| Mobile | RSS

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL


LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat ki nem hirdetett törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességéről (I/2105/2020.)
Az ügy tárgya: Az Országgyűlés 2020. december 15-ei ülésnapján elfogadott, egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (T/13958. számú törvényjavaslat) „19. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása” című fejezete egyes rendelkezései tárgyában előterjesztett előzetes normakontroll (hulladékgazdálkodás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványával indult eljárása során megállapította, hogy az Országgyűlés 2020. december 15-i ülésnapján elfogadott, az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 49. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenes. A törvény támadott bekezdése értelmében a hulladék birtokosa a hulladékáról kizárólag az államnak, a koncesszornak vagy a koncesszori alvállalkozónak történő átadással gondoskodhat, amely hulladék így az állam, a koncesszor vagy a koncesszori alvállalkozó tulajdonába kerül; eszerint a termelési és ipari hulladékok tulajdonát a törvény elvonja. Az indítványban kifejtettek szerint ezen hulladékok azonban értéket képviselnek, de a törvény a kapcsolódó kártalanításról semmilyen módon nem gondoskodik, sőt kilátásba helyezi, hogy ezen hulladékok után az eredeti hulladékbirtokosnak fizetési kötelezettsége keletkezik, amely az értékesíthető hulladékok tekintetében duplán kárt okoz a termelőnek. A köztársasági elnök álláspontja szerint a módosítás azzal, hogy a termelési és ipari hulladékok tulajdonát teljes és feltétlen, azonnali kártalanítás nélkül elvonni rendeli, megsérti az Alaptörvény tulajdonhoz való jog védelmét biztosító rendelkezdését. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott rendelkezés bizonyos esetekben valóban úgy korlátozza a hulladéktulajdonosnak is minősülő hulladékbirtokosnak a hulladékon fennálló tulajdonjogát, hogy ezzel számára tényleges, pénzben is kifejezhető hátrányt okoz, de nem ír elő az arányosságot biztosító ellentételezési kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a jogalkotó feladata egy olyan, kellően differenciált rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási kötelezettségeinknek is megfeleljenek. A köztársasági elnök a törvény 38. § (2) bekezdése és 62. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását is indítványozta, de az Alkotmánybíróság az erre irányuló indítványt elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/953/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.38.075/2018/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (állategészségügyi intézkedés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria állategyészségügyi tárgyú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal határozatában megállapította, hogy az indítványozó tulajdonát képező méhkaptárak betegséggel fertőzöttek, így a méhcsalád leölését rendelte el. Az indítványozó a jogerős hatósági határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amely eljárás során a Kúria mint felülvizsgálati bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyzete, és az indítványozó kereseti kérelmét elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, mert az ítélet meghozatala során észlelte, hogy a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló FVM rendelet magasabb jogszabállyal ellentétes, és ezért azt döntésénél figyelmen kívül hagyta, ahelyett, hogy az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte volna. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény értelmében a szövegszerű ellentmondás esetén a miniszteri rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az ne mondjon ellent az ügyben releváns törvényi rendelkezésnek. A bíróságok azon gyakorlata, melynek során egymásnak ellentmondó, de az ügyben elvileg egyaránt releváns jogi rendelkezések feloldását a több lehetségesen alkalmazandó jogi rendelkezés valamelyike alkalmazásának mellőzésével végzik el, nem több, mint pusztán jogértelmezés. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy mindaddig, amíg a bíróságoknak jogértelmezés útján lehetőségük van olyan értelmet adni egy jogszabályhelynek, mely önmagában nem alaptörvény-ellenes, nem kötelességük magának a mellőzendő jogi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt az Alkotmánybírósághoz fordulniuk. Így az Alkotmánybíróság a Kúria ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

• AB határozat bírói indítvány elutasításáról (III/1725/2020.)
Az ügy tárgya: A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontja és az 1. számú melléklet 5. pontja elleni bírói kezdeményezés (fogyatékosság minősítése; fogyatékossági támogatás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjának „az 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott” fordulata, és az 1. számú melléklet 5. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az eljárás alapját képező ügyben a perbeli felperes fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmét az illetékes kormányhivatal elutasította arra hivatkozva, hogy az indítványozó által használt segédeszköz nem szerepel a Korm. rend. 1. melléklet 5. pontjában felsorolt segédeszközök között, így a perbeli felperes a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az eljáró bíró az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel álláspontja szerint alaptörvény-ellenes helyzetet teremt, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti, a fogyatékossági támogatásra való jogosultsághoz szükséges három feltétel a perbeli felperes esetében vitathatatlanul teljesült, a támogatásra azonban azért nem jogosult, mert a Korm. rend. tételes felsorolásában az általa használt segédeszköz nem szerepel. Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet azon rendelkezései, amelyek a támogatásra jogosultak körét a tételesen felsorolt segédeszközöket használókra szűkítik, az Alaptörvény fogyatékkal élők kiemelt védelmét és a szociális biztonságot biztosító rendelkezéseibe ütköznek. A bíróság utalt az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amelyben az Alkotmánybíróság, többek között a segédeszközök tételes felsorolásra való leszűkítése miatt, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg. Az Országgyűlés a törvénymódosítás során a szabályozásnak azt a részét, amely kizárólag a tételesen felsorolt segédeszközökre szoruló fogyatékosokat jogosítja támogatásra, változatlanul hagyta. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Korm. rend. vonatkozó rendelkezései vonatkozásában a jogalkotó eleget tett a jogalkotási kötelezettségének, mert ugyan nem változtatott a Korm. rend. 1. számú melléklet 5. pontjában felsorolt eszközökön, a melléklet 6. pontjának módosításával megteremtette annak lehetőségét, hogy a közlekedőképességükben a mozgásszervi fogyatékosokkal azonos mértékben, de nem mozgásszervi betegségből eredően korlátozott személyek is jogosulttá váljanak fogyatékossági támogatásra, így érdemben bővítette a mozgásában fogyatékos személyek fogyatékossági támogatásra való jogosultsági körét. Annak értékelése, hogy a megváltozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló egyedi ügyben az alapügy felperese súlyos fogyatékosnak minősíthető-e, és ekként jogosult-e fogyatékossági támogatásra, orvosi szakkérdés, amelynek értékelése nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Így az Alkotmánybíróság a Korm. rend. támadott rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására, megsemmisítésére és alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést elutasította.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1621/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.300/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/845/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.21.775/2018/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (személyhez fűződő jog)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1193/2020.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.582/2019/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jóhírnév megsértése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1136/2020.)
Az ügy tárgya: A Székesfehérvári Törvényszék 2.Pf.297/2019/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (használati díj megfizetése)

Leave a Reply 38 megnézve, 1 alkalommal mai nap |