< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Leninnek nem volt köze a cári család meggyilkolásához

| Mobile | RSS

Leninnek nem volt köze a cári család meggyilkolásához

2011. január 17. | hozzászólás | Közélet

Szerző: MTI

Leninnek nem volt köze a cári család meggyilkolásához Sem Lenin, sem Szverdlov, a bolsevik párt második számú vezetője nem adott utasítást a cári család meggyilkolására, számos vonatkozó feltételezés ellenére erre vonatkozóan semmiféle bizonyíték nem került elő, és kizárt a szintén sokszor felvetett rituális gyilkosság lehetősége is – hangsúlyozta az Izvesztyija című orosz lapnak Vlagyimir Szolovjov, a nyomozati bizottságnak az üggyel foglalkozó nyomozója. Alekszej cárevics (trónörökös) és Marija nagyhercegnő földi maradványait 2007 júliusában találták meg Jekatyerinburg közelében, s azóta számos genetikai vizsgálat bebizonyította, hogy valóban a cári család gyermekeinek maradványairól van szó.

Ezeket azonban a mai napig a nyomozó szervek őrzik tárgyi bizonyítékként. A cári család meggyilkolása kérdésében tavaly felújították a bűnvádi eljárást, majd idén január 14-én zárták le, s Szolovjov szerint a perújításra kizárólag jogi formaságok miatt került sor. A nyomozó hangsúlyozta: a neves bel- és külföldi laboratóriumokban elvégzett genetikai vizsgálatok minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy 1998-ban a szentpétervári Péter-Pál erődben a cári család tagjait és szolgálóikat helyezték végső nyugalomra, és hogy 2007-ben a család két gyermekének maradványait találták meg. Szolovjov kifejtette: mivel a cári család arra törekszik, hogy a kivégzetteket ismerjék el a politikai megtorlások áldozatainak, az eljárásnak lényegében azt kellett bebizonyítani, hogy a család tagjai és szolgálóik nem egyszerű bűncselekmény áldozataivá váltak. Köztudott tény, hogy a cári család legyilkolásáról az urali szovjet döntött bírósági ítélet nélkül, noha Jekatyerinburgban számos szerv gyakorolhatta volna a bírói jogosítványokat. A nyomozó elmondta, hogy az ügyben példátlan méretű kutató munkát végeztek az archívumokban, és számos példát és bizonyítékot hozott fel arra, hogy az urali térség 1918-ban gyakran nem tett eleget a központ utasításainak. Tény, hogy a Kreml bíróság elé akarta állítani II. Miklós cárt. Éppen ezért Vaszilij Jakovlev különleges biztost bízta meg – s katonai kísérettel is ellátta -, hogy az uralkodó családját Jekatyerinburgba juttassa. Jakovlevnek papírja volt Lenin és Szverdlov aláírásával, hogy bárkit lelőhet, aki akadályozná küldetése teljesítésében. A helyi, urali hatóságok azonban másként döntöttek. Előbb meg akarták semmisíteni a családot, s vele Jakovlev egész kíséretét. Amikor ez nem sikerült, az uralkodót szállító vonatot akarták megtámadni. Jakovlev ezt tudta, s nem egyszer beszélt közvetlen vonalon Szverdlovval, de az sem tudta megbékíteni az uraliakat – mondta Szolovjov az orosz lapnak. A nyomozó hozzátette: minderre számos tárgyi bizonyíték van. Egyebek között megvan az urali területi szovjet elnöke, Bjeloborodov és Lenin között folytatott több telefonbeszélgetés leírt szövege, s ezekből kiderül, hogy Bjeloborodov erős nyomást gyakorolt Leninre, aki Szverdlov és Jakovlev álláspontját védte. Más urali tisztségviselők is felvetették a cár agyonlövésének kérdését Moszkvában, s a gyilkosság egyik résztvevőjének memoárjaiban áll egy mondat, amely szerint az uali katonai komisszárnak Szverdlov búcsúzóul azt mondta: “Mondd meg az elvtársaidnak, hogy a központ nem hagyja jóvá a kivégzést”. Lenin ezután javasolta a cári család Moszkvába szállítását, és alighanem ez pecsételte meg a sorsukat. Tény, hogy az uraliak táviratban kérték Moszkva hozzájárulását a kivégzéshez, de az orosz nyomozó szerint arra nem utal semmi, hogy Lenin, vagy Szverdlov ezt kézhez kapta volna a gyilkosság előtt. Leninéknek szerinte annyi köze volt a gyilkossághoz, hogy utólag jóváhagyták, és az elkövetőket nem büntették meg.
forrás hír3

Leave a Reply 216 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: