Pintér István az NFH Elnöke
Magazinunk elindított egy riport sorozatot, melyben a régió fogyasztóvédelmével foglalkozó szakembereket, civilszervezeteket, a Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztóvédelmi Főosztályát, valamint a társszervek vezetőitől, pl., Pintér István az NFH Főigazgatójától szeretne tájékoztatást kapni a tudatos fogyasztók helyzetéről. Az átfogó szemle nem kizárólag száraz törvényismertetésről szól…
Mikor elfoglalta hivatalát, milyen célokat tűzött ki önmaga s a szervezet elé, illetve hogyan fognak, ezek érvényesülni?
A legalapvetőbb célkitűzések között a mindenekelőtt egy ügyfélbarát, ezen kívül mind a fogyasztókat, mind a kis- és középvállalkozásokat segítő, támogató hatóság kialakítása szerepel, amely természetesen nem megy el a súlyos, a fogyasztók széles körét érintő jogsértések mellett. Fontos feladat, hogy a hatósági ellenőrzések valóban oda koncentrálódjanak, ahol a fogyasztók életének, egészségének, testi épségének vagy konkrét vagyoni érdekeinek védelme megköveteli az intenzív hatósági fellépést, ugyanakkor cél az is, hogy a vállalkozások ne úgy tekintsenek az ellenőrzésekre és a szankciókra, mint öncélú erőfitogtatásra. Egyértelmű tapasztalat, hogy sok esetben nem a jogsértés szándéka eredményezi az előírásoknak nem megfelelő működést, hanem az ismeretek hiánya, éppen ezért megkezdtük kialakítani azt a rendszert, amelynek eredményeképpen – a szakmai szervezetek és érdekképviseletek segítségével – első kézből szerezhessenek ismereteket, tudást azok, akik ezek hiányában vétettek a törvények vagy rendeletek ellen.
A jogalkalmazásban is új szemléletet kellett bevezetni: azokban az esetekben, ahol először fordul elő kis súlyú jogsértés, ott ne legyen az első lépés a bírság, amennyiben úgy látja a hatóság, hogy a figyelmeztetéssel is elérhető a jogkövető magatartás, ott a pénzbeli szankció semmiképpen se legyen elsődleges eszköz.
Fontos feladat tovább erősíteni a piac-felügyeleti tevékenységet, a veszélyes termékek kiszűrését a kereskedelemből, de célul tűztem ki azt is, hogy ne csupán a negatív „szenzációkról” értesüljenek az állampolgárok, hanem tudjuk bemutatni azokat a pozitív példákat is, amelyek abban adnak eligazítást, hogy hol érdemes vásárolni, hol kaphatjuk meg a jogkövető magatartáson alapuló minőségi kiszolgálást, legyen szó egy hétköznapi bevásárlásról vagy egy szolgáltatói szerződésről. Ennek fontos eszköze lehet a jövő évben bevezetni tervezett „fogyasztóbarát” embléma megjelenése.
– Mi lesz a hatásköre az „új” NFH élén, s miben tud saját maga dönteni?
A hatóság hatáskörét törvények és rendeletek határozzák meg, látszik ugyanakkor az is, hogy nem mindenhol tud hatékonyan beavatkozni a szervezet, olyan területeken sem, amelyek esetében a közvetlen fellépés lehetősége szükséges és indokolt lenne. Az ilyen, nem vagy nem megfelelő hatékonysággal ellenőrzött területek vonatkozásában megtettük és megtesszük azokat a javaslatainkat, amelyek bővíthetik a hatóság hatáskörét. A cél az, hogy a fogyasztókat a legközvetlenebbül érintő területeken tudjon segíteni a hatóság és ellenőrizhessen ott is, ahol erre eddig nem volt lehetőség.
– Közkeletű vélemény – suttogják – hogy a hivatal gyenge pontja a nem megfelelő tájékoztatás volt! Mi az elképzelése a civil szervezetekkel, s lát – e lehetőséget, szakmai kapcsolatot fogyasztóvédelmi egyesületekkel?
A tájékoztatás eddig is kiemelt szerepet töltött be a hatóság működésében, számos rendezvényen való részvétellel, kiadványok készítésével, széles körben igyekeztek a munkatársak ellátni ezt a feladatot, látni kellett ugyanakkor azt, hogy az üzenetek nem mindig érnek célba.
Van tehát fejleszteni való feladat a tájékoztatás területén, amelyet elsőként a hatóság honlapjának informatívabbá tételével kezdtünk meg, hamarosan pedig hírlevél formájában értesülhet valamennyi érdeklődő a legfontosabb, a hatóság munkájával összefüggő információról, jogszabály-módosításról, ellenőrzési eredményről szolt.
Hivatalba lépésemet követően haladéktalanul hozzáláttam felkeresni a regionális központokat és a megyei
kirendeltségeket, melynek célja nem csupán a munkatársakkal való közvetlen találkozás volt, hanem a
helyi szakmai és civil érdekképviseletekkel való kapcsolatfelvétel valamint az együttműködés erősítésének, ahol kellett kialakításának ösztönzése.
Magam is úgy látom, hogy a tájékoztatás csak részben állami feladat, az eredményes célba juttatásban nagyon fontos szerepe van mind a szakmai, mind a civil, társadalmi szervezeteknek. A közös munka megkezdődött, a cél egy jól működő, valódi együttműködésen alapuló kapcsolatrendszer működtetése.
Szét kell ugyanakkor választani az állami szervek és a civil egyesületek szerepét és tevékenységét, a hatóságnak pedig erősíteni azokat az eszközöket, amelyek a saját hatáskörébe tartozó területeken a leghatékonyabb segítséget tudja nyújtani; ennek egyik első lépcsője volt a valamennyi megyében augusztus elseje óta működő hatósági tanácsadói irodák hálózatának a kiépítése.
– Értékelné a hazai fogyasztóvédelem helyzetét? Az EU fogyasztóvédelmi elvárásainak hatékonysága nem mindig megfelelő! Mi erről a véleményt?
A hazai fogyasztóvédelem az EU szabályozása szempontjából (is) erősnek mondható, a hazai fogyasztókat ugyanazok a normák óvják, mint a nyugatabbra élő európai polgárokat. Az EU-n belül széles körű együttműködés létezik a fogyasztóvédelmi hatóságok között, az NFH szerepét, munkájának hatékonyságát ugyanakkor növeli az a tény, hogy 2010. januárjától a hatóság égisze alatt működik majd a magyarországi Európai Fogyasztói Központ, amely a határon átnyúló jogviták megoldásának elősegítését tűzte és tűzi ki célul. Emellett az év végéig valamennyi határ menti országgal konkrét, kétoldalú együttműködési megállapodás aláírására kerül sor, amely közvetlen módon képes lesz előmozdítani a felmerülő problémák megoldását.
– Az NFH szerint szükséges- e megsokszorozni a fogyasztóvédelmi ellenőrzések hatékonyságát, pl., a kínai, hazai piacok ár- kereslet- kínálat- minőség versenyében, vagy nyugta- számlaadási kötelezettségében, valamint a vásárlók anyagi, erkölcsi érdekeinek védelmében?
Az ellenőrzések számát elsősorban azokon a területeken kell növelni, ahol az esetleges jogszabálysértés a fogyasztók széles körét érinti, illetve ahol a fogyasztói érdekek közvetlenül sérülnek. Vannak területek, ahol a korábbi évek ellenőrzései már alapvetően rendet tettek – ilyen éppen a nyugtaadási kötelezettség teljesítése -, vannak azonban olyan szegmensei a kereskedelemnek, ahol évről-évre kimagasló a kifogásolási arány, itt nem csupán a nagyobb hatósági szigor indokolt, hanem ahol szükséges, jogszabály-módosítást is kezdeményezni kell.
-oil-