| Mobile | RSS

Óriási meglepetést hozott a magyar GDP-adat!


Gazdaság
 2021. február 16. 09:00

Portfolio

Tavaly a negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 1,1%-kal meghaladta az előző negyedévit – áll a KSH friss jelentésében. Az adat óriási meglepetést jelent, a piaci elemzők ugyanis 0,4%-os csökkentést vártak a november közepétől életbe lépett járványügyi korlátozások miatt. Az egy évvel korábbi szinttől a magyar GDP (szezonálisan és naptárhatással igazítottan) 4,3%-kal marad el. A negyedik negyedév kiigazítatlan, éves alapú GDP-csökkenése 3,7 %, az erre vonatkozó elemzői várakozás 5,5% volt, vagyis ez a mutató alapján is óriási meglepetés a negyedik negyedévi gazdasági teljesítmény. Igaz, Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi szavaiból már lehetett arra következtetni, hogy az éves visszaesés mértéke a 4. negyedévben a vártnál jóval kisebb, 5% alatti lesz, de 4% alatti (nyers) mutatóra senki sem számított.▾hirdetés

A mai adat igazolja azokat az előzetes várakozásokat, amelyek szerint a koronavírus-járvány második hulláma (pontosabban az erre reagáló korlátozó lépések) kevésbé fogták vissza a magyar gazdaságot, mint tavasszal. Ezt egyrészt már a nemzetközi adatokból lehetett sejteni, másrészt az egyes gazdasági területek havi részadatai is azt mutatták, hogy a gazdaságot nem érte akkora sokk, mint az első hullám idején. Növekedési pályán maradt például az ipar és az építőipar is. Most kiderült, hogy a gazdaság egésze sem zsugorodott, hiába voltak olyan ágazatok, amelyek teljesítményét szinte teljesen lelőtték az újabb korlátozások.

A KSH gyorsbecslése még nem tartalmaz információkat a GDP szerkezetéről, ezért a teljesítmény mögötti tényezőket egyelőre nem lehet pontosan meghatározni. Az ilyenkor megszokott szűkszavú értelmezésből csupán annyi derül ki, hogy “a növekedéshez leginkább az ipar, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá”. Ebből az a tanulság vonható le, hogy a termelő ágazatok vártnak megfelelő jó teljesítménye mellett a szolgáltató szektorban is maradhattak olyan ágazatok, amelyek a vártnál jobban teljesítettek a lezárások időszakában. (A KSH nem említi külön, de ilyen lehetett a pénzügyi ágazat is, hiszen a hitelezési aktivitás megmaradt.)

A nagy képet illetően az igazi meglepetést az jelenti, hogy a várt visszaesés helyett a magyar gazdaság növekedni tudott a negyedik negyedévben. Ennek okai a következők lehetnek:

  • a lezárások “csak” november közepén érkeztek, és bár decemberben már tényleg érződött a hatásuk, az előző két hónap kifejezetten erős volt a havi részadatok alapján is,
  • az ipart nem bénította le úgy a járvány, mint tavasszal, az ellátási láncok viszonylag épek maradtak, a termelést a fertőzések ellenére meg tudták szervezni a nagy vállalatok,
  • a fentiek miatt érvényesülni tudott a korrekciós hatás: a második negyedéves nagy gazdasági zuhanást a harmadik negyedéves korrekció nem tüntette el teljesen, ezért bőven volt kapacitás további javulásra – ne feledjük, a gazdaság teljesítménye még így is bőven elmarad az egy évvel korábbitól,
  • az építőipar is gyorsan magára talált a sokkból, és a negyedik negyedévben töretlen maradt a növekedése,
  • a szolgáltató szektor számaira egyelőre nem látunk rá, de vélhetően a “lenullázott” ágazatokon (vendéglátás, turizmus) kívül a többi területet a vártnál jóval kevésbé érinthették a lezárások kedvezőtlen hatásai,
  • ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a turizmus súlya a negyedik negyedévben jóval kisebb, mint nyáron, ezért az innen érkező visszahúzó hatás tompítottabb lehetett, mint a második negyedévben.

A GDP-adat nagy tanulsága, hogy a lezárások gazdasági áldozata kisebb, mint vártuk. Ez akár azt jelentheti, hogy a kormányzat szívesebben tarthatja fent a korlátozásokat a romló járványhelyzetet látva. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy az első negyedévet szinte biztosan teljes egészében érinteni fogják a korlátozó intézkedések, ez alapján akár nehezebb időszak is lehet a gazdaság számára mint a tavalyi utolsó.

Tavaly összességében 5,2%-os volt a magyar gazdasági zsugorodás, 1996 óta (amióta vannak megbízható GDP-adataink) ez a második legnagyobb mértékű visszaesés volt. Ugyanakkor amíg a pénzügyi válság időszakának negatív GDP-adatai egy elhúzódó visszaesést, pangást tükröznek, addig most egy hirtelen érkező sokkról van szó, ami gazdaságtörténeti léptékkel mérve rendkívül rövid ideig tartott.

Egy ilyen óriási sokkhatás után érdemes figyelni az úgynevezett fix bázisú mutatót, ami nem a növekedés (visszaesés) ütemét mutatja, hanem a GDP szintjét jelzi. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy bár a GDP (a magyar gazdaság teljesítménye) jócskán visszaesett 2019-hez képest, a sokk háromnegyedét kiheverte a magyar gazdaság. Ráadásul ez a folyamat a várakozásokkal ellentétben a negyedik negyedévben folytatódott, pedig arra lehetett számítani, hogy az újabb sokk elakasztja ezt a folyamatot. A negyedik negyedévre nincs még hivatalos adatunk, ezt mi kalkuláltuk a mai gyorsjelentés alapján.

gdp4

A kilátások vegyesek, de alapvetően kedvezőek. A mai adat azt jelenti, hogy az idei évet eleve magasabb teljesítményről indítja a magyar gazdaság, tehát ez tovább javítja a képet. Azzal kapcsolatban egységesen a vélemények, hogy a korlátozások feloldása után kilő a gazdaság: az elhalasztott fogyasztás és beruházás mellett az állami gazdaságélénkítő programok fűtik majd a teljesítményt. Bizonytalansági tényezőt elsősorban a feloldások időpontja jelent. A járványügyi helyzet romlik, a vakcinával való ellátottság lassan halad, ezért most már gyakorlatilag biztos, hogy az első negyedév végig a korlátozások jegyében telik. Ma már annak a nagyobb a valószínűsége, hogy a második negyedév sem lesz érintetlen a lezárásoktól, sőt, a pesszimista forgatókönyvek szerint akár az időszak nagy részében foghatják még vissza a gazdaságot. A mai adat megjelenése előtt 2021-re 4,3%-os éves átlagos GDP-növekedést vártak a szakértők, ez a szám bizonyára felfelé fog módosulni a 4. negyedéves gazdasági teljesítmény fényében.

A sokféle GDP-növekedésről – Így nézzük mi

A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy- vagy a bázis időszakban szökőnap van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.

Címlapkép: Getty Images

fecsego.eu/portfolio

Leave a Reply 125 megnézve, 1 alkalommal mai nap |