Áprilisi bejelentések
A fogyasztóvédelmi irodánkban – baksi központban- megjelenők a húsvéti reklámmal kapcsolatban érdeklődtek, mivel félnek a bevásárló központoknál alkalmazott reklám dömpingtől. A hirdetési újságokban nem mindig lelhető meg az alacsonyáron hirdetett termék. Többször még a kiemelt ár is eltér a hirdetésben szereplő ártól. Véleményük szerint a reklámok becsapják a vásárlókat! A bevásárló központokban próbáltak választ kapni a kérdéseikre, ám az eladó tehetetlenül tárta szét a karját. A vevőszolgálatnál egy váll lendítéssel próbálkoztak, majd az előttük hömpölygő tömegre mutattak. A sikertelen próbálkozáskövetően, nálunk a Tisza-menti Regionális Kultirális Fogyasztóvédelmi irodánkban keresték a megfelelő választ. Dühős indulatok, hangoskodások, a dialektika legelemibb szabályait felrúgva mondták a magukét. Később egységgé formálódva megkértek, hogy beszéljek a reklámról, s annak jelentőségéről, azután helyet foglalva várták az “előadást”.
A reklámból tanulni lehet, mit szabad és mit ne tegyél! Kódolt üzenetnek is lehet nevezni a folyamatos intelmeket, figyelemfelkeltő színes ígéreteket. Ám valójában egy erőszakos, vedd meg jelzést, küld a vásárló felé. Visszacsatolás nélkül! A hirdetőt nem érdekli, hogy az általa reklámozott termék elnyerte – ezen a vásárló tetszését, mivel hiányzik a moderátor, aki felhívná a figyelmet a termék minőségére, eladhatóságára. Míg a szavak összetett, rejtett szépsége sokszor csupán száraz ismeret az érdeklődő számára. Tételezzük fel, a szülő azt tanítja a gyermekének, hogy minden alkalomkor olvasd el az árucikk hátoldalán fellelhető írást. Elolvassa? Nem! Miért? Mert az Audi. Vizuális reklámok erre nem ösztönzik. A bevásárló központokba betérő férfiakat általában nem érdekli a figyelemfelkeltés, az akciók, mivel a ” minél hamarabb elhagyom bolt” effektust tartják szem előtt. Ha szerencséje van, az akciós tejből, vagy az árkedvezményes termékből választ. Pl., a színes figyelemfelkeltő táblák a tejhűtő felett, mellett, sorakoznak. De ők nem látják. (az irodában erre a kijelentésemre parázs vita alakult ki. – Igenis ők mindig figyelik, s észre is veszik az árkedvezményes termékeket. M. M-, né: – Én csak erre a felhívásra megyek vásárolni, mivel kis nyugdíjas vagyok, és minden forint számít.) Az unom férfivásárló a mindenkori kötelezettség alól így próbálja önmagát felmenteni: – Nem láttam nem észleltem! – csípőből érkezik a válasz, ha számon kérik őkelmét. (a tömeg vidáman kuncogott, s később hallatszott – igen, így vagyunk többen is! – jelentette ki K G.) a feleség ilyenkor mit tesz? Többet nem küldelek el vásárolni, te szerencsétlen! A családfő mosolyog a bajsza alatt, – elértem, amit akartam! – ezt követően kényelmesen elhelyezkedik a fotelban, s felnyit egy üvegsört, és újságolvasás közben elfogyasztja. A neje beletörődik férje színlelt mulyaságába. – rád még ezt sem lehet bízni, duzzog a házastárs. (Nem ismersz magadra Károly! – kiáltott fel Anna néni) Nem tökéletes példa, ám hasznos. Mi lenne a megoldás? El kell ismerni a hibánkat, és erőfeszítéseket kívánatos tennünk a magatartásviselkedés kultúránkban. A család kommunikációs nyelve lehet verbális és nem verbális. Na most melyiket használjam?- villan a nő agyába e gondolat. Az után a konyhában serénykedve döbben rá, hogy marketingkommunikáció az, az eszköz, amit hatékonyan bevethet a lánya, férje ellen. Vágyat ébreszteni, és fokoznom kell az igénykeltést, el kell rejtenem az információt, mintha ők találták volna ki. Legyen számukra szórakozás, pihenés a vásárlás, amit hatásgyakorlással, befolyással tudok csak elérni. A társadalom először a fogyasztási szokásainkat, másodszor az egészségesebb fogyasztás felé orientál bennünket, fogyasztókat. A marketing kommunikációból kiindulva figyelembe kell vennünk a vásárlási döntéseket, magatartást, demográfiai jellemzőket, pszichológiai tényezőket, valamint a kultúra, szubkultúra, etnikum és a közszereplők társadalmi helyzetét. Kedves barátaim, a reklám a legveszélyesebb piacbefolyásoló eszköz az elterjedtségénél, hatalmánál és a manipuláció könnyen előidéző jellege miatt. A reklámnak sokféle típusa van. Szólhat szakemberekhez, orvosokhoz, kereskedőkhöz egyaránt. (Többféle reklám is létezik? – kérdezte Anna néni) Igen! A reklámnak célja és formája van. A célja a különleges kínálat hirdetése, új vevőkör kialakító hirdetések, az árakkal és az árleszállítással kapcsolatos hirdetések, s végül készletcsökkentő célzó hirdetések. A mélyebb reklám célokhoz már nem jutottam el. A beszámolót követően vidám hangulat alakult ki. Párok, csoportok vitatták meg a hallottakat, majd tanácsokat osztottak egymás között. Jó hangulatban telt el a délután.