| Mobile | RSS

Sikeres landolást hajtott végre a NASA marsjárója

Magyar idő szerint 21:56-kor megtörtént a landolás, komolyabb fennakadások nélkül történt meg a vörös bolygó felszínére való érkezés.

2021. február 18., 19:58

Szerző: 168

Magyar idő szerint csütörtök este 21:55-kor kísérli meg a NASA Mars 2020 elnevezésű küldetésének marsjárója, a Perseverance a leszállást a vörös bolygó felszínére. A NASA videóközvetítése 20:15-kor kezdődik, az élő streamért és a legfontosabb pillanatok szöveges tudósításáért kicsit görgessenek lejjebb, de addig is itt van néhány információ.

A Perseverance marsjáró a NASA Mars 2020 küldetésének fő eleme, a legmodernebb és legnehezebb űreszköz, amit valaha a Marsra küldtek. A Perseverance 2020. július 30-án indult útjára Floridából, az SLC-41 indítóállomásról egy Atlas-V rakéta segítségével – írja a SpaceJunkie. A marsjáró feladatai közé tartozik majd a kőzet- és talajminták gyűjtése egy későbbi misszió részére. Ezekben ősi mikrobiológiai élet nyomát fogják kutatni, illetve a Mars geológiai és időjárási vizsgálatához is alapot fog szolgáltatni. A rover számos technikai innovációval vág neki a felfedezésnek, ezek közül is kiemelkedik az Ingenuity elnevezésű helikopter, ami az első irányított repülést hajtja majd végre egy másik égitesten.

A marsjáró megépítésére és indítására közel 2,4 milliárd dollárt (kb. 712 milliárd forintot) költött a NASA, míg a tervezett 687 napos (1 marsi év) elsődleges küldetés hosszának az üzemeltetési költsége 300 millió dollár (89 milliárd forint) körül alakul majd. A technikai részletek kapcsán érdekes lehet még, hogy a Perseverance 1025 kilogrammot nyom, azonban ez a Marson lévő kisebb gravitáció miatt csupán 393 kg. Az űreszköz hossza 3 m, szélessége 2,7 m, magassága pedig 2,2 méter. A szerkezetre összesen 23 kamerát és  mikrofont szereltek fel, előbbit három csoportba rendezve: leszállást rögzítő kamerák, tudományos célokat szolgáló kamerák, mérnöki célokat szolgáló kamerák. Emellett három darab antennát is felszereltek rá a hatékonyabb kommunikáció érdekében. 

A Perseverance lesz az első eszköz, ami repülést fog végrehajtani egy másik bolygón. A szerkezet leszállása után leválasztják a helikoptert, és először egy 30 másodperces ugrást fognak végrehajtani, mely során tesztelik annak repülési képességeit. Amennyiben ez sikeresnek bizonyul, egy 30 napos idősávban további öt, pár perces repülést fognak vele végrehajtani, térképezés és fényképezési célokból. Áramellátását napelem biztosítja. 

A marsjárót egy kúp alakú egységben helyezik el, alulról hőpajzzsal felszerelve, ennek segítségével éli túl a rover a légkörbe való belépést. Az aeroshell tetejére helyezett szervizmodul automatikusan leválik a légkörbe való belépés előtt, az egység sebessége ekkorra körülbelül 21 000 km/h (5,8 km/s). Ezután kezdődik meg a NASA által csak „7 percnyi terror”-nak nevezett idősáv, amikor a légkörbe való belépés közben keletkezett plazma miatt megszakad a kommunikáció a központtal. Ekkor a hőpajzs akár 1300 °C-ra is felhevülhet.

Miután az atmoszféra 1500 km/h sebességre lassította a belépőmodult, a fékezőernyő 11 kilométeres magasságban automatikusan kinyílik. Ezután válik le a hőpajzs, így a marsjáró aljára szerelt kamerák és mikrofonok már figyelik a leszállást. Pontosan 5 másodperccel később a radarrendszer elkezdi a hajtóműves leszállás kezdeti időpontjának a meghatározását. Kb. 80 másodperccel a hőpajzs leválását követően a marsjáró „kiugrik” a burkolatból, és pár másodpercnyi szabadesés után begyújtja a Skycrane-en található hajtóműveit. Ekkor a sebessége 270 km/h, magassága pedig 1,6 kilométer.

A nyolc hajtómű egy kitérőmanővert hajt végre, ezzel elkerülve, hogy az aeroshell nekicsapódjon landolás közben a rovernek. 200 méter magasban megkezdődik a Skycrane manőver, amikor is a hajtóművekkel elátott Skycrane egy daruként leengedi a rovert, amíg az talajt nem ér. Ezután az összekötőkábelt gyorsan eloldják, és a hajtóművekkel azonnal ellöki magát a Skycrane, hogy minél messzebb csapódjon a talajba.

A NASA élő videóközvetítését itt követhetik nyomon:

A leszállás (21:55) előtt körülbelül 8 perccel a Perseverance megkezdte pályája stabilizálását, a landoló rendszer is elkezdett adatokat felvenni, és hamarosan működésbe lép. Megkezdődött a NASA által csak „7 percnyi terror”-nak nevezett idősáv, ahol megszakad a szerkezet kommunikációja a központtal, a hőpajzs is elkezdte a felmelegedést. Az események eddig biztatóak, nagyjából 10 G-s erőhatás hat jelenleg a landolóegységre – a NASA központjában feszült figyelem uralkodik.

A légkörbe való belépés megtörtént, az ejtőernyő a várt idősávban nyílt ki és kezdte meg a landolást. 1 kilométeres magasságban járnak, a landoló motor megkezdte a lassítást, 30 m/s-sel kezdi meg a landolást a marsjáró. 

Megtörtént a landolás, magyar idő szerint 21:56-kor. További adatok várhatóak. Az első képek is megérkeztek a Perseverance mérnöki célokat szolgáló kamerájáról.

A leszállásról nem kaptunk élő felvételt, azonban a leszállás után szinte azonnal két kis felbontású képet is mutatott a Percy. A NASA stílusosan jelentette be közösségi oldalán a sikeres landolást. Az ejtőernyős leszállást követően a 250 méter mély Jezero-kráterbe érte el a Mars felszínét. A projektben részt vevők szerint ezt a helyszínt korábban rendkívül kockázatos lett volna megközelíteni.

 Így néz ki az első kép a vörös bolygó felszínéről:

Újabb történelmi ponthoz érkezett el a Mars 2020 projekt, amikor is az Ingenuity elnevezésű helikopter hamarosan megkezdi a lecsatlakozást a Perseverance-ről, és végrehajtja a történelem első irányított repülését egy másik égitesten, igaz még nem kutató jelleggel, csupán tesztrepülést végeznek. A helikopter súlya körülbelül 1,8 kilogramm – mondta Mimi Aung, a projekt menedzsere. 

A NASA élő adásában lejátszották David Bowie Life On Mars, magyarul Élet a Marson című dalát. 

A Perseverance az elkövetkező napokban megkezdi a felszín és a környezet feltérképezést, valamint speciális robotkarjainak és fúróeszközeinek segítségével mintákat vesz a Mars felszínéről, hogy azt később visszajuttassák a Földre, hogy azokon kutatásokat végezzenek és fényt derítsenek arra, létezhetett-e mikrobiális élet a vörös bolygón.  

Az egytonnás, nagyjából terepjáró méretű robot a tervek szerint egy teljes marsi évet – 687 földi napot – fog eltölteni a Marson, ahol esetleges múltbéli mikrobiális élet nyomai után fog kutatni, tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjt – írja az MTI.

A NASA eddig négy szondát küldött a Marsra, a Pathfindert 1997-ben, a Spiritet 2003-ban, az Opportunityt 2004-ben, valamint a Curiosityt 2012-ben.

(Kiemelt képünk illusztráció: EPA/NASA/JPL-Caltech)

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 57 megnézve, 1 alkalommal mai nap |