< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Már az EU is? Folytatódik a nemzetközi össztűz a magyar médiatörvényre

| Mobile | RSS

Már az EU is? Folytatódik a nemzetközi össztűz a magyar médiatörvényre

2011. január 3. | hozzászólás | Közélet

A 2011 január elsejétől hatályba lépő médiatörvény szerte Európában tiltakozást váltott ki mind a média, mind a politika képviselőiből. A Bloomberg szerint az Európai Bizottság kételkedik a médiahatóság függetlenségében. A magyar kormány azonban határozott, s kitart az „új rendszer” mellett.

2011 első munkanapján a Népszabadság a címoldalán az Európai Unió 23 hivatalos nyelvén közölte: Magyarországon megszűnt a sajtószabadság. A magyarokkal szolidaritást vállaló, Németországban 60 ezer példányban megjelenő Die Tageszeitung is hasonlóképen tett. A Népszava a címlapján angolul és magyarul követeli a sajtó szabadságát. Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Magyar Hírlap hétfőn megjelent interjújában kifejtette: a médiatörvény elleni fellépések pusztán hisztéria, s mindenképpen túlzó, majd az idő igazságot tesz. Szerinte a törvény jó dolgozat.

Magyarország január elsejével átvette az Európai Unió soros elnökségét, s ezzel a nappal lépett hatályba az ősszel hamarjában megszavazott, s Schmitt Pál , államfő által jóváhagyott médiatörvény. A kritikusok szerint a törvénynek több vitatott pontja van, legfőképpen az, hogy sérti a sajtószabadsághoz fűződő alkotmányos jogot. A legfrissebb hírek szerint az EU magyarázatot vár a médiatörvénnyel kapcsolatban.

A médiatörvény javaslatát képviselői indítványként nyújtotta be Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal , így a kormány megkerülte a jogalkotási törvényben és az elektronikus információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségeket, amelyek egyebek mellett a hatástanulmány készítésének kötelezettségére és a társadalmi egyeztetésre kötelezik az alkotót.

A törvénycsomag legkritikusabb eleme minden bizonnyal a médiairányítás szervezeti kereteit meghatározó törvény, amely közös vezetés alá helyezi, ám nem integrálja az eddigi Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH) és a mostani ORTT-t. Az így létrejövő Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságba kizárólag a kormány delegáltjai kerülhetnek, s a korábbi intézményeknél sokkal keményebb kézzel felügyeli a magyar médiát.

A svájci Le Matin nevű lap szerint Magyarország csúszik lefelé a szabadsággyilkosság lejtőjén a médiatörvény elfogadásával. A lap internetes oldalán hazánk uniós elnökségéről közöl írást. A cikk szerint a médiatörvény hatályba léptetésével Magyarország újabb aggodalommal bővítette azokat,”amelyeket már eddig is kiváltott ez az európai osztályban hátul ülő rossz tanuló”.

A Le Matin szerint az uniót aggasztja az Orbán-kormány konzervatív és nacionalista politikája. A Le Matin idézi Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztert, aki megkérdőjelezte azt, hogy egy ilyen ország méltó-e az Európai Unió vezetésére.

A cikkben szintén idézett Jacques Pilet, a L,Hebdo nevű hetilap vezércikkírója szerint Orbán Viktor újra divatba hozott olyan nagyon mérgező témákat, mint a Nagy-Magyarország. Az EU-nak most diszkréten, de határozottan erőt kell mutatnia. Vannak hozzá eszközei. Például felfüggesztheti a pénzügyi támogatások folyósítását, mint azt Bulgáriával tette.

A francia Le Monde szerint hazánk a tekintélyuralmi sodródás kellős közepén áll. A december 31-én megjelent írás szerint a magyar médiatörvény olyan intézkedések sora amelynek célja, hogy korlátok közé szorítsa a médiát. A szabályozás nem határoz meg pontos kategóriákat, amelyek esetén a médiumok büntetésre számíthatnak, csak olyan fogalmak szerepelnek, mint ’politikailag nem kiegyensúlyozottak’, illetve ’sértik az emberi méltóságot’. Ugyanakkor az ilyen tartalmak komoly – 200 millió forint a televíziók, a nyomtatott sajtó és az internet esetében pedig 25 millió forint büntetés szabható ki

A Le Monde szerint a magyar sajtó retteg. Tiltakozásként több újság üres címlappal jelent meg. Különösen feszültnek látszik a hangulat a közrádióban, ahol két újságírót felfüggesztettek, mert nyilvánosan kifejezte ellenállását azzal, hogy egy percig elnémult a mikrofon előtt.

Az unió legerősebb gazdasága, Németország politikai vezetői is kritikával szemlélik a magyar médiatörvényt. Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere a Frankfurter Rundschauban felszólította a magyar kormányt arra, hogy dolgozza át a szabályozást, hiszen uniós tagként, de főként soros elnökként Magyarországnak biztosítania kell a közösség alapvető jogait, amelyek között a sajtószabadság is szerepel.

rel Schwarzenberg, cseh külügyminiszter a dpa, német hírügynökségnek adott interjújában úgy vélekedett, a magyar médiatörvény „nem kompatibilis” az európai demokratikus normákkal. Úgy látja, a szabályozás túlzott hatalmat ad a kormányzat kezébe, amely nem csak a köz, hanem a kereskedelmi médiát is erőteljesen irányíthatja. Ugyanis a törvényben felállított hatóság a „kétes” riportok miatt rendkívül magas büntetéseket szabhat meg, amely sérti a sajtó szabadságát. Schwarzenberg szerint ezzel a lépéssel Magyarország veszélyes vizekre evezett. Ugyanakkor úgy gondolja, Orbán Viktor értelmes ember, aki módosítja majd a nagy visszhangot kiváltó törvényt, amely ellen több európai médiaszövetség is felemelte a hangját.

A médiatörvényt kritizálta a Washington Postnak küldött levelében Schiff András zongoraművész is, aki gratulálta a lap december 26-án megjelent, Magyarország putyinizálódása címmel megjelent cikkéhez, amely párhuzamot vont a magyar médiatörvény és Vlagyimir Putyin vezette Oroszország között. Schiff András szerint ugyanakkor Putyin Oroszországa nem EU-tag, Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországa viszont igen. Szerinte az EU nem csak üzleti és kereskedelmi szervezet, hanem a közös európai értékeket is képviseli, ennek fényében pedig kérdés, hogy Magyarország kész-e, érdemes-e arra, hogy átvegye a soros elnökséget. Úgy látja Magyarországon rendkívül alacsony szintű az emberek toleranciája, rasszizmus, a romák diszkriminációja, sovinizmus rendkívül aggasztó jelek, amelyek láncolatában a médiatörvény, csak hab a tortán.

Az Observer, a legnagyobb vasárnapi baloldali brit lap szintén egy Magyarországot bíráló írást jelentetett meg. Nick Cohen, a cikk szerzője szerint az EU technokratái megengedik, hogy a miniszterelnök”eljátssza a nagyfiút” a nemzetközi porondon, ha a Orbán Viktor megengedi, hogy a színfalak mögött Brüsszel irányítsa Európát. Brüsszel ennek fejében biztosította a Fideszt, hogy nem fogja túlságosan közelről szemlélni, hogy Orbán Viktor miként irányítja Magyarországot.

A cikk szerint mind az EU, mind Magyarország fenntartja azt a látszatot, hogy Magyarország tisztességes demokrácia, és nem ejtenek szót arról “a ronda kis államról”, amely Európa határain belül fejlődik ki. “A korrupt és inkompetens magyar baloldal felett aratott földcsuszamlásszerű győzelem óta az Orbán patriótái által a Duna mentén épített ‘új társadalomból’ ódon, visszataszító bűz árad” – fogalmaz Cohen.

A szerző úgy véli, a magyarországi gyakorlat Aljakszandr Lukasenka posztkommunista Fehéroszországára emlékeztet. A balos Fehéroroszország ugyanolyan vehemensen támadja a sajtószabadságot, mint a jobboldali Magyarország és a Chávez vezette Venezuela, olvasható a The Observer cikkében.

Azt, hogy az uniós intézmények mit lépnek a magyar médiatörvény tekintetében, nem tudni, az azonban biztos, hogy az Európai Néppárt Elnöke, Wilfried Martens a magyar kormány mellé állt: biztos abban, hogy a magyar kormány az uniós szabályozással összhangban, az európai médianormákhoz és alapértékekhez igazodva ülteti át a gyakorlatba az új szabályozást –áll a Magyar Hírlap december 31-én megjelent cikkében. Ugyanebben a számban Bayer Zsolt, a lap főmunkatársa kritikával illette a magyar sajtót: szerinte ugyanis sokkal fontosabb dolgok is történnek Magyarországon, úgy, mint az árvíz, belvíz, kilátástalan helyzetben lévő gazdák, s a média nem foglalkozik mással, mint az új szabályozással.

Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Magyar Hírlapban hétfőn megjelent interjújában hasonló véleményt fogalmazott meg. Szerinte a külföldi politikai és sajtóvisszhang csupán egy hisztéria, s mindenképpen túlzó, majd az idő igazságot tesz. Szerinte ha valóban gondok adódnak a gyakorlatban, a kormány nem lesz rest módosítani a törvényt, amely alapvetően jó dolgozat.

A The Guardian is csatlakozott a médiatörvényt kritikával illető lapokhoz. Orbán Viktor jobboldali kormánya, az energiával teli és hataloméhes miniszterelnök hat hónapra átvette az Európai Unió soros elnöki tisztségét – írja a The Guardian.

Közben civilek kiáltványt szerkesztettek “Kiáltvány az alkotmányos és emberi jogokat biztosító médiatörvényért”, amelyet a mai napiig 2 540-en írtak alá. A szerveződés összgyűjtötte a most hatályba lépett médiatörvény problémás pontjait is.

Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook-csoportnak pedig több mint 52 ezer tagja van már. Alakult viszont egy, a törvényt támogató “Egymillióan a magyar médiatörvényért”-csoport is, amelynek viszont csak 21 tagja van.

Elsötétülhetnek a weboldalak a Magyarországon bevezetett új médiatörvény elleni tiltakozásképpen január ötödikén és hatodikán.

“Minden magyarországi és határokon túli állampolgárt arra kérünk, hogy reagáljanak az internet elleni támadásra. Ha Franciaország és Olaszország után a magyar kormány is kinyitja az internetes cenzúra szelencéjét, az egész Európai Uniónak oka lesz a félelemre” – nyilatkozott a blackout4hungary kezdeményezés szóvivője, Kovács Vince.
forrás világgazdaság Network

Leave a Reply 340 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: