| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL/LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1999/2017.)
Az ügy tárgya: Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 124/C-D. §-ai és a Kúria Kfv.V.35.729/2016/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz és előzetes döntéshozatali kérelem (általános forgalmi adó visszafizetése, késedelmi kamat, közösségi jog)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezései és a Kúria áfa-visszafizetés tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügy előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy azok az adóalanyok, akik uniós jogba ütköző módon nem részesültek áfa-különbözetük visszatérítésében, közösségi jog alapján késedelmi kamatra jogosultak. Az indítványozó erre hivatkozással késedelmi kamat kiutalása iránt terjesztett elő kérelmet az adóhatósághoz. Az adóhatóság megállapította a kamatszámítás alapját képező, az uniós jogba ütköző módon vissza nem igényelhető és a bevallásokban feltüntetett pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó áfa összegét. Az elsőfokú adóhatóság részben helyt adott az indítványozó kérelmének, és részére késedelmi kamatot állapított meg. A kamat elkésett kiutalása miatt járó kamat fizetését az elsőfokú adóhatóság elutasította. A bíróság a közigazgatási döntés felülvizsgálata során az adóhatóság határozatát hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el, a Kúria e döntést hatályában fenntartotta, de az új eljárás eredményére kiható módon módosította az indokolást. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában többek között a Kúria ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel az álláspontja szerint sértette a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a Kúria érdemben nem reagált a felülvizsgálati ellenkérelemben foglalt adójogi, illetve alkotmányossági kifogásokra, sem az előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelemre. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria az adójog és a jog általános ismérvei alapján döntésében részletesen kifejtette, hogy a késedelmi kamat mely esetekben és milyen eljárási szabályok alapján jár. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a késedelmi kamat érvényesíthetőségére vonatkozó kúriai gyakorlat, különösen az, hogy az uniós jog megsértésén alapuló késedelmi kamat igény hivatalból nem, csak kérelemre érvényesíthető, nem sérti sem a jogegyenlőség, sem a tisztességes eljáráshoz való jog elvét. A Kúria ítéletében részletesen kifejtette álláspontját a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekhez kapcsolódó általános forgalmi adó után igényelt kamat jogalapja és mértéke, valamint a kamat ki nem utalása vagy késedelmes kiutalása miatt járó késedelmi kamat jogalapja és mértéke tekintetében. Az Alkotmánybíróság így az érdemi vizsgálatot követően arra az álláspontra jutott, hogy a Kúria a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadó követelményeknek megfelelően indokolta meg ítéletét, így az alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1578/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.186/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóhatósági határozat felülvizsgálata; adólevonási jog érvényesítése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria adólevonási jog érvényesítése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az adóhatóság megtagadta az indítványozó adólevonási joga gyakorlását a 2014. július-szeptemberi hónapokra, mivel a korábbi negyedéves bevallások helyett az indítványozót havi bevallási kötelezettség terhelte, amelyet akkor nem észlelt, de utóbb pótolt. Az indítványozó az adóhatóság eljárását és határozat hozatalát kérte az ügyben, amit az adóhatóság elutasított, így az indítványozó bírósághoz fordult. A bíróság az indítványozó keresetét elutasította, amely döntést a Kúria hatályában fenntartotta. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy értelmezése szerint az adólevonási jog abban az időpontban keletkezik, amikor a levonható adó megfizetési kötelezettsége keletkezik, és az érintett időszakra az adólevonási joga él, annak gyakorlását az adóhatóság köteles lett volna számára lehetővé tenni. Az indítványozó szerint az eljáró bíróságoknak az általános forgalmi adóról szóló törvény korábbi, 2014-ben hatályos szabályozását kellett volna esetében alkalmazni, ami szerint csak akkor lehetett az adólevonási jog érvényesítését megtagadni, ha az adószám törlésére előzetes felfüggesztést követően került sor, amely feltétel esetében nem állt fenn. Az erre irányuló kérelmét elutasító döntések az indítványozó álláspontja szerint sértik a tulajdonhoz és a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz fűződő alapjogát, valamint a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalmába ütköznek. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy bár a levonás az indítványozó anyagi joga volt, jogszerű gyakorlásáért maga tartozott felelősséggel, azt nem háríthatta volna át az ügyében eljáró hatóságokra és bíróságokra. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó saját felróható magatartása ellenére hivatkozott a visszaható hatály tilalmára, illetve a bizalomvédelemre, és annak ellenére érvelt levonási joga gyakorolhatósága mellett, hogy az azonnali hatályra vezető jogértelmezéssel is élhetett volna a jogával az elenyészés előtt. Az pedig önmagában nem alkotmányossági kérdés, hanem adójogi szakkérdés, hogy a Kúria törvényértelmezése helyes volt-e. A támadott kúriai ítéletről tehát nem volt megállapítható, hogy túlterjeszkedett volna az alkotmányos értelmezési tartományon, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

• AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1869/2020.)
Az ügy tárgya: A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 7/A. § (3) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő illetménye)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény egy rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A bírói kezdeményezésben foglaltak szerint a törvény támadott rendelkezése a korábbi azon szabályozást, miszerint az életpályamodellhez kapcsolódó illetményrendszer bevezetéséről szóló külön törvény hatálybalépéséig jogosult az illetményre a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő, felváltotta az a szabályozás, amely szerint az említett köztisztviselő illetményét a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezése alapján történő besorolás szerint, a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. A jogszabály-módosítás hatására a bírói indítvány alapjául szolgáló ügyben a felperes illetményét úgy módosították, hogy a korábbi 440 000 forint összegű illetménye 199 100 forintra csökkent, változatlan munkakör, munkaidő, munkahely és munkafeltétel mellett. Az indítványozó bíró álláspontja szerint támadott jogszabályi rendelkezés a korábban önkormányzati tisztviselőként foglalkoztatott felperes olyan jelentős érdeksérelmét okozta, amely nem feleltethető meg az Alaptörvényben foglalt szükségesség-arányosság követelményének, ennél fogva sérti a jogállamiság elvét. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény nem tartalmaz kifejezetten a közszolgálatra, az államszervezetben dolgozó, az állam közigazgatási feladatait ellátó tisztviselők jogállására nézve speciális szabályokat, így az Alaptörvény keretei között a törvényhozó nagy szabadságot élvez a közszolgálati jogviszonyok szabályozásában, beleértve a vonatkozó díjazás, illetmény meghatározását és bértábla kialakítását. A törvény megalkotásával a jogalkotónak az volt a célja, hogy a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintését követően azt megújítva, az alacsony hatékonyságot orvosolja és a struktúrát átláthatóbbá tegye. Ennek részét képezte egyrészt a járások kialakítása, másrészt a feladat-elosztás átalakítása, és a későbbiekben az illetményrendszernek a megváltozott feladat-elosztáshoz igazítása. Az Alkotmánybíróság szerint a bírói kezdeményezésben támadott törvényi rendelkezés nem sérti az Alaptörvényben foglalt jogállamiság elvét, így az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1533/2020.)
Az ügy tárgya: A Szekszárdi Törvényszék 12.Pkf.20.301/2020/3. számú végzése és a Paksi Járásbíróság 5.Pk.50.023/2020. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kapcsolattartás végrehajtása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Szekszárdi Törvényszék és a Paksi Járásbíróság kapcsolattartás tárgyában hozott végzéseit. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó egy gyermekétől különélő apa, akinek a gyermeket az anya a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetre hivatkozással nem adta át kapcsolattartásra. Az indítványozó a bíróságtól kérte a kapcsolattartás végrehajtásának elrendelését, kérelmét azonban a bíróság első fokon elutasította, amelyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. Az indítványozó szerint a végzésekben foglalt kirívóan contra legem jogalkalmazás és a megfelelő indokolás hiánya miatt sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, valamint a családi élethez és kapcsolattartáshoz való joga. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljáró bíróság nem tett eleget az alapjogi pozíciók arányosság elvén alapuló, kíméletes kiegyenlítésére és méltányos egyensúlyba kerülésére vonatkozó követelményének, mert pusztán az általános járványveszély mint távoli, absztrakt egészségügyi kockázat alapján döntött a kapcsolattartási jog korlátozása mellett. A bírói döntések ezért e jog kiüresítéséhez vezethettek, így az Alkotmánybíróság megsemmisítette a támadott bírói döntéseket.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1375/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.20.158/2019/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (öröklési igény)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1940/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.1516/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartás körülményei miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1519/2020.)
Az ügy tárgya: A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (szolgálati járandóság)

Leave a Reply 128 megnézve, 1 alkalommal mai nap |