, hogy az év utolsó napjaiban, főleg az ünnepek környékén felpörög a kormányzati döntéshozatal és ennek nyomát minden évben felfedezhetjük a december végi Magyar Közlönyökben. Gyűjtésünk szerint azonban arra még soha sem volt példa 2010 óta (vagyis az Orbán-kormányok működése óta), hogy december 24-én jelent volna meg hivatalos közlöny (eddig jellemzően a december 23-i közlöny volt a karácsonyi ünnepek előtti utolsó közlöny). Ezért mondhatjuk, hogy a kormány legutóbbi döntései példátlan időpontban jelentek meg, a járvány sújtotta rendkívüli 2020-as évben azonban ez egyáltalán nem váratlan.

Mindez azt jelenti, hogy a karácsonyi ünnepek előtti utolsó pillanatokat is igyekezett kihasználni a kormány, december 24-én reggel ugyanis 137 oldalas Magyar Közlöny jelent meg, benne több lényeges kormánydöntéssel. Ebből az is kiderült, hogy a kormány egy határozatával összesen 860 milliárd forintot költ el a költségvetésből. Arról részletesen írtunk, hogy a legújabb költekezésnek kik a legnagyobb nyertesei:KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2020. 12. 24.

Egyetlen tollvonással hatalmas költekezést hajt végre a kormány

Példátlan összeget

Most pedig azt mutatjuk be, hogy honnan költi el ezt a méretes összeget a kormány. Gyors számításaink szerint 713,4 milliárd forintot költ el a kormány a Gazdaságvédelmi Alap terhére. Ez az alapból korábban megvalósított egyszeri költések közül messze a legnagyobb.

Ennek következtében az alapból megvalósított kiadások teljes összege eléri a 3977 milliárd forintot, ami több mint 4-szeresen meghaladja az alap eredetileg meghatározott 923 milliárd forintos keretét. A közel 4000 milliárd forintnyi kiadás méretét nem könnyű megemészteni, de talán segít ennek megítélésében, hogy 

AZ ELMÚLT 8 HÓNAPBAN AZ ALAP TERHÉRE ELKÖLTÖTT ÖSSZEG AZ IDÉN VÁRHATÓ MAGYAR GDP 8,6%-ÁT TESZI KI.

(Ha úgy tetszik: a nemzetgazdaság minden megtermelt 12. forintját átfolyatta ezen a költségvetési alapon keresztül a kormány.). Az általunk vezetett idősoros grafikonon jól látható, hogy az elmúlt 1,5 hónapban gyorsult fel igazán a kormányzati költekezés tempója. Ennyi idő alatt hajtott végre ugyanis 1900 milliárd forintnyi extra költést a kormány (és az utolsó 1000 milliárd forint elköltéséhez csupán 10 napra volt szüksége).

ÖSSZESSÉGÉBEN TEHÁT AZT MONDHATJUK, HOGY A KORMÁNY MIND MÉRETÉBEN, MIND PEDIG IDŐPONTJÁBAN SOHA NEM LÁTOTT KÖLTSÉGVETÉSI KÖLTEKEZÉST VALÓSÍTOTT MEG.

De mi is ez az alap?

Emlékezetes, a kormány a Gazdaságvédelmi Alapot a koronavírus-járvány okozta válság legfontosabb eszközeként állította fel, amikor módosította a 2020-as költségvetést. Kezdetben 923 milliárd forint volt az alap forrás oldalán, azonban már júliusra kiderült, hogy ez a keret nem elegendő a kiadások fedezéséhez. Míg kezdetben az alap terhére eszközölt költések a korábbi költségvetési zárolások visszakompenzálását jelentették, később ez megváltozott és az újabbnál újabb kormányhatározatok extra költéseket hoztak a költségvetés különböző soraira, amelyek így közvetlenül járultak hozzá az idei költségvetési hiány emelkedéséhez.

A kormány az alapot – ahogyan annak nevében is szerepel – eredetileg a járvány negatív gazdasági hatásai elleni védőpajzsnak hozta létre, azonban a legkülönbözőbb kiadásokat hajtotta végre, sok esetben egyedi állami beruházások (pl. sportlétesítmény-fejlesztések), magyarországi és határon túli egyedi támogatások, állami társaságok feltőkésítése érdekében “csapolta meg” az alapot.

Legutóbb az MNB elemzői csoportosították, hogy december elejéig mely területekre költött a legnagyobb összegben a kormány az alapból (a lent felsorolt tételek összege 1351 milliárd forint, ami az akkori állapot szerinti 2989 milliárdos teljes költés 45%-ára rúg, ami jól mutatja, mennyire szétaprózódott volt ez a költekezési sorozat az alap terhére).

Gazdaságvédelmi Alap főbb kiadásai
Kiadási tételMrd Ft
Versenyképesség növelő támogatások269
Turisztika fejlesztési célelőirányzat158
NVTNM tulajdonosi joggyakorlása125
Határon túli gazdaságfejlesztési programok90
Egészségipari vállalatok versenyképességének növelése 85
Budapest Belgrád vasútvonal beruházás82
Vagyonkezelő Alapítványok támogatása80
Nagyvállalati beruházási támogatások80
Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat74
Közszolgáltatások ellentételezése64
Személyszállítási közszolgáltatások ellentételezése62
Magyar Honvédség fejlesztése61
MNV részesedés vásárlásai42
Magyar Falu alprogramjainak támogatása40
Kiemelt sportlétesítmény beruházások39
Forrás: MNB-gyűjtés, 2020. december

Miért van ennyire költekező kedvében a kormány?

Az idei makrogazdasági helyzet romlásával párhuzamosan a kormány a költségvetést is egyre jobban a valósághoz igazította, vagyis: fokozatosan emelte a 2020-as költségvetési hiányt és annak pénzforgalmi összegét (az eredeti 367 milliárd forintos deficitből így lett áprilisban 1600 milliárd forintos, májusban 1890 milliárd forintos, augusztusban 3600 milliárdos hiány, a novemberi módosítás óta azonban nem ismert a tényleges pénzforgalmi hiányterv). Felismerte ugyanis néhány hétig tartó gondolkodás után, hogy ilyen válságos időben egész egyszerűen nem lehet mindenáron kitartani a szigorú költségvetés politikájának elve mellett (pl. ragaszkodás a 3% alatti GDP-arányos hiánycélhoz) és – hacsak átmenetileg is, de – fel kell hagynia ezzel (épp a napokban tett így a 2021-es költségvetést illetően is egyébként).

A legutóbbi előrejelzés szerint a GDP arányában az uniós módszertan szerint számolt deficit a 8-9%-os sávban lehet, vagyis a kormány hagyott magának egyfajta mozgásteret az idei büdzsében. 

Az év utolsó napjaiban végrehajtott költekezéssel a kormány ebbe a mozgástérbe nő bele, tekintettel arra, hogy az év végéhez közeledve egyre jobban meg tudja ítélni a 2020-as költségvetés állapotát (a naponta érkező gazdasági aktivitási, foglalkoztatási, kiskereskedelmi adatokból meg tudja becsülni a bevételek várható összegét és ehhez rendeli a kiadásait). És ha azt látja, hogy az év utolsó napjaiban a várakozásoknak megfelelően mennek a dolgok a költségvetésben, akkor ezzel párhuzamosan “megnyomja a pénzszóró gombot”.

Ha azt feltételezzük, hogy az augusztusban tervezett 3600 milliárd forintos éves pénzforgalmi deficit novemberben 3900-4000 milliárd forintra emelkedett (a finanszírozási terv módosításával párhuzamosan), akkor decemberben akár 600-700 milliárdos hiányt is megengedhetett a költségvetésben a kormány (mivel az első 11 hónapban 3300 milliárd forintot állt a kumulált mutató), vagyis ez azt jelenti, hogy decemberben jelentős plusz költségvetési kiadások is belefértek. Ezek megvalósulását látjuk most és itt fontos megjegyezni, hogy még nincs itt az év vége, ezért nem lennénk meglepve, ha még a következő néhány napban látnánk hasonló kormányhatározatokat megjelenni a közlöny(ök)ben.  

Gazdaságvédelmi Alapból megvalósított költekezést folyamatosan nyomon követtük idén:

A 2021-es év államháztartási kilátásairól pedig külön podcast adást készítettünk, ami itt érhető el:

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 15-én. MTI/Bruzák Noémikő

fecsego.eu/Portfolio

Leave a Reply 134 megnézve, 2 alkalommal mai nap |