< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Egyesült Királyság EU-United Kingdom.svg

| Mobile | RSS

Egyesült Királyság EU-United Kingdom.svg

2011. január 22. | hozzászólás | Kultúra

]
EU-United Kingdom.svg
Fővárosa London
é. sz. 51° 310′ ny. h. 0° 7′56.1666666667, -0.1166666667
Államforma parlamentáris monarchia
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet brit királynő
Miniszterelnök David Cameron
Hivatalos nyelv de facto az angol[3]
Beszélt nyelvek ír, ulsteri skót, skót gael,
scots, walesi, korni[4]
Acts of Union1 1801
EU-csatlakozás 1973. január 1.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 60 975 000 [5] fő (2007)
Rangsorban
Népsűrűség 249,06 fő/km²
GDP 2008 (forrás: IMF)
Összes 2 674 milliárd USD (6)
PPP: 2, 23 billió dollár[6]
Egy főre jutó 43 785 USD (14)
HDI (2006) 0,942 (21.) –
Földrajzi adatok
Terület 244 820 km²
Rangsorban 77
Víz 1,3% %
Időzóna 0 (UTC0)

Pénznem Font sterling[8] (GBP)
Nemzetközi gépkocsijel GB
Hívószám 44
Internet TLD [[.uk[7]]]
Közlekedés iránya bal oldali
1 Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága néven,
majd 1927-től Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
UK terkep ures.svg
Franciaország
Írország
W a l e s
S k ó c i a
A n g l i a
Észak-Írország
LONDON
Aberdeen
Dundee
Edinburgh
Glasgow
Newcastle
Middlesbrough
Hull
Manchester
Liverpool
Birmingham
Cardiff
Bristol
Plymouth
Dover
Southampton
Portsmouth
Belfast
Londonderry
Északi Atlanti-óceán
Északi-tenger
Ír-tenger
Kelta-tenger
La Manche-csatorna
Ben Nevis
Shetland-szigetek
Orkney-szigetek
Hebridák
Man sziget
Jersey
Guernsey
Csalagút
térkép szerkesztése

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland[9] vagy Britain, 1921 előtt Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága, a magyar köznapi használatban többnyire Nagy-Britannia, illetve gyakran helytelenül Anglia) nyugat-európai szigetország,[10][11] mely Nagy-Britannia teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal,[12][13], ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal.

Az Egyesült Királyság unitárius állam, melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales.[14] Parlamentáris monarchia, államfője II. Erzsébet brit királynő. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti közigazgatási központban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburghban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak.[15] Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van[16], mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. II. Erzsébet a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.

Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A világ első iparosodott államává[17] vált a 19. század folyamán, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt.[18] A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az Európai Unió tagországa, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Temaşi dudi-coxope
[Doşinaxi]

1 Földrajz
o 1.1 Domborzat
o 1.2 Vízrajz
o 1.3 Éghajlat
o 1.4 Élővilág, természetvédelem
+ 1.4.1 Nemzeti parkok
+ 1.4.2 Természeti világörökség
* 2 Történelem
* 3 Államszervezet és közigazgatás
o 3.1 Alkotmány, államforma
o 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
o 3.3 Jogrendszer
o 3.4 Közigazgatási felosztás
o 3.5 Politikai pártok
o 3.6 Védelmi rendszer
* 4 Népesség
o 4.1 Általános adatok
o 4.2 Legnépesebb városok
o 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
o 4.4 Szociális rendszer
* 5 Gazdaság
* 6 Közlekedés
* 7 Kultúra
o 7.1 Oktatási rendszer
o 7.2 Kulturális intézmények
+ 7.2.1 Kulturális világörökség
o 7.3 Művészet
o 7.4 Hagyományok
o 7.5 Gasztronómia
* 8 Ünnepek
o 8.1 Állandó ünnepek
o 8.2 Változó dátumú ünnepek
* 9 Turizmus
* 10 Sport
o 10.1 Labdarúgás
+ 10.1.1 Eredmények
o 10.2 Forma 1
o 10.3 Rali
o 10.4 Olimpia
* 11 Lásd még
* 12 Jegyzetek
* 13 Ajánlott irodalom
* 14 Forrás
* 15 Külső hivatkozások

Földrajz [doktiri]
Domborzat

A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit-szigeteknek is nevezik (British Isles).[19]

A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek a Nyugat-Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man szigete.
Domborzat [doktiri]

A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmasszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More-törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, melynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-Skót-felföld legmagasabb része, a Cheviot Hills Skócia és Anglia természetes határa. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység (vagy Cambriai-hegység) predikatív szerkezetű.

* Anglia Anglia
* Skót Skócia
* Wales Wales
* Észak-Írország Észak-Írország

Vízrajz [doktiri]
Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Brit-szigeteken a bőséges csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek, a Shannon, a Severn vagy a Temze (Thames) alig haladja meg a Bodrog vagy a Hernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik. Mivel a vízválasztók sok helyen alacsonyak, a folyók csatornákkal jól összeköthetők. A tengerjárás csaknem minden folyón hosszú és mély tölcsértorkolatokat alakított ki, a Temze például Oxfordnál kisvíz idején még átgázolható, Londonnál pedig már tengerjáró hajók járnak rajta.

Az Ír-sziget és a Skót-felföld glaciális eredetű tavakban gazdag. Festői látványuknak jelentős idegenforgalmi értéke van. Az Egyesült Királyság legnagyobb tava az Ír-szigeten Lough Neagh (388 négyzetkilométer).
Éghajlat [doktiri]
Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Uralkodó a nedves óceáni éghajlat, melyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. A domináló nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 és −4 °C közötti, a júliusi 14-17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY–K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000 mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.

A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez. Ez káros az egészségre, de a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő.
Élővilág, természetvédelem [doktiri]

Angliában kezdődött az ipari forradalom. Ennek súlyos hatása volt a környezetre: elszennyeződött a levegő és a vizek. A nagyvárosok kialakulása megelőzte a szennyvízkezelés technikájának fejlődését. Mára a helyzet nagyon sokat javult, köszönhetően a régóta folyó céltudatos környezetvédelmi tervékenységnek és a legszennyezőbb ipari és bányaüzemek megszűnésének.
forrás wikipédia

Leave a Reply 300 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: