| Mobile | RSS

Nem csak a válság, a szegények adója is sújtotta a magyarokat

Papp ZsoltPublikálás dátuma2021.01.14. 13:25


Fotó: Röhrig Dániel / Népszava

Tavaly 3,3 százalékkal emelkedtek Magyarországon az árak – amely Európa egyik legmagasabb inflációs növekedését jelentette. Így a magyar lakosságot a kormány elhibázott válságkezelése és a jegybank által elengedett infláció együtt sújtotta.

Magyarországon tavaly úgy tudtak az árak emelkedni, hogy a gazdaság drasztikus mértékben – a kormány szerint – 6,5 százalékkal csökkent. A KSH adatai szerint a fogyasztói árak éves átlagban 3,3 százalékkal emelkedtek, míg decemberben ennél alacsonyabb, 2,7 százalékos volt az infláció. Vagyis az év végére lassított az árak emelkedése. A maginfláció – az energiaáraktól megtisztított mutató – 2020-ban 4,1 százalékkal, míg a nyugdíjasok inflációja 3,8 százalékkal volt magasabb, mint 2019-ben. Mind a két szám arra utal, hogy a jelentős gazdasági visszaesés ellenére erős belső inflációs nyomás van jelen a magyar gazdaságban. Jól jelzi ezt a feszültséget, hogy az eurózónában 2020-ban az árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek(!) egy év alatt. A legnagyobb inflációt az eurózónán belül a velünk szomszédos Szlovákiában mérték, itt az Eurostat előzetes adatai szerint egy év alatt 1,6 százalékkal nőttek az árak. Az infláció is a szegények adójának tekinthető (az áfa mellett), így az áremelkedések is sújtották a válság veszteseit, a fele munkaidőben foglalkoztatott vagy elbocsátott munkavállalókat, nyugdíjasokat, s eközben a magyar kormány a több ezer milliárd forintos „gazdaságvédelmi programjából” egy fillért sem költött a szociálisan rászorulók támogatásra. A magyar infláció elszabadulásért a Magyar Nemzeti Bank elhibázott monetáris politikája az egyik felelős, amely a válság kitörése előtt nem a pénzromlás mérséklésére, hanem a gazdasági növekedés pörgetésére koncentrált. Ennek következtében már három százalék körüli szinten ragadt be az infláció. A válság kitörése után pedig már egyik országban sem az infláció megfékezésére, hanem a gazdasági visszaesés csökkentésére koncentráltak a jegybankok is. A nyugdíjak tavaly – két lépésben – összesen négy százalékkal emelkedtek: először januárban csak 2,8 százalékos emelésre került sor, ezért novemberben szükség lett egy visszamenőleges 1,2 százalékos emelésre csak így tudta a kormány teljesíteni a törvényben előírt értéket. A KSH végleges adatai szerint a nyugdíjas fogyasztói árindex 3,8 százalékkal nőtt – vagyis az átlagos nyugdíj reálértéke nem egész 0,2 százalékkal lett magasabb. A KSH adatai szerint a 3,3 százalékos infláción belül éves átlagban az élelmiszerek 7,2 százalékkal emelkedtek, a szeszes italok, dohányáruk 6,9 százalékkal, a szolgáltatások 2,9 százalékkal. A ruházati termék ára nem változott, a tartós fogyasztási cikkekké kismértékben 1,4 százalékkal emelkedett. Az energiaárak 0,3 százalékkal nőttek, míg a járműüzemanyagok éves átlagban 0,9 százalékkal lettek olcsóbbak. Az élelmiszerárak emelkedése növelte legnagyobb mértékben az inflációt, ám ez nem magyar sajátosság. Ugyanakkor az energiaárak 0,3 százalékkal nőttek, ami első ránézésre kedvező adat, ám ennek megítélésekor nem árt figyelembe venni, hogy mindeközben az Európai Unióban 2020-ban 6,9 százalékkal csökkent a háztartási energia ára. Vagyis a magyar háztartási energiaárak befagyasztása, a „rezsicsökkentés” miatt a magyar háztartások nem kapták meg a piaci árcsökkenést, ami extraprofitot jelentett az állami és a – részben már NER-kézbe került – piaci gázszolgáltató és -kereskedő cégeknek. 2021 szintén az áremelkedés éve lesz: Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint a több hónap óta tartó inflációs mérséklődés folyamata megállt decemberben. A KSH friss adatközlése alapján a hazai éves bázisú áremelkedés átlagos üteme 2,7 százalékon maradt, vagyis az árak 0,3 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz mérten. Az elemző szerint ezek fényében meglehetősen aktuális a jegybank alelnökének keddi interjúja, amelyben Virág Barnabás gyakorlatilag óvva inti a piacot attól, hogy bármilyen kamatvágásban is gondolkodjon. Habár a cél alatti fő inflációs adat, ami a jegybank prognózisánál is alacsonyabb, ezt akár még lehetővé is tenné, de a maginfláció jól láthatóan makacsul 4 százalék körül ragadt. Mindezek alapján a jegybank a közeljövőben várhatóan nem tervezi a kamatok bármilyen irányú elmozdítását, így marad az óvatos, megfontolt, kivárásra alapozó monetáris politika – vélekedett Virovácz Péter.  2021-re MNB elemzői átlagosan 3,5-3,6 százalékos inflációt várnak, amely a jelenlegi inflációs környezetben kifejezetten magasnak mondható. Januártól a nyugdíjasok három százalékos emelést kaptak, ugyanis a kormány nyáron még ekkora inflációt várt. Ám azóta a kormányzati prognózisokat rég meghaladta az idő, így 2021-ben is nyugdíjasok fognak hitelezni az államnak, ugyanis majd csak valamikor 2021 novemberében fizetik ez elmard fél százalékot. Nagy hullámvasutat fog leírni az inflációs mutató: 2020 decemberi 2,7 százalék után, 2021 első hónapjaiban egészen 4,2-4,4 százalékos is gyorsulhat az árak átlagos emelkedése a jegybank szakértői szerint. 

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 44 megnézve, 2 alkalommal mai nap |