| Mobile | RSS

Koreai népviselet

A Koreaiak szemében a ruhák nem pusztán a test eltakarását szolgálják. Példa erre a hanboknak nevezett népviselet. Ami egy boleróra emlékeztető rövid blúzból s egy hozzá képest jóval hosszabb szoknyából áll. Előfordulhat, hogy a szoknya négyszer olyan hosszú, mint a blúz s ezért még egy alacsonyabb termetű nő is magasabbnak látszik benne. A viseletnek finom s egyszerű szabása van. A blúz ujjai kitárt szárnyakhoz hasonlítanak. Közvetlenül a mellkas alatt kezdődő szoknya pedig egyre szélesedik, s könnyedén hullik alá egészen a padlóig. A mellkas hangsúlyozására egy különleges masni ékeskedik a behúzás alatt, két szára, a blúz elején a csomótól majdnem a bokáig ér. Ezen kívül a mandzsettáját, nyakkivágását, szoknyáját gyönyörű geometrikus virágos hímzés díszíti. Az egyedülálló arányai, szabása s a színei együttesen varázsolják e ruhát igazán elegánssá! Szépségét a gyakorlatias volta is növeli! Általában természetes szállakból készül, ezért egész évben kellemes hordani.(pl., a hó csalán és a kender rostjai) Nyáron hűsítő élmény a testnek! Más természetes anyagokból készültek megtartják a test hőjét, így kiválóan alkalmasak téli viseletként is. Nem annyira a divatot, mint a célszerűségét tartják szem előtt, amikor ezen a vidéken évszázadokkal ezelőtt többnyire lóháton közlekedtek az emberek.

A CULTURE I című folyóirat ezt írja „Ezt a ruhadarabot a hűvösebb éghajlatra tervezték, valamint arra, hogy lehessen benne vadászni és a nomád élet tevékenységeit, folytatni” Ezért van az, hogy a koreai lovasok nem hordtak olyan ruhát, amelyek akadályozták volna őket a mozgásban. Akik napjainkban szívesen viselnek hanbo – kot, hálásaknak kell lenniük az elődeiknek, mivel ilyen kényelmes viseletet hagytak rájuk. A kultusz másik érdekessége, hogy az ősrégi hagyományoknak megfelelően a ruha színeinek szimbolikus jelentésük van. A múltban az uralkodó osztály tagjai gyakran színes hanbokot hordtak, míg a földművesek túlnyomórészt fehérbe öltöztek!  Egy hajadonnőt arról lehetett felismerni, hogy sárga és piros színű ruhát viselt. Házasságkötés után a ruhája színe mutatta meg, hogy a férje milyen társadalmi osztályhoz tartozott. Napjainkban az esküvőn a mennyasszony édesanyja rózsaszín, míg a vőlegényé kékbe öltözik. Így nem nehéz felismerni őket! A koreai háborút (195O – 1953) követően modernizáció ment végbe az országban. Így történt, hogy az 197O – s évekre kiment a divatból. Helyette, nyugati stílusú ruhákat kezdtek viselni a nők. Tehát az egykor mindennapi öltözéknek számított ruhadarab bekerült a szekrénybe, s csak esküvők, ünnepnapok, valamint más különleges alkalmakkor vették elő. Az utóbbi időben azonban újra felkapottá vált a koreai népviselet. 1996 – n például e népviselet propagálására minden hónap első szombatját „a hanbok napjának, kiáltották ki. A varrónők új modelleket terveztek, különösen olyanokat, amelyek meghódították a fiatalok szívét! A fiatalság jó érzéssel tér vissza ehhez a hagyományos öltözékhez, hisz a modern hanboknak óriási sikere van a világon! Korunkban, mikor a legutolsó divatirányzatok többsége az érzékiséget hangsúlyozza, e ruhadarab szép példája annak, hogyan lehet gyönyörűséges és szerénységet tükröző is egyben.

Leave a Reply 4767 megnézve, 3 alkalommal mai nap |