| Mobile | RSS

„Rengeteg ember halt meg, akinek nem kellett volna meghalnia”

„Rengeteg ember halt meg, akinek nem kellett volna meghalnia”

KÖZÉLETKözzétéve 2021 ápr 8.

Orbán Viktor türelmetlen„újraindítaná” az országot, mondván, az egyedüli megoldás a járvány ellen az oltás.

Balkányi László: Kizárt dolog, hogy egy járványtannal foglalkozó szakember ezt az alapvetően hibás gondolatmenetet adta volna elő a miniszterelnöknek. De fogadjuk el, hogy van ez az állítás, és nézzük meg a tartalmát: lényegében azt mondja Orbán Viktor, hogy az oltásokkal lehet a járványt leállítani, a korlátozó intézkedésekkel, például karanténnal, távolságtartással nem. Ez az állítás tényszerűen nem áll meg, hiszen több országot ismerünk, ahol kizárólag ilyen intézkedésekkel megállítható volt a járvány: Tajvan és Új-Zéland példái ezt mutatják. De hamar megérthető az is, hogy az állítás maga is alapvetően téves logikán alapszik.

A – korlátozások nélküli – terjedés „órája” ugyanis gyorsabban jár, mint az oltásokból felépülő védettség „órája”.

Ez a járvány körülbelül hat-hét naponkénti átadással gyarapítja az új és új fertőzötti kört, igy terjed. Körülbelül ennyi idő után jön a betegek új „generációja”, míg az oltás védőhatásának felépülése optimális esetben is heteket vesz igénybe.

 Mitől függ egy járvány „sebessége”?

BL: Egy járvány terjedési gyorsaságát – legalább – két tényező befolyásolja, két számmal írhatjuk le. Egyik a sokat emlegetett reprodukciós ráta, ami nem azt jelenti, hogy egy ember egynek, kettőnek vagy háromnak adja át a fertőzést, hanem hogy egy populáció, egy sokaság, például száz ember, százötvennek vagy kétszáz másiknak adja át. Ha az úgynevezett R(effektiv) érték 1 felett van, a járvány terjed. De ennek gyorsaságát egy másik szám is, a generációs idő is befolyásolja. Ha akár nagyon magas is az R(e) de mondjuk egy év alatt adódik át a fertőzés, akkor a járvány lassan terjed. Ha egy hét alatt, mint a COVID-19 esetében, akkor hetente szorzódnak fel a fertőzések számai, mindaddig, amíg van megfertőzhető alany, azaz a védettek – a betegségen átesettek és az oltottak – nem jelennek meg ebben a populációban. Triviális módon, minél rövidebb az úgynevezett „generációs idő”, annál többen betegednek meg ugyanakkora időtartam alatt. Az egynél nagyobb R(e) és a rövid generációs idő együtt gyors terjedéshez vezet egy járvány bizonyos szakaszában. Szokták ezt exponenciális növekedésnek hívni ezt, holott ez hatványfüggvény szerinti növekedés. Pontatlan hasonlattal olyan ez kicsit, mint a kamatos kamat, csak a ráta menet közben tud változni.

 Ezzel szembe lehet állítani az oltások sokaságát?

BL: Ha végeznénk egy olyan gondolatkísérletet, mit kell választania egy országnak – két lehetetlen dolgot mondok –, azt-e, hogy egy nap alatt mindenkit beoltanak, vagy két hétre mindenki bezárkózik teljesen, tehát senki nem találkozik senkivel, fel lehet tenni a kérdést, melyik esetben halnak meg végül kevesebben. Egyértelmű, hogy akkor, ha a teljes bezárkózást választjuk, hiszen ebben az esetben nem lesz következő kör, megszakadnak a fertőzési láncok. Ezzel szemben,

ha az oltást akár mindenki megkapná egy adott napon, az egész országban, akkor is hetekig tartana, amíg felépül a védettség, és ezalatt a járvány bőven terjed.

Forrás és folytatás. Magyar Narancs /https://magyarnarancs.hu/katasztrofa/rengeteg-ember-halt-meg-akinek-nem-kellett-volna-meghalnia-237354?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR0fo4ecafr8mbU9jBkccSa_SeHkCvBheeqm-rQIp3sg1EiFj6CIhoizEz4

forrás: OLKT

Leave a Reply 45 megnézve, 1 alkalommal mai nap |