< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Orbánnak nagyobb hatalma van, mint Obamának?

| Mobile | RSS

Orbánnak nagyobb hatalma van, mint Obamának?

Négy politológus beszélt a HETEK-nek többek között arról, hogy szükség van-e új Alkotmányra, valóban működik-e a Nemzeti Együttműködés Rendszereként meghirdetett új típusú társadalmi párbeszéd, nyer-e kormánykoalicíó a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakításával, vagy, hogy csorbul-e a szólás- és véleményszabadság az új médiatörvény hatására? A válaszokból kitűnik, bizonyos szempontból Orbán Viktor hatalma jelenleg még az amerikai elnökénél is nagyobb, nincs alkotmányozási kényszer, illetve, hogy a kormánynak nem szabad figyelmen kívül hagynia a „nemzetközi tőke” intézményeinek kritikáit a magyar gazdaságpolitika tekintetében.

Hatalommennyiség

1. A lap kíváncsi volt például arra, hogyan miként vélekednek a politológusok Orbán Viktor hatalmáról: vajon az nagyobb-e, mint az amerikai elnöké? Utóbbi ugyanis nem tudja naponta megváltoztatni az alkotmányt, míg magyar miniszterelnök ha akarja, igen. Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese szerint a kérdés olyan, mintha az almát a ribizlihez hasonlítanánk, mivel a két országnak teljesen más a kormányformája és a nemzetközi státusza. Ettől még tény, hogy Magyarországon jelenleg nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere, így a kormány felett nincs szinte semmiféle belső kontroll, de ez önmagában véve probléma, nem egy másik országhoz képest.

A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője, Novák Zoltán úgy véli, nagyon óvatosan kell bánni az efféle összevetésekkel, nem csak azért, mert a két ország kormányzati rendszere nagyon eltérő, hanem azért is, mert a politikai kultúrában és a demokratikus hagyományok tekintetében is komoly különbségek vannak. „Szívesebben használnám a belpolitikai mozgástér kategóriáját”, fogalmazott Novák, aki szerint ha ebből a szempontból vizsgáljuk, és ha a jelenlegi helyzetből indulunk ki, akkor valóban leszögezhetjük, hogy a magyar miniszterelnöknek per pillanat nagyobb belpolitikai mozgástere van, mint az amerikai elnöknek.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója is azt mondta, két eltérő politikai rendszerről és országméretről van szó, így az összehasonlítás nem lehetséges. Tény ugyanakkor, hogy Barack Obamának és Orbán Viktornak is világos választói felhatalmazása van, de az amerikai elnök támogatottsága az utóbbi hónapokban megroggyant. „Az egész alkotmányozási folyamat kétséges, ezért a közhatalmi viszonyok sem véglegesek még. Amennyiben a kétharmados többség eltávolítja a fékek és egyensúlyok rendszerét egy új alkotmányban, akkor Orbán Viktornak valóban nagyobb hatalma lesz a maga országában, mint az Egyesült Államok elnökének” – vélekedett a Heteknek Ágh Attila.

Demokráciaminőség

2. Arra a kérdésre, vajon javult-e a demokrácia minősége a Költségvetési Tanács, az Alkotmánybíróság jogköre, vagy éppen a Magyar Nemzeti Bank átalakításától, Ágh Attila a következőképpen felelt: „A fékek és egyensúlyok rendszere minden demokratikus berendezkedés lelke. Ha ez sérül, vagy netán eltávolítják, nemcsak a demokrácia szűnik meg, hanem az állam berendezkedés működésének a hatékonysága is drasztikusan csökkenni fog”. Mráz Ágoston Sámuel viszont úgy véli, többfajta demokráciamodell létezik, de mindegyiknek közös az alapja: a legszélesebb értelemben vett szabad választás. Ez Magyarországon is biztosított jelenleg és áprilisban is az volt, legalábbis nem ismert ezt kétségbe vonó nézet. „Az intézményeket érintő eddigi változtatásokat ezért számomra inkább a választói felhatalmazás érvényesítésének tűnnek, nem kiüresítésének”.

A Political Capital igazgatóhelyettese, Juhász Attila szerint a kormány mára szinte teljesen lebontotta, kiüresítette a fékek és ellensúlyok rendszerét. Tette ezt vagy úgy, hogy volt fideszes pártpolitikusokat nevezett a kormánytól elvben független intézmények élére (Állami Számvevőszék, Köztársasági elnök), vagy úgy, hogy átalakította, korlátozta magukat az intézményeket is, többek között az Alkotmánybíróság esetében. A fékek és ellensúlyok szükségességével egyet értett Novák Zoltán is, aki szerint az elmúlt fél év kormányzati döntései és kinevezési politikája bizonyosan nem javított a helyzeten.

Alkotmányozás

3. Megkérdezett politológusaink eltérően vélekedtek arról is, vajon szükség van-e új Alkotmányra. „Egészen biztosan a jelenlegi alkotmányos berendezkedés mellett is működőképes az ország, az új Alkotmány azonban fontos alapkérdések tisztázására adhat lehetőséget és jelképe lehet a választáson győztes pártszövetség által hirdetett új korszaknak”, mondta a Nézőpont Intézet vezetője.

Közjogi szempontból nincs alkotmányozási kényszer Juhász szerint, a jelenlegi Alkotmány hibái új Alkotmány nélkül is javíthatóak lennének. Ágh Attila szerint sincs alkotmányozási kényszerhelyzet, de a hatályos magyar Alkotmány valóban ideiglenes jellegű. Számos formai és tartalmi módosításra lenne szükség, de az elmúlt húsz évben a jelenlegi Alkotmány is bebizonyította működőképességét. A Méltányosság Politikaelemző Központ évek óta konzekvensen hangoztatja, hogy szükség van új Alkotmányra, de jelen pillanatban nincs elháríthatatlan alkotmányozási kényszer, mondta Novák Zoltán. „A hatályos Alkotmány tudniillik egy ideiglenesnek szánt Alkotmány, mely szimbolikus értelemben biztosan nem tölti be azt a szerepet, amire hivatott”.

Kell-e ellenzék?

4. Ha már új alkotmány, a Hetek kíváncsi volt arra is, vajon jelent-e bármilyen hiányt az alkotmányozási folyamat társadalmi legitimációja szempontjából, hogy az ellenzéki pártok nem vesznek részt benne? Ágh Attila szerint az alkotmányozási folyamatot teljesen ellehetetleníti és delegitimálja az, ha a parlamenti politikai pártok és a jelentős szociális szereplők nem vesznek részt a kidolgozásában és legitimálásában. A dologban veszélyt lát Juhász Attila is, hiszen a nem fideszes választók nem érzik majd magukénak az új Alkotmányt. Az ellenzéki pártok pedig a jövőben nem csak a kormányoldalt, hanem az általa elfogadott új alkotmányt is támadhatják, ez pedig nyilvánvalóan nem erősítené a rendszer legitimációját.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a kérdésben foglalt állítás téves: az alkotmányozási folyamatban ugyanis minden vitázó fél részt vesz, így az ellenzéki pártok is. Tény azonban, hogy helyzetüket nehezíti, hogy nincs sem külön, sem együttvéve vétópotenciáljuk. Novák Zoltán szerint sem szerencsés, hogy az alkotmányozási periódus így lerövidült, mert ez megnehezíti a széleskörű társadalmi vita kiteljesedését.

Népszavazás

5. „Az Alkotmány nem a szakértőké és a politikusoké, hanem az állampolgároké. Ha az új Alkotmányt nem egy népszavazás fogadja el, akkor a lakosság joggal oktrojált Alkotmánynak fogja tekintetni”, mondta Ágh Attila lapunk azon kérdésére, hogy népszavazással kellene-e dönteni az új alaptörvényről. Novák Zoltán szerint ebben a vonatkozásban azt az elvet kell mérlegelni, hogy az új Alkotmány elfogadása nem alapulhat kisebb legitimáción, mint a későbbi alkotmánymódosítások érvényesítése. Ha az eddigi részkoncepciókból indulunk ki, akkor az elképzelések szerint az Alkotmány későbbi módosítására meglehetősen szigorú feltételek között lesz csak lehetőség. Ha a végleges normaszöveg ebben a szellemben kerül megfogalmazásra, tehát az alkotmánymódosítás szigorú feltételei érvényesülnek, akkor bizony szükség van a népszavazásra.

A referendum csak az egyik lehetőség egy új alkotmány széleskörű elfogadottságának biztosítására. „Ma persze kényelmes a kormány számára, hogy élve kétharmados többségével egyszerűen keresztülveri a parlamenten az új alkotmányt, de ez hosszú távon megbosszulhatja magát”, fogalmazott Juhász. Mráz Ágoston Sámuel szerint, ha a parlament által módosítható lesz az alkotmány, elegendő, ha a parlament dönt róla.

NER

6. A Fidesz kormány új típusú társadalmi párbeszédet ígért, ami Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) nevezett el. Mráz Ágoston Sámuel szerint a „nemzeti konzultációk” kommunikációs eszközét ritkábban használta a kormányfő, mint azt májusi bejelentésekor várni lehetett. A Széchenyi-terv, a Semmelweis-terv, vagy épp az alkotmányozás kapcsán azonban látható, hogy igen sok szervezetet kíván bevonni a kormányoldal. A döntéseknél fog kiderülni, hogy ez csak formalitás volt, vagy érdemi véleménycsere.

Juhász Attila azonban úgy véli, probléma, hogy nem épült ki jól szervezett, a nyilvánosság számára is átlátható érdekegyeztetési rendszer. Egyes döntések esetén sokszor még a kormányon belül sincs egyeztetés (lásd a felsőoktatási koncepció vitáját). Más esetekben a kormány igyekszik kiegyezni egyes befolyásos érdekcsoportokkal, így például a médiatörvény vonatkozásában feltehetően volt háttér megállapodás a nagy kereskedelmi médiumok egy részével. Bizonyos ügyekben pedig a kormány látványos egyeztetés folytat olyan érdekszervezetekkel, amik eleve közel állnak hozzá (pl. Iparkamara). Ennél markánsabb véleményt fogalmazott meg Ágh Attila, akinek szavai szerint „nemhogy társadalmi párbeszédre nem kerül sor, hanem a törvény által szabályozott társadalmi érdekegyeztetési folyamatokat és intézményeket is félretolta a Fidesz kormány”.

Novák véleménye a kérdésről pedig az volt, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, mint fogalmi konstrukcióban nem az együttműködési kitételen van a hangsúly, hanem az új rendszeren, a rendszer-alapításon. A Fidesz új rendszert akar létrehozni, leszámolva az előzővel, létrehozva egy alternatív rendszerváltást.

Magánnyugdíj

7. Pénzügyi szempontból nyer, politikai szempontból éppen a saját szavazóbázisának egy részét veszítheti el a kormánykoalíció a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakításával. Főként akkor, ha rövid időn belül nem képes egy fenntartható nyugdíjrendszert megalapozó reformkoncepciót letenni az asztalra, mondta Juhász. Vele ellentétben Ágh Attila úgy véli, már rövid távon is veszít, mert a saját szavazói bázisát sújtja a legjobban. A nyugdíjrendszert átalakulását ugyan elfogadhatja morogva az Unió, de ennek a költségvetési következményeit, a 2012-re kialakuló óriási deficitet nem, vagyis nemzetközileg is veszít rajta, a pénzpiaci hatásairól már nem is beszélve.

Rövidtávon nyer a kormány – leginkább időt –, hosszútávon viszont veszíthet, mivel komoly muníciót szolgáltat az ellenzék számára, fogalmazott Novák. „Rövid távon lehet, hogy néhányan kiábrándulnak belőle, de ha sikerül jól megszervezni az átalakítást, valamint elfogadtatni az érintettekkel, hogy így az ő nyugdíjuk biztosabb, a mindenkit terhelő államadósság pedig alacsonyabb, közép- és hosszú távon modellértékű sikertörténet lehet”, mondta a Nézőpont Intézet vezetője.

Ideológia

8. A HETEK azon kérdésére, hogy vajon milyen jellemzőkkel írható le az Orbán-kormány gazdaságpolitikája, Juhász Attila azt mondta, az egykulcsos adórendszer ugyan neoliberális eszköznek tekinthető, az állam gazdasági szerepének kiterjesztése bizonyos területeken viszont nem. Ágh Attila „archaikus konzervatív retorikába öltöztetett nemzeti-szociális populizmusként” jellemzte a gazdaságpolitikát, míg a Nézőpont vezető elemzője, Mráz Ágoston Sámuel szerint ”konzervatív, szociáldemokrata és liberális, de mindenekelőtt pragmatista és nem ideologikus”. Ha az adópolitikát vesszük alapul, nyilvánvaló Novák szerint, hogy egy vegytiszta neokonzervatív szemlélet érhető tetten, az viszont, hogy a lakosságot érintő megszorítások helyett a válságadóval a kormány a multikat vette célkeresztbe, már nyilvánvalóan egy baloldali reflex.

Nemzetközi tőke

9. A politológusok szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a „nemzetközi tőke” intézményeinek (Moody’s, OECD, IMF) kritikáit a magyar gazdaságpolitika tekintetében. Mivel Magyarországnak a piacról kell finanszíroznia magát, nem mindegy mit gondolnak róla a befektetők. Ezt nyilvánvalóan a kormány is tudja, éppen ezért bár nagy kockázatot vállalva feszegeti a határokat, mégsem hagyja teljesen figyelmen kívül az elvárásokat, így például szigorúan tartja a hiánycélokat és strukturális reformokat ígér, mondta Juhász. Novák Zoltán szerint sem lehet figyelmen kívül hagyni, ezek a kritikák gyakran konkrét leminősítéssel párosulnak, amik beindítanak bizonyos automatizmusokat, például a minősítés alapján csökkenteni kell a magyar papírok részarányát bizonyos portfóliókban.

„Sajnos a már több tucatnyira növekedett nyugati bíráló cikk nyomán drasztikusan romlott a magyar országimázs, amelynek a közvetlen negatív pénzpiaci következményein jóval túlmenő, hosszú távú káros hatása van”, mondta Ágh.

Média

10. Juhász Attila szerint a médiatörvények átalakításával egyértelműen csorbul majd a szólás- és véleményszabadság Magyarországon, de kétli, hogy az internet korában tartósan korlátozni lehetne a nyilvánosságot. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője szerint nehéz megmondani, hogy végül érdemben csorbulnak-e ezen szabadságjogok, az új szabályozási rendszerben azonban benne van ennek a lehetősége.

Mráz Ágoston Sámuel a Heteknek azt mondta, őszintén reméli, hogy fejlődni fog a szólás-és véleményszabadság, „abban pedig egészen biztos vagyok, hogy a médiapluralizmus megmarad, még ha máshogy néz is majd ki, mint eddig”. Ágh Attila azonban azt mondta, a médiatörvény keresztül erőszakolása a kormány legnagyobb hibája. „A szólásszabadság korlátozása ideig-óráig erősíti a jelenlegi kormányzat hegemonisztikus törekvéseit, de már a közel jövőben megingatja a hitelét a nyitott globális média világban, és a gúny tárgyává teszi idehaza és külföldön egyaránt”, fogalmazott.
forrás atv.hug

Leave a Reply 248 megnézve, 1 alkalommal mai nap |