| Mobile | RSS

„Nem vettek emberszámba. A rendszer megmutatta, hogy mennyire esélytelen fellépni az igazság érdekében”

Czene GáborPublikálás dátuma2021.01.21. 07:30

Illusztráció
Fotó: Zagyi Tibor / Népszava

Lefokozták azt a nőt, aki az ORFK ezredeseként zaklatás és bántalmazás miatt feljelentést tett hivatali elöljárója, egy vezérőrnagy ellen. Végül a sértett távozik a rendőrségtől.

„Személyzeti beszélgetésre” hívták, majd közölték vele, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK) nem tudják korábbi beosztásának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni – számolt be lapunknak az érintett. Felkínálták számára, hogy őrnagyi rendfokozatban alosztályvezető lehet a Készenléti Rendőrség úgynevezett diszlokált gondnoksági osztályán. A nő azonnal elutasította a megalázónak és méltatlannak tartott ajánlatot. Hiszen előzőleg ezredesi rangban teljesített szolgálatot.
„A diszlokált osztályon valójában gondoki munkát kellene végeznem, bármikor az ország bármely részén működő épületgondokságára irányíthatnának” – magyarázta. Az ORFK-n betöltött főosztályvezetői tisztséghez képest ez rendfokozatban és presztízsben is jelentős visszalépést jelentene, a fizetése 35 százalékkal csökkenne.
Arról a bántalmazott ezredesről van szó, akinek ügyéről először 2019 szeptemberében írtunk. A nőnek „magánéleti kapcsolata volt” munkahelyi felettesével, egy vezérőrnaggyal, aki tábornokként a rendőrség csúcsvezetéséhez tartozik. Az ezredes egy idő után megelégelte a szeretői státuszt, és bejelentette a szakítást. Elmondása szerint a férfi ennek ellenére hónapokon keresztül zaklatta és fenyegette, trágárságokat vágott a fejéhez. Aztán még inkább elfajultak a dolgok: egy alkalommal az „irodájában először verbálisan, majd testileg bántalmazott, megütött, a karomat szorította, lökdösött”. Az inzultus a folyosón sem maradt abba. A nő látleletet vetetett fel a testén látható kék-zöld foltokról, „nyolc napon belül gyógyuló” sérüléseiről. A látlelet szerint a fejen és a nyakon, a bal alkaron és karon, a jobb lábon és a bal lábszáron volt zúzódás.
Első körben az ezredes belső vizsgálatot kezdeményezett, de ezzel csak annyit ért el, hogy őt „rendelték át” másik szervezeti egységhez. Ezt követően feljelentést tett a vezérőrnagy ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen, valamint a sajtóhoz – a Népszavához – fordult.
Az eljárás döcögősen haladt, a nőt időközben a munkavégzés alól is felmentették. A vezérőrnagy tagadta bűnösségét. Az RTL Híradó a napokban adta hírül, hogy az ügyészég – bizonyítottság hiányában – megszüntette a vele szemben indított eljárást. Az ezredest másnap, csütörtökön hívták be a „személyzeti beszélgetésre”, ahol gyakorlatilag a lefokozásáról értesítették. A cél feltehetően az volt, hogy ne maradjon a rendőrség állományában.
Szikinger István, az ezredes ügyvédje panaszt tett az eljárás megszüntetése ellen. A nő – bár nem különösebben bízik a kedvező elbírálásban – furcsállja, hogy a rendőrségen nem várták meg a panasz elbírálását. Kezdetben az ezredes még reménykedett a tisztességes vizsgálatban. Az első gyanús jel az volt, hogy sértettként őt helyezték át máshova, miközben a zaklatással vádolt vezérőrnagy maradhatott a pozíciójában. Ennek – hangsúlyozta – pont fordítva kellett volna történnie. Később, az eljárás elhúzódásával egyre inkább erősödött benne az érzés, hogy vesztésre áll. Felkészült rá, hogy 17 évig tartó szolgálati viszony után véget ér a szakmai karrierje. Már nem is érte meglepetésként az ügyészség döntése.
„Nem vettek emberszámba. A rendszer megmutatta, hogy mennyire esélytelen fellépni az igazság érdekében” – állapította meg. Szerinte ezért a rendőrséget és az ügyészséget egyaránt felelősség terheli. Az elmúlt csaknem másfél év lelkileg és idegileg is megviselte. „Szorongással küzdök, fulladásos rohamaim vannak. Pszichiátriai kezelésre járok, gyógyszereket szedek” – mondta. Ennek ellenére nem bánta meg, hogy megtette a feljelentést. Legalább a „közvélemény is megtudta, hogy milyen állapotok uralkodnak az ORFK-n.”
A (volt) ezredesnek tudomása van más nőkről is, akik zaklatást szenvedtek el a rendőrségen. A saját példájából kiindulva azonban senkit sem bátorít arra, hogy feljelentést tegyen. Mindenkinek magának kell eldöntenie, vállalja-e az ezzel járó – és kevés sikerrel kecsegtető – procedúrát. Sokaknak komoly nehézséget okozna a rendőrségen kívül munkát találni. Neki ilyen szempontból kedvezőbb a helyzete, közgazdászként van civil foglalkozása. Úgy tervezi, eredeti szakmájában folytatja, az állami szektort pedig jó messzire elkerüli.
A bántalmazási ügyet nem tekinti befejezettnek. Ha panaszát elutasítják, akkor pótmagánvádas eljárást kezdeményez. Végső esetben kész elmenni a strasbourgi emberi jogi bíróságig.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 103 megnézve, 1 alkalommal mai nap |