| Mobile | RSS

Újabb ügyet bukhat a magyar kormány az EU Bíróságán///Maďarská vláda může selhat v jiném případu u Soudního dvora EU

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön indítványozta az uniós bíráknak, hogy marasztalják el a magyar államot a menedékkérők számára történő segítségnyújtás bűncselekménynek minősítése miatt.

Szabó Zsuzsanna,

Atanasziosz Rantosz főtanácsnok álláspontja szerint Magyarország megszegte az uniós jogból eredő kötelezettségeit azáltal, hogy büntetendőnek minősíti azt a tevékenységet, hogy nemzetközi védelemre irányuló eljárást indíthassanak azok, akik nem tesznek eleget az e védelem megadására vonatkozó nemzeti jogi kritériumoknak. Ez Rantosz főtanácsnok szerint sérti az uniós jogalkotó által a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozóan biztosított jogok gyakorlását – derül ki az Európai Bíróság csütörtöki közleményéből.

Magyarország egy 2018-as jogszabályi reformmal (a “Stop Soros” törvénycsomaggal) megnehezítette a nemzetközi védelemre irányuló eljárásokhoz való hozzáférés feltételeit, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadás és segítség nyújtását célzó tevékenységek gyakorlásának feltételeit, és büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállássá tette az illegális bevándorlás elősegítését, támogatását.

Miután az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a magyarországi jogszabály sérti az eljárási irányelvet és a befogadási irányelvet, Magyarország ellen kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset nyújtott be az Európai Bírósághoz.

Athanasios Rantos főtanácsnok indítványában arra emlékeztet, hogy az Európai Bíróság 2020. március 19-i ítéletében már megállapította a Bizottság által kifogásolt elfogadhatatlansági ok jogellenességét, ezért a főtanácsnok annak kimondását indítványozza az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország ezen elfogadhatatlansági ok bevezetésével megszegte az eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit.

Kötelezettségszegés

A főtanácsnok az indítványában rámutat, hogy a magyar jogszabály szerint menedékkérők csak akkor lehetnek jogosultak Magyarországon nemzetközi védelemre, ha közvetlenül egy nem biztonságos országból érkeznek, Szerbiát viszont biztonságos tranzitországnak minősíti, ami kizárja a Szerbián keresztül Magyarországra belépőket e védelem lehetőségéből. Ez utóbbival kapcsolatban viszont az uniós bíróság már 2020 márciusában kimondta, hogy a biztonságos tranzitországra vonatkozóan bevezetett magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal. A főtanácsnok szerint az előbbiek fényében azonban minden olyan ember vagy szervezet, aki vagy amely segítséget nyújt a Szerbián keresztül Magyarországra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőknek, feltételezhetően tisztában lesz azzal, hogy a kérelmek nagy valószínűséggel kudarcra vannak ítélve, illetve büntetőeljárás konkrét veszélyének teszi ki magát.

Emellett a főtanácsnok úgy véli, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők számáratörténő segítségnyújtás bűncselekménynek minősítése különösen jelentős elrettentő hatást gyakorolhat minden olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely tudatosan próbálja elősegíteni a nemzetközi védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok megváltoztatását, illetve a kérelmezők számára megkönnyítenia nemzetközi védelemre irányuló eljárás vagy a humanitárius segítség igénybevételét. A főtanácsnok ezért azon az állásponton van, hogy a szóban forgó szervező tevékenység bűncselekménynek nyilvánítása nem igazolható módon akadályozza a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogi rendelkezésekben biztosított jogok gyakorlását, és így az e rendelkezésekből eredő kötelezettségek megszegésének minősül.

Továbbá a főtanácsnok álláspontja szerint az a magyar szabályozás, amely szerint azon személyeknek, akikkel szemben jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása miatt büntetőeljárás van folyamatban, tilos belépniük a Magyarország területének külső határától számított 8 km-es sávon belülre, tagadhatatlanul tovább erősíti a fent említett szervező tevékenység kriminalizálásának negatív hatásait. Úgy véli azonban, hogy ez a szabályozás önmagában véve nem sérti az uniós jogot, mivel csupán arra irányul, hogy a rendőrség megtilthassa a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek olyan helyekre történő bejutását, amelyek ezekhez a bűncselekményekhez kapcsolódnak. A főtanácsnok egyébiránt azt állapítja meg, hogy az Európai Bizottság nem hozott fel olyan érveket, amelyek a kérdéses szabályozás önmagában véve korlátozó jellegét bizonyítanák, csupán azt hangsúlyozta, hogy az tovább erősíti a szóban forgó szervező tevékenység kriminalizálásának korlátozó hatását. A főtanácsnok így tehát azt indítványozza az EU  Bíróságának, hogy utasítsa el a jelen keresetet azon részében, amelyben a Bizottság kizárólag e szabályozás alapján kívánja megállapíttatni a kötelezettségszegést.

Örül a Helsinki az indítványnak

A főtanácsnoki véleményt a Magyar Helsinki Bizottság üdvözölte. Az indítvánnyal kapcsolatban a jogvédő civil szervezet kiemelte: a főtanácsnoki indítvány újdonsága, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a “jogellenes bevándorlás elősegítésére, támogatására” vonatkozó gumi szabályait is jogsértőnek találja, amelyek akár egy évig tartó szabadságvesztéssel fenyegetik a menekülőknek segítséget nyújtó személyeket.

A Helsinki Bizottság reméli, hogy az ítélet is mihamarabb megszületik, és az Európai Bíróság ítélete véget vet ennek a nyilvánvalóan jogszerűtlen helyzetnek – értékelte az indítványt Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal. Az ítélet a következő hónapokban születhet az ügyben.

fecsego.eu/napi.hu

Maďarská vláda může selhat v jiném případu u Soudního dvora EU

  1. února 2021 | pošta Ústavní soud, aktuální zprávy, události, Soudní dvůr Evropské unie, soud / státní zastupitelství / soudní rada v Szegedu, blog otce Dr. Benyika, ministerstvo EE, Pictures of Life / bulvár, tiskové středisko EU, europarl.europa. eu / news / en, europarl.hu, zprávy Chatterbox, ochrana spotřebitele, blog šéfredaktora, studentský blog GFHF, HITA, veřejný život, kultura, maďarský helsinský výbor, Nav, nébih, policejní zprávy, Bílý dům

Generální advokát Soudního dvora Evropské unie ve čtvrtek vyzval soudce EU, aby odsoudili maďarský stát za klasifikaci pomoci žadatelům o azyl jako trestný čin.

Zsuzsanna Szabó,

Podle generálního advokáta Atanasia Rantosze Maďarsko nesplnilo své povinnosti vyplývající z práva EU tím, že kriminalizovalo postup zahájení řízení o mezinárodní ochraně osobami, které nesplňují kritéria pro přiznání této ochrany podle vnitrostátního práva. Podle generálního advokáta Rantose to porušuje výkon práv přiznaných zákonodárcem EU na pomoc žadatelům o mezinárodní ochranu, uvedl ve čtvrtek Evropský soudní dvůr.

Díky právní reformě v roce 2018 (balíček „Stop Sorosovi“) Maďarsko znesnadnilo přístup k postupům mezinárodní ochrany a poskytování poradenství a pomoci žadatelům o mezinárodní ochranu a učinilo z něj trestní zákon (trestní zákon). podpora nelegálního přistěhovalectví.

Po zjištění Evropské komise, že maďarská právní úprava porušuje procesní směrnici a směrnici o přijímání, podalo Maďarsko žalobu pro nesplnění povinnosti k Evropskému soudnímu dvoru.

Generální advokát Athanasios Rantos ve svém stanovisku zdůrazňuje, že Evropský soudní dvůr již ve svém rozsudku ze dne 19. března 2020 rozhodl, že námitka nepřípustnosti vznesená Komisí je protiprávní, a žádá proto o rozhodnutí Soudního dvora.

Porušení povinnosti

Ve svém stanovisku generální advokát zdůrazňuje, že podle maďarského práva mohou mít žadatelé o azyl nárok na mezinárodní ochranu v Maďarsku, pouze pokud pocházejí přímo z nebezpečné země, ale klasifikují Srbsko jako zemi bezpečného tranzitu, což vylučuje ty, kteří vstupují do Maďarska prostřednictvím Srbsko před takovou ochranou. V souvislosti s posledně uvedeným však soud EU v březnu 2020 rozhodl, že maďarské předpisy o zemích bezpečného tranzitu jsou v rozporu s právem EU. Podle generálního advokáta si však ve světle výše uvedeného bude každá osoba nebo organizace poskytující pomoc žadatelům o mezinárodní ochranu, kteří přijíždějí do Maďarska přes Srbsko, pravděpodobně vědoma toho, že žádosti pravděpodobně selžou nebo že představují konkrétní riziko trestní řízení.

Generální advokát se dále domnívá, že kvalifikace pomoci žadatelům o mezinárodní ochranu jako trestného činu může mít zvláště významný odrazující účinek na každou osobu nebo organizaci, která se vědomě snaží usnadnit změny ve vnitrostátních právních předpisech o mezinárodní ochraně nebo usnadnit přístup k postupům mezinárodní ochrany využití humanitární pomoci. Generální advokát se tedy domnívá, že kriminalizace dotčené organizační činnosti nebrání neoprávněně výkonu práv přiznaných ustanoveními práva EU o pomoci žadatelům o mezinárodní ochranu, a představuje tedy porušení povinností vyplývajících z těchto práv ustanovení.

Podle názoru generálního advokáta dále maďarská právní úprava zakazující osobám, které jsou předmětem trestního řízení, za usnadnění nebo podporu nelegálního přistěhovalectví do 8 km od vnější hranice Maďarska nepopiratelně posiluje výše uvedenou organizační činnost. Negativní účinky kriminalizace. Domnívá se však, že tato právní úprava sama o sobě neporušuje právo EU, protože má pouze zabránit policii v odepření přístupu na místa podezřelá ze spáchání trestného činu na stránky související s těmito trestnými činy. Generální advokát rovněž uvádí, že Komise nepředložila žádné argumenty prokazující, že dotčená právní úprava je sama o sobě restriktivní, pouze zdůrazňuje, že dále posiluje omezující účinek kriminalizace dotčené organizační činnosti.

Leave a Reply 75 megnézve, 1 alkalommal mai nap |