< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Az egész arab világra hatással lehet a tunéziai felkelés

| Mobile | RSS

Az egész arab világra hatással lehet a tunéziai felkelés

A tunéziai elnök bukása figyelmeztetésül szolgál az arab világ többi, tekintélyelvű rendszere számára is – vélik szakértők.

Bár a köztársasági elnök elmenekült, nem enyhül a feszültség az észak-afrikai Tunéziában. A fővárosban, Tuniszban ma viszonylagos nyugalom volt, de az utcákon mindenütt katonák járőröznek, a stratégiai pontokon pedig harckocsik állnak. Hírek szerint kigyulladt a főváros pályaudvara, és több, francia tulajdonú üzletközpont is. Délután pedig legalább negyvenketten meghaltak, amikor tűz ütött ki a Monasztirban lévő börtönben. Innen állítólag több rab meg is szökött.

Pedig Tunézia sokáig amolyan kis nyugati oázisnak számított Afrikában. A turisták – és nemcsak a magyarok – szerették, és minden rendben lévőnek látszott, egészen tavaly december 17-éig. Akkor egy diák az egyik vidéki városban felgyújtotta magát, mert hosszabb ideje nem volt képes munkát találni. Ez volt a jeladás. Előbb elszórt tiltakozás indult, majd egyre többen tüntettek, végül pár napja már az egész ország fellázadt. Ben Ali elnök tegnap éjjel belátta, hogy nem képes semmire, és elmenekült. A helyieket azonban már ez sem nyugtatta meg. A mára virradó éjszakai rablásban, lövöldözésben tucatnyian haltak meg, több helyen tűz ütött ki. A külföldiek pánikszerűen menekülnének – ha tudnának. De a főváros, Tunisz nemzetközi repülőtere bezárt. Több százan rekedtek itt. Ma délben több országból is repülőket küldtek értük. Eközben vita robbant ki akörül, kié a hatalom az elmenekült államfő nyomán. Délutánra kiderült, a parlament elnöke lett az ideiglenes államfő, ő gyorsan kinevezte ügyvivő miniszterelnöknek a jelenlegi kormányfőt, Mohamed Ganusit.

A régi-új kormányfő azt magyarázza, miért is volt szükség a katonák bevetésére a tüntetők ellen. Az ország a lakosság biztonságát emlegette. Ezt azonban sokan nem fogadják el. Ganusi mindenesetre megerősítette a kijárási tilalmat, de azt is bejelentette, 60 napon belül elnökválasztást tartanak, és kivizsgálják az elmenekült elnök, és környezete viselt dolgait. Tunézia egyébként 1956-ban vált francia gyarmatból független országgá, és ez ideig két elnöke volt. A most elmenekült Ben Ali Burgibát követte ezen a poszton, és 23 évig uralkodott. Hogy ezután mi lesz a nyugatbarátnak tartott észak-afrikai országban, még nem világos. A turizmuson kívül ugyanis nincs igazi megélhetési lehetőség, ez pedig elsősorban a tengerpartra korlátozódik. A szárazföldi többség nyomora pedig az elmúlt évtizedekben nemhogy csökkent volna, hanem nőtt. Ezen úrrá lenni pedig igen hosszú távú feladat a Földközi-tenger partjának nemrég még oly’ népszerű turistaparadicsomában.

Tovaterjedhet a forradalmi hullám

A tunéziai „jázminos forradalom” az első olyan népi felkelés, amelynek sikerül megbuktatnia egy államfőt egy arab országban. Ez a térségben másutt is hasonló törekvések forrásává válhat” – véli az amerikai Carnegie alapítvány közel-keleti központjának elemzője, Amr Hamzavi. Szerinte azok az összetevők, amelyek Tunéziában hatottak, másutt is jelen vannak Marokkótól Algériáig, Egyiptomtól Jordániáig, legyen szó akár a munkanélküliségről, a rendőri elnyomásról vagy a demokrácia megsértéséről. Emellett a tunéziai példa azt mutatja, hogy a változás elindulhat magából az arab társadalomból is. “Nincs szükség iraki típusú megszállásra. Ez óriási lecke az egyeduralmi jellegű rendszerek számára” – tette hozzá.

Már péntek este több tucat egyiptomi csatlakozott Kairóban azokhoz a tunéziaiakhoz, akik nagykövetségük előtt a 23 évig kormányzó ben Ali távozását ünnepelték. “Halljátok meg a tunéziaiakat, s most ti következtek, egyiptomiak” – kiabálták a résztvevők. “A Közel-Keleten a politika könnyedén átsugárzik egyik országból a másikba, köszönhetően a közös kultúrának, no meg a határok átjárhatóságának” – mondta Bilal Saab, a marylandi egyetem kutatója.

A Tunéziával szomszédos Algériában januárban az alapvető élelmiszerek árának emelkedése miatt szintén halálos áldozatokat követelő zavargások voltak. Jordániában pedig több városban ezrek tüntettek pénteken a munkanélküliség és az infláció miatt, egyben a kormány bukását követelve.

Ám még ha a Tunéziából érkezett “üzenetet” meg is hallották az arab világ többi részén, nehéz felbecsülni, hogy rövid távon milyen hatása lesz mindennek a térségben. A kairói Al-Ahram Intézet szakértője, Amr as-Sobaki szerint nem szabad alábecsülni az arab tekintélyuralmi rendszerek adaptációs képességét. Tunézia szerinte olyan ország volt, ahol a helyi kormányzat nem hagyott semmilyen mozgásszabadságot a civil szférának, illetve az ellenzéknek, míg Egyiptomban azért vannak “kisebb szelepek”, amelyek késleltethetnek egy társadalmi robbanást.

Emellett számos olyan állam (például Egyiptom és Irak), amelyet mély politikai árkok szelnek át, komoly biztonsági erőket tart fenn: márpedig ez utóbbiak a status quo megőrzésében érdekeltek, s nem mutatják jelét, hogy csatlakoznának az ellenzékhez.

Kadhafi továbbra is ben Alit ismeri el tunéziai elnöknek

Líbia első számú vezetője szombaton leszögezte: továbbra is Zin el-Abidin ben Alit tartja Tunézia elnökének. Moammer el-Kadhafi üzenetet intézett a tunéziai nemzethez, és ebben mélységes sajnálatát fejezte ki, hogy az államfő menekülni kényszerült az országból. Szerinte nagy veszteség ben Ali távozása a tunéziaiak számára, mert nála jobban senki sem tudja vezetni az országot.

Kadhafi szerint Tunézia gazdasági teljesítményét a nemzetközi szervezetek is méltatták. Az eddig a turisták paradicsomának számító Tunézia csuklyás bandák, rablások és gyújtogatások áldozatává vált – fejtette ki véleményét.
forrás mr1

Leave a Reply 344 megnézve, 1 alkalommal mai nap |