< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Magyar Köztársaság gazdasága-történelme

| Mobile | RSS

Magyar Köztársaság gazdasága-történelme

GAZDASÁG

Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű,külgazdaság-érzékeny ország. Ásványkincsben és energiahordozókban szegény, jelentős behozatalra szorul nyersanyagokból. A gazdaság szerkezetében első helyen az ipar áll, jelentős ágazata a munkaigényes ágakat magában foglaló gépipar. Az ország természeti adottságai kedvezőek a mezőgazdaság számára. A növénytermesztés és az állattenyésztés (sertés, szarvasmarha, ló, juh, baromfi) azonos arányú a mezőgazdasági termelés szerkezetében. Fő terményei a búza, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, a napraforgó, a sörárpa, a dohány, a kender, a len, hagyma, fűszerpaprika, gyümölcs, szőlő. A történelmi borvidékek borai fontos exportcikkek. Az 1990-es években a magyar gazdaság az előző évtizedek szocialista rendszerére jellemző központi tervgazdálkodásról áttért a piacgazdálkodásra, aminek jellemzője az önálló vállalkozások gyarapodása az állami vállalatok helyett, a beáramló külföldi tőke révén új technológiák térhódítása. Az átalakulás és a kelet-európai piacok összeomlása miatti válság és visszaesés évei után az 1990-es évek második felétől egyre javulnak az ország gazdasági mutatói. Az infláció és a munkanélküliség mérséklődött, a külföldi adósságállomány kezelhetővé vált, az ipar és az idegenforgalom húzóágazattá erősödött. Az Európai Unió ország-értékeléseiben Magyarország kedvező minősítést kapott, és 1998-ban meghívták az EU keleti kibővítéséről megindított csatlakozási tárgyalásokra. Teljesítménye és a csatlakozási felkészülés alapján Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagja lett. 2000 végén már a magán szektor állította elő a GDP 80 százalékát.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: -2 százalék (becslés) (2008)
Egy főre eső GDP: 2 644 000 forint (kb. 8 810 euró) (2008) (forrás KSH) -vásárlóerő paritás alapján: 15 745 euró (2008)
Munkanélküliségi ráta: 10,0 százalék – 421 000 fő (2009) (forrás KSH)
Inflációs ráta: 4,2 százalék (2009) (forrás KSH).

TÖRTÉNELEM

A magyar törzsek 895 táján Árpád vezetésével érkeztekkeletről a Kárpát-medencébe, ahol a X. század végére államot alapítottak az 1000-ben királlyá koronázott I. (Szent) István vezetésével. 1038-ig tartó uralkodása a magyarok felvették a kereszténységet. Árpád fejedelem leszármazottai a XIII. század végéig uralkodtak, e század közepén a tatárok végigdúlták az országot, amelyet IV. Béla király épített újjá. A dinasztia kihalása utáni trónviszályokban az Anjou-család győzött, Károly Róbert, majd Nagy Lajos erős központi hatalmat épített ki. Utánuk, a vegyesházi királyok alatt megerősödtek a bárók, a központi hatalom csak Hunyadi János kormányzósága, majd fia, Mátyás uralkodása idején (1458-1490) állt helyre. Hunyadi 1456-ban Nándorfehérvárnál megállította a török előrenyomulást, Mátyás halála után azonban, a Jagellók alatt ismét feudális anarchia alakult ki, ennek következménye volt 1526-ban a törököktől elszenvedett mohácsi vereség. A kettős királyválasztás után Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János harcai miatt kettészakadt az ország, majd miután a török 1541-ben elfoglalta Budát, három országrész alakult ki. Az erdélyi fejedelmek: Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György a törökök és Habsburgok között egyensúlyozva őrizték a nemzet viszonylagos függetlenségét. Ez a XVII. század végére megszűnt, a Habsburgok nemzetközi segítséggel visszafoglalták Budát, kiűzték a törököket, s az országot mintegy kétszáz évre birodalmukba olvasztották. Az 1605-06-os Bocskai-, az 1703-11-es Rákóczi-, majd az 1848-49-es szabadságharcok jelezték a nemzet elégedetlenségét. Az utóbbit követő kemény elnyomás időszaka után 1867-ben megtörtént az osztrák-magyar kiegyezés, amely révén Magyarország – a Monarchián belül – viszonylagos önállósághoz jutott. E kor, a gazdaság és kultúra nagy felívelésének időszaka, az első világháborúig tartott, amely után a Habsburg-birodalom szétesett, és az 1920-as trianoni békében Magyarország területének 2/3-át az utódállamokhoz csatolták. Horthy Miklós kormányzósága idején, az 1920-30-as évek a revízió jegyében teltek. Emiatt az állam nem tudott ellenállni a hitleri Németországnak, amely egyes területeket visszaadott, de ennek ára a második világháborúba való belépés, illetve német megszállás lett. Magyarország háborús vesztesége közel egymillió emberélet, a nemzeti vagyon 40 százaléka. 1945-ben a szovjet hadsereg kiverte a német csapatokat, de több mint negyven évig megszállási övezetében tartotta az országot. Kommunista bábrendszert hoztak létre, amely ellen 1956-ban forradalom tört ki. A megtorlás a korábbi diktatúráéhoz hasonló volt, később azonban enyhült és konszolidálódott a helyzet, a gazdasági lehetőségek javultak. A kelet-európai szovjet rendszerek összeomlása nyomán 1989-től a magyar nép is függetlenné vált, és 1990 óta a szabad választások nyomán demokratikus jogállam jött létre. Az ország betagozódott az európai intézményrendszerekbe, mely folyamatban 1999-ben Magyarország a NATO tagja lett. 1998-től az Európai Unió társult tagjaként csatlakozási tárgyalásokat folytatott, amelynek eredményeként 2004-ben az EU teljes jogú tagállamává vált.

Leave a Reply 1818 megnézve, 2 alkalommal mai nap |
Tags: