< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Egyre több a természeti katasztrófa

| Mobile | RSS

Egyre több a természeti katasztrófa

2010. május 6. | hozzászólás | Közélet

Félő, hogy egyre jobban sűrűsödnek a természeti katasztrófák jelenségei. E szélsőséges időjárás az éghajlatváltozásra vezethető vissza, ami azt eredményezheti, hogy különböző éghajlati veszélyforrásokkal kell számolnunk.

A drámai változások elővigyázatosságot követel tőlünk, emberektől. Pl. Franciaországban 2OO3- ban a nyári hőhullám 3O OOO emberi életet követelte. Spanyolországban kiakadt a hőmérő 45 Celsius foknál!  Az élelmiszerhiány a természeti katasztrófák egyik formája! A feljegyzett éhínségek közül a legkorábbi az ókorban, Egyiptomban tört ki, Jákob, azaz Izrael fiának Józsefnek az idejében. Hét éven át, tartott és Egyiptomot, Kánaánt érintette legjobban, ám más területeket is. Európa egyes részein hőhullám tombolt 2OO3- nyarán. A forróság 3OOOO ember életét követelte Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Nagy- Britanniában, Olaszországban, Portugáliában s Spanyolországban. A monszun megérkezése előtti hőhullám 15OO ember életét követelte Bangladesben, Indiában s Pakisztánban. Ausztráliában több mint hárommillió hektárnyi földterületet tett tönkre az aszály, s a leírhatatlan hőség miatt kialakultak a bozóttüzek! 2OO4-ben romboló hurrikán söpört végig a Karib- tengeren s a Mexikói-öbölben. Az áldozatok száma 2OOO-re tehető. Sri Lankán 2OO3- ban egy ciklon súlyos áradásokat idézett elő, ami 25O ember áldozatot követelt. 2OO4-ben a Csendes- óceán nyugati térségében 23 tájfun alakult ki.  Ebből, 1O Japánt hódoltatta be! A halottak száma elérte a 17O főt.  A folyamatos monszuneső késztette áradások, 3O millió emberéletet követelt Dél- Ázsiában, Bangladesben. Algírt 2OO3-ban egy hatalmas földrengés ébresztette, s ennek hatására 2OO. OOO- n maradtak fedél nélkül. December 26-án hajnal 5 óra 26 perckor az iráni Bam városától 8 kilométerre, délre megrázkódott a föld. A 6, 5-es erősségű földrengés a város 7O%-át megsemmisítette, ami 4O OOO ember életének a végét jelentette. Ráadásul megsemmisült Bam kétezer éves erődjének az Arg -e Bamnak a tekintélyes része.  Szumátra sem maradt ki a földrengések által pusztított területek közül. A kialakult cunamik annyi emberrel végeztek, mint a történelmi feljegyzések egyetlen másik tengerrengés sem. A gyilkos hullámok több mint 2OO. OOO emberéletet oltottak ki, s még többen megsérültek. Még Afrika keleti partjaihoz, az epicentrumtól 45OO vagy még több kilométerrel nyugatra is elért a cunamik halálos ölelése! Ami az időjárással összefüggő katasztrófákat illeti, sok tudós úgy véli, az emberi tevékenységek okozták a légköri változásokat, ezáltal átalakították a föld éghajlatát s a szélsőséges időjárási viszonyokhoz járultak hozzá. A statisztikából az is kiderül, hogy a katasztrófák okozta halálesetek 95% -a a fejlődő országokban következett be, ám a gazdagabb országokban viszont jelentősebbek az anyagi károk, ami 75%-ot tesz ki. A föld éghajlati rendszerét egy olyan géphez hasonlíthatjuk, mely átalakítja, elosztja a napenergiát. Mivel a trópusokat éri a legtöbb hő a napból, az így keletkező hőmérsékleti egyenlőtlenség készteti mozgásra a légkört. A nap hőjének egyenlőtlen elosztása idézi elő azt is, hogy óceáni áramlatok jöjjenek létre, amelyek a hűvösebb területek felé továbbítják az energiát. A föld napi körforgása ezt a mozgó nedves légtömeget örvényekké alakítja. Némelyikük depresszióvá, azaz alacsony légköri nyomású területté válik, azok pedig viharokká alakulhatnak. Ha megfigyeljük a forró égövi viharok általános útvonalát, azt tapasztaljuk, hogy az Egyenlítőtől távolodnak a hidegebb területek felé, valamint az északi s déli irányban is egyaránt. Ezek a viharok jelentős hőcseréknek bizonyulnak, s hozzájárulnak az éghajlat mérsékléséhez. Ám, ha az óceán felső rétegének a hőmérséklete meghaladja a 27 Celsius fokot, a forró égövi viharok elég energiára tehetnek szert ahhoz, hogy ciklonokká, hurrikánokká, vagy tájfunokká alakuljanak. A legsúlyosabb természeti katasztrófát az egyesült államokbeli hurrikán idézte elő, mely 19OO. Szeptember 8-án csapott le a texasi Galveston nevű szigetvárosra. A vihar által felkorbácsolt hullámok 6OOO—8OOO emberéletet követeltek. Az épületek kártyavárként omlottak össze! A szigeten egyetlen építmény sem maradt sértetlen!

A Science korábban említett vezércikke szerint:

„az elmúlt évszázadban a tengerszint 1O-2O centiméterrel emelkedett, és ez még nem a ’ végállomás’ „

Ez milyen kapcsolatban lehet a átfogó felmelegedéssel?  A kutatók két lehetséges tényezőt említenek!

Az egyik: – a sarki jégtakaró s a gleccserek megolvadnak, ami növeli az óceánok víztömegét. A másik: a hő tágulás: amint az óceánok melegszenek, nő a terjedelmük.

A világ sok részén a népességnövekedés, a városok terjeszkedése, a nyomornegyedek elszaporodásához és a környezet további rombolásához vezet. Ezek a fejlemények vélhetően súlyosbítani fogják a természeti katasztrófákat. Vegyünk egy példát:Haiti szigetén sokan élnek, s már elég rég óta folyik az erdőirtás. Haiti gazdasági, politikai, társadalmi helyzetét semmi sem fenyegeti jobban, mint az erdőirtás!  Ezt bizonyítja a 2OO4- n lezúduló szakadó eső, ami sárlavinák kialakulásához vezetet. A szubdukciós vulkáni tevékenység jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiség számára! A Csendes – óceáni peremet, melyet tűzgyűrűnek is nevezünk több száz ilyen vulkán, tarkítja. Ám ha az óceán felső rétegének a hőmérséklete meghaladja a 27 Celsius fokot, a forró égövi viharok elég energiára tehetnek szert ahhoz, hogy ciklonokká, hurrikánokká, vagy tájfunokká alakuljanak.  Az ázsiai Time rámutat, hogy „a teljes felmelegedés, a duzzasztógátak, az erdőirtás és az irtásos – égetéses földművelés” súlyosbítja a Dél- Ázsiában bekövetkező természeti katasztrófákat. A másik véglet: hogy az erdőirtás fokozhatja a szárazságot az által, hogy hozzájárul a talaj gyorsabb kiszáradásához. Brazíliában a szárazság miatt tüzek lobbantak fel olyan erdőkben, melyek rendes körülmények között túlságosan nedvesek ahhoz, hogy meggyulladjanak. A pusztítás példanélküli volt! Nemcsak a szélsőséges időjárás – természeti katasztrófák – hibáztathatók, hiszen a föld gyomrából is kiindulnak a katasztrófák. A jelek szerint a Hawaii – szigetek, az Azori szigetek, a Galápagos- szigetek s a Társaság szigetek egyaránt a forró pontokon végbemenő vulkáni tevékenység következtében jöttek létre. A vulkánok régóta formáló szerepet játszanak a föld történetében.

Mi miatt válik hevessé egy- egy kitörés?

A kitörés úgy kezdődik, hogy a magma felfelé törekszik a föld forró gyomrából. Némelyik vulkánból egyszerűen kiszivárog a láva, és ritkán hömpölyög olyan gyorsan, hogy meglepetésszerűen érje az embereket. De vannak olyan vulkánok is, amely egy atombombáénál is nagyobb energiával tőr a felszínre. Ez azon múlik, milyen összetételű s viszkozitású a vulkánt tápláló olvadt anyag, s mennyi gáz, valamint gőz oszlik szét ebben az anyagban. Amint a magma a felszín felé közeleg, az általa hordozott vízgőz s gáz gyorsan kiterjed. A megfelelő mamaösszetételnél olyan lesz a hatás, mint mikor a szénsavüdítő kispriccel a felnyitott dobozból.

-oli-

Leave a Reply 3219 megnézve, 2 alkalommal mai nap |
Tags: