| Mobile | RSS

Egymilliárd kétes orosz vakcinát rendeltek

Barabás PéterPublikálás dátuma2021.01.08. 09:00


Fotó: AFP/ANADOLU AGENCY

Ugyan a Szputynik V-t hazájában is kételyek övezik, sok ország mégis vevő lenne a védőoltásra. Gyártási gondok miatt azonban a szer nem indulhat el világhódító útjára.

A koronavírus elleni orosz vakcinával tele van a világsajtó anélkül azonban, hogy hiteles tudás birtokában lennénk. Érthető a kétkedés, hiszen a múlt év augusztusában bejegyzett Szputnyik V nem járta be azt az utat, amelyet például a nemzetközileg elismert és elfogadott Pfizer-BioNTech amerikai-német oltóanyag. Ennek ellenére is sikerült kijutnia a világpiacra. Méghozzá sokkal nagyobb mértékben, mint gondoltuk volna. Legutóbb a Szerbiai Gyógyszerügynökség találta biztonságosnak, miután a bevizsgálás során megfelelt minden kritériumnak. A kapott 2400 dózis beadását megkezdik. A legszenzációsabb hír azonban az, hogy Merkel német kacellár és Putyin orosz elnök a koronavírus elleni vakcina közös előállításának kilátásairól is egyeztetett telefonon január 5-én. Az ítélőbíró szerepét nem vállalva, kizárólag annak igyekeztünk utánajárni, mit írnak saját vakcinájukról maguk az oroszok. Méghozzá a Szputnyik V-ről, amely a létező három közül a legelőbb jár a fejlesztésben. (A másik kettő: a novoszibirszki Vektor Központ és a moszkvai Mihail Csumakov központ oltóanyaga.) A Szputnyik V vakcina hivatalos honlapján az első mondatban arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a koronavírus elleni első vakcina, de azt sem hallgatják el, hogy a klinikai vizsgálatok befejezése és a tömeggyártás még várat magára. 40 ezer önkéntes vesz részt a klinikai kutatásokban, amelyek az Egyesült Arab Emírségekben, Indiában, Venezuelában, Belaruszban és Braziliában is folynak. A vakcina hatásosságát 91,4 százalékosnak, de a legsúlyosabb esetekben 100 százalékosnak értékelik. Azt állítják, hogy a klinikai vizsgálatok augusztus elsején befejeződött első és második fázisában az önkéntesek jól viselték a vakcina beadását és közülük egy sem fertőződött meg később koronavírussal. Az orosz kormány a vakcinát felvette az életbevágóan szükséges gyógyszerkészítmények listájára, decemberben pedig megkezdődött a lakosság beoltása önkéntes alapon. Az oltásra jelentkezést leegyszerűsítették, Szentpéterváron elég hozzá egy telefonhívás. Januárig egymillió oroszt kapta meg az oltást, naponta százezer dózis kerül forgalomba, de csak azért, mert gond van a tömeggyártással, ám ennek leküzdésére komoly erőfeszítéseket tesznek. Meglepő az a nemzetközi érdeklődés, amelyről az orosz média beszámol. 1,2 milliárd dózisra érkezett igénybejelentés több mint 50 országból. A külföldi piacokra juttatásban többek között indiai, brazil, kínai és dél-koreai parterek vesznek részt. Múlt év végén Bolíviával egyeztek meg 2.6 millió dózis szállításáról, amely a lakosság 20 százalékának biztosít védelmet. Indiával abban egyeztek meg, hogy évente több mint 300 millió dózist fog legyártani. Braziliával erről előzetes tárgyalások folynak. Belaruszban már a tömeges oltás megszervezése van napirenden. Argentinában is bejegyezték az orosz vakcinát, a beadása is megkezdődött. Magyarországgal kapcsolatban csak annyit olvashatunk az INTERFAX.RU hírügynökségre hivatkozva, hogy 6000 dózist szállítottak hozzánk és idézik az erre vonatkozó ismert magyar nyilatkozatokat. Az orosz vakcina a nemzetközi piacon nem egészen 10 dollárba kerül, ami versenyképessé teszi. Az orosz Wikipédia a kritikus megnyilvánulásoknak is helyet enged. Annak, hogy külföldön keveslik a vakcina hatásosságát alátámasztó tudományos közléseket, a tesztelésekben résztvevők alacsony számát, néhány külföldi tudós a közzétett adatok pontosságát is megkérdőjelezi. Gyanús számukra a felfedezés gyorsasága is. Az orosz tudósok viszont arra hivatkoznak, hogy a Gamaley epidemiológiai és mikrobiológiai kutatóközpont korábbi sikereit nemzetközileg is elismerték két nemzetközileg szabadalmaztatott Ebola vakcina esetében. Nagy tapasztalat halmozódott fel itt, nem a nulláról indultak. Alexandr Gincburg akadémikustól, a Gamaley központ vezetőjétől tudhatjuk, hogy az Ebola és a MERS vírus ellen kidolgozott védőoltásoknál alkalmazott eljárást már negyedszázaddal ezelőtt elkezdték kidolgozni. Mindezek ellenére orosz részről is elhangzanak kételyek. Maga Gincburg is úgy nyilatkozott még múlt év augusztusában, hogy súlyos krónikus betegségtől és allergiáktól szenvedő emberek esetében nem javasolt az orosz vakcina. A feltalálók törekedve a nagyobb biztonságra kombinálnák az orosz szérumot az az Oxford/AstraZeneca brit vakcinájával. Az orosz részről elhangzott legsúlyosabb kritikai hangok nehezen lelhetők fel az orosz médiában. Kivétel a The Moscow Times, amely arról tájékoztatott, hogy neves orosz egyetemek tudósainak egy csoportja nyílt levélben szólalt fel az oroszországi tömeges oltások ellen, elfogadhatatlannak és nevetségesnek nevezve az oltás fejlesztésének egész folyamatát. Kételyeiket fogalmazták meg a vakcina biztonságával és hatékonyságával kapcsolatban. Keveslik az önkéntesek körében regisztrált esetek számát, rossznak az alkalmazott módszertant. Szerintük a jobb eredmények érdekében csak kevés idős embert vontak be az ellenőrzésekbe. Az orvosi vizsgálatok pedig még korai stádiumban vannak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azzal vádolta meg a világ gyógyszerészeti óriásvállalatait, hogy piszkos eszközökkel igyekeznek hitelteleníteni az orosz vakcinát a kemény konkurenciaharcban. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pedig egyenesen azt állította, hogy külföldről finanszírozott lejárató-kampány folyik. Kétségtelen: konkurenciaharc és politika vakcina ügyben sem hiányozhat.  

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 111 megnézve, 1 alkalommal mai nap |